A világ egyetlennek gondolt szuperhatalma rájött, hogy Kína nemcsak gazdasági, de katonai tekintetben is a helyére pályázik; miközben tovább mélyül a konfliktusa a második legerősebb NATO-tagországgal, Törökországgal, és az iráni atomalku felrúgása után még csak most próbálja rendezni sorait.
Az Egyesült Államok és Kína között a jelek szerint nem csak gazdasági versengés és kereskedelmi háború dúl. A Pentagon legújabb jelentése szerint a távol-keleti óriásállam tengerentúli, valószínűleg amerikai és a Washingtonnal szövetséges célpontok elleni csapásmérő erejét fejlesztgeti. A CNN hírportálra felkerült riportban ráadásul az is áll, hogy bár a kínaiak szándéka nem ismert ezekkel a haderőfejlesztésekkel, ráadásul a nukleáris csapásmérésre is alkalmas bombázótelepítés további katonai kapacitásokat ad Peking kezébe. A feszültség eszkalálódásának része az is, hogy az Egyesült Államok időközben kapcsolatai szorosabbra fűzése mellett döntött Tajvannal, az új védelmi stratégiájában nyíltan leírta, hogy versengésre számít Kínával – a kínai védelmi minisztérium, amely egyébként Tajvant Kína integráns részének tekinti, hidegháborús mentalitással vádolta meg Washingtont.
Eközben az Egyesült Államok és Törökország viszonya sem alakul fényesen, az ürügy most elsősorban egy amerikai lelkipásztor házi őrizetben tartása. Andrew Brunsont egyébként a két évvel ezelőtti sikertelen puccskísérlettel hozta az ankarai vezetés összefüggésbe, azóta kémkedés és terrorizmus vádjával tartják vizsgálati fogságban. Washington régóta próbál nyomást gyakorolni szövetségesére annak érdekében, hogy engedje szabadon az amerikai lelkészt, mind ez idáig sikertelenül; ezért az Egyesült Államok a szankciók eszközéhez nyúlt, befagyasztva török miniszterek amerikai vagyonát és megduplázva egyes vámokat. Csütörtökön Steve Mnuchin pénzügyminiszter fenyegette meg újabb erőteljes szankciókkal Törökországot – a vámháború miatt egyébként is megroggyant a török líra árfolyama, a török ellenzék pedig Recep Tayyip Erdogan elnököt tette felelősség az elmérgesedett török–amerikai viszony miatt. Ruhsar Pekcan török kereskedelmi miniszter pénteken úgy reagált, Törökország válaszolni fog az esetleges újabb amerikai szankciókra, ahogy azt korábban is tette.
Az amerikai külügyminisztérium Iránnal foglalkozó külön csoportot hozott létre; az akciócsoport a perzsákkal szembeni nyomásgyakorláson és ehhez szövetségesek megnyerésén dolgozik.
Eközben az Egyesült Államok és Törökország viszonya sem alakul fényesen, az ürügy most elsősorban egy amerikai lelkipásztor házi őrizetben tartása. Andrew Brunsont egyébként a két évvel ezelőtti sikertelen puccskísérlettel hozta az ankarai vezetés összefüggésbe, azóta kémkedés és terrorizmus vádjával tartják vizsgálati fogságban. Washington régóta próbál nyomást gyakorolni szövetségesére annak érdekében, hogy engedje szabadon az amerikai lelkészt, mind ez idáig sikertelenül; ezért az Egyesült Államok a szankciók eszközéhez nyúlt, befagyasztva török miniszterek amerikai vagyonát és megduplázva egyes vámokat. Csütörtökön Steve Mnuchin pénzügyminiszter fenyegette meg újabb erőteljes szankciókkal Törökországot – a vámháború miatt egyébként is megroggyant a török líra árfolyama, a török ellenzék pedig Recep Tayyip Erdogan elnököt tette felelősség az elmérgesedett török–amerikai viszony miatt. Ruhsar Pekcan török kereskedelmi miniszter pénteken úgy reagált, Törökország válaszolni fog az esetleges újabb amerikai szankciókra, ahogy azt korábban is tette.
Az amerikai külügyminisztérium Iránnal foglalkozó külön csoportot hozott létre; az akciócsoport a perzsákkal szembeni nyomásgyakorláson és ehhez szövetségesek megnyerésén dolgozik.
