A brit legfelsőbb bíróság kedden kihirdetett döntése szerint a kormánynak a brit parlament előzetes jóváhagyását kell kérnie az EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához, de nem kell előzetesen konzultálnia a skót, a walesi és az észak-írországi parlamentekkel.
A Munkáspárt világos tárgyalási tervet követel
Az ellenzéki brit Munkáspárt nem fogja akadályozni annak folyamatát, hogy az Egyesült Királyság parlamenti jóváhagyással hivatalosan is bejelentse Brüsszelben kilépési szándékát az Európai Unióból, de világos tárgyalási tervet követel a kormánytól - így reagált a brit legfelső bíróság döntésére kedden Jeremy Corbynnak, a párt vezetőjének a szóvivője. A szóvivő elmondta, hogy a Munkáspárt módosító javaslatokat fog benyújtani a kilépési folyamatot megindító törvényjavaslathoz, hogy garantálják, hogy a kormány a tárgyalási folyamat alatt is végig számonkérhető legyen, s biztosítani akarják, hogy a londoni törvényhozás az EU-val kötendő végső megállapodás tervezetéről is szavazhat majd.
Napokon belül az alsóház elé kerülhet a határozati javaslat
A brit kormány "napokon belül" az alsóház elé terjeszti azt a határozati javaslatot, amelyről a legfelsőbb bíróság keddi végzése szerint a képviselőknek szavazniuk kell a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindítása előtt - mondta kedden, a bírósági döntésre reagáló alsóházi nyilatkozatában a Brexit-tárgyalások irányításáért felelős miniszter.
David Davis nem részletezte, hogy a kormány pontosan milyen jellegű tervezetet készít, de kijelentette, hogy a parlament elé kerülő határozati javaslat "egyértelműen megszövegezett" lesz, és a kormánynak a törvényhozási vitával együtt is elegendő ideje lesz ahhoz, hogy a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét az eredeti menetrendben szereplő március végi határidőig aktiválhassa. Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot.
Davis hangsúlyozta: a tervezet nem arról szól majd, hogy az Egyesült Királyság kilépjen-e az EU-ból vagy sem, mivel a döntést erről a brit választók már a tavalyi népszavazáson meghozták.
A kormánynak nem kell konzultálnia a skót, a walesi és az észak-írországi parlamenttel
Lord David Neuberger, a legfelsőbb bíróság elnöke a 97 oldalas határozat összefoglalóját ismertetve bejelentette azt is, hogy a kormánynak nem kell előzetesen konzultálnia a skót, a walesi és az észak-írországi parlamentekkel.
Lord Neuberger felfedte azt is, hogy a legfelsőbb bíróság nem jutott egyhangú döntésre az ügyben: a testület 11 tagja közül nyolcan a parlamenti jóváhagyást előíró határozat mellett, hárman ellene döntöttek.
Theresa May brit miniszterelnök álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása - amelyet a kormány az idei év első negyedének végéig irányzott elő - az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás. Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot.
A legfelsőbb bíróság keddi végzésében azonban a kormányfő álláspontjával ellentétes véleményre jutott, megerősítve az első fokon eljáró londoni felsőbíróság novemberi döntését. A felsőbíróság az állampolgári kezdeményezésre indult eljárás végén szintén azt mondta ki, hogy a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.
Ryanair: Az Egyesült Királyság elveszítheti az uniós szabad légi piacot
Európa legnagyobb diszkont légitársasága, a Ryanair attól tart, hogy a Brexit miatt két éven belül az Egyesült Királyság elveszítheti a hozzáférést az uniós közös légipiachoz, amit a Nyitott Égbolt megállapodás biztosít.
Michale O'Leary vezérigazgató a Reuters hírügynökség szerint sajtótájékoztatón azt mondta, a megállapodás biztosította rugalmasságnak kiemelt szerepe volt abban, hogy a Ryanair 2016-ra az utasforgalmat nézve Európa legnagyobb légitársaságává vált. A vezérigazgató szerint a Nyitott Égbolt megállapodásban maradáshoz az Egyesült Királyságnak el kellene fogadnia az emberek szabad mozgásának elvét, vagy minden tagországgal külön megállapodásokat kellene kötnie, ami szerinte nem valószínű, így minden bizonnyal kiesnek a megállapodásból. A Ryanair ezért kapacitásait inkább a többi uniós piacra fordítja, de a vezérigazgató megjegyezte, hogy a tavalyi 120 milliós utasforgalom harmada az unió és az Egyesült Királyság között bonyolódott le. Korábban a Ryanair arról is tájékoztatott, hogy a Brexit miatt kivonulhat a brit belföldi piacról, mivel ír cégként brit üzemelési engedélyre (AOC) lenne szüksége ezen járatok üzemeltetéséhez. Mivel teljes utasforgalma nagyjából 1,5 százalékát adja a brit belföldi piac, a Ryanair - mint közölte - nem fog kapkodni az engedély mihamarabbi megszerzése után.
Az ezt megerősítő, kedden kihirdetett jogerős legfelsőbb bírósági határozat indoklásában Lord Neuberger kifejtette: az íratlan brit alkotmányosság általános szabályaként a brit kormánynak a kiváltságjog ősi intézménye alapján joga van saját hatáskörében dönteni nemzetközi szerződések felmondásáról. A kormány azonban nem érvényesítheti ezt a jogát, ha egy ilyen döntés a parlament által már elfogadott, az adott nemzetközi szerződéshez szervesen kötődő törvények módosulásával jár; ebben az esetben előzetes parlamenti jóváhagyás szükséges.
A legfelsőbb bíróság elnökének indoklása szerint a brit EU-tagságot rögzítő, 1972-ben kelt csatlakozási törvény második cikkelye kimondja, hogy az uniós szinten elfogadott új jogszabályok minden esetben az Egyesült Királyság törvényeivé is válnak, és az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból azt is jelenti, hogy ez a külső jogforrás, amelynek figyelembevételét az 1972-es csatlakozási törvény előírja, megszűnik. Mindemellett a kilépéssel változnak a brit állampolgárok azon törvényekbe iktatott jogai is, amelyek az Egyesült Királyság EU-tagságából erednek.
Lord Neuberger indoklása szerint mindezek figyelembevételével a brit kormánynak előzetes parlamenti döntést kell kérnie a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása előtt.
Theresa May miniszterelnök szóvivője a legfelsőbb bíróság végzésére adott reagálásban hangsúlyozta, hogy a határozat nem befolyásolja a Brexit-folyamat elindításának menetrendjét. A szóvivő szerint a kormány változatlan célja az, hogy március végéig elindítja a kilépési folyamatot.
"A brit nép arra szavazott, hogy lépjünk ki az EU-ból, és a brit kormány eleget fog tenni ennek a döntésnek. Március végéig aktiváljuk a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, ahogy terveztük. A mai döntés ezen semmit nem változtat" - szögezte le a szóvivő, hozzátéve: a kormány tiszteletben tartja a bírósági döntést, és hamarosan dönt a következő lépésekről.
A brit EU-tagságról tavaly júniusban rendezett népszavazáson a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.
A kormány menetrendjének tarthatósága szempontjából kulcsfontosságú a legfelsőbb bíróság keddi végzésének azon eleme, hogy a skót, a walesi és az észak-írországi tartományi parlamentekkel nem kell előzetesen konzultálni. Egybehangzó szakértői vélemények szerint ugyanis ha e konzultációt a legfelsőbb bíróság előírta volna, azt semmiképpen sem lehetett volna az idei első negyedév végére kitűzött határidőig lebonyolítani.
Bármilyen formát öltsön a kormány által a parlament elé terjesztendő döntési javaslat, annak elfogadása gyakorlatilag garantált, és nem várható, hogy a törvényhozás megakadályozza a kilépési folyamat elindítását. A kormányzó Konzervatív Párt frakciója, amelynek 15 fős abszolút többsége van az alsóházban, jelezte, hogy megszavazza a beterjesztendő javaslatot. Erre egyedül a párt egyik legtekintélyesebb veteránja, Ken Clarke volt belügy-, pénzügy- és igazságügyi miniszter nem vállalt kötelezettséget. Clarke-ról régóta közismert, hogy a tory frakció leginkább EU-párti tagja, és annak idején a brit EU-tagságról szóló népszavazás kiírását is ellenezte.
