A fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal voltak magasabbak júniusban, mint egy évvel korábban, májushoz viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal nőttek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, valamint a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben, az üzemanyagokért 15,0 százalékkal, a dohányárukért 8,9 százalékkal kellett többet fizetni júniusban, mint egy évvel ezelőtt - mondta az adatok ismertetésekor Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője.
MNB: Nőtt az üzemanyagok inflációhoz való hozzájárulása
Emelkedett az üzemanyagok inflációhoz való hozzájárulása júniusban, az élelmiszerek és a keresletérzékeny termékek az előző hónaphoz hasonló mértékben befolyásolták az infláció alakulását - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az infláció alakulásáról szóló havi elemzésében.
A jegybank a honlapján közzétett elemzésben jelezte: a maginfláció változatlanul 2,4, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 2,3 százalékos értéket mutatott. Az inflációs alapfolyamatokat tükröző MNB-mutatók - a keresletérzékeny és ritkán változó árú termékek, valamint a szolgáltatások éves inflációja - kissé emelkedtek májushoz képest, de továbbra is 2,0-2,5 százalék között alakulnak.
Az iparcikkek szezonálisan igazított árai csökkentek júniusban az előző hónaphoz képest. A termékkörön belül a tartós iparcikkek, elsősorban a televíziók, valamint a nem tartós iparcikkek ára is mérséklődött. A termékkör árazását a mérsékelt importárak árleszorító hatása, valamint a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet kettős hatása alakította - fejtette ki értékelésében az MNB.
Júniusban a piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal emelkedtek. A termékkörön belül a korábbi évekhez képest magasabb árdinamika volt megfigyelhető, ami főként a vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz köthető.
A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított és adószűrt árai emelkedtek, az áremelkedést elsősorban a tejárak növekedése okozta. A feldolgozatlan élelmiszerek szezonálisan igazított és adószűrt árai csökkentek júniusban, több termék - főként a burgonya és a sertéshús - árának mérséklődése miatt. A szabályozott termékek árai nem változtak májushoz képest.
A lakosság inflációs várakozásai továbbra is visszafogott szinten alakulnak - áll az elemzésben.
Havi szinten is az üzemanyagok és a dohányáruk drágultak leginkább, az élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek és a ruházati termékek ára ugyanakkor csökkent júniusban májushoz képest - tette hozzá.
Január-június között a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított maginfláció 2,4 százalékkal nőtt júniusban az előző év azonos hónapjához, és 0,3 százalékkal az előző hónaphoz képest.
Az előző év júniusához viszonyítva az élelmiszerek ára 3,4 százalékkal emelkedett. Ezen belül a vaj, vajkrém 12,2, a száraztészta 11,2 a tojás 10,1, a tejtermékek 9,0, a liszt 5,1, a baromfihús 4,6 százalékkal drágult, a cukor 22,1 százalékkal olcsóbb lett 12 hónap alatt.
A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,2 százalékkal az egyéb cikkek ára nőtt, ide tartoznak az üzemanyagok mellett a gyógyszerek, a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos termékek, valamint a kulturális cikkek.
A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 5,9, a szolgáltatásoké 1,6 százalékkal emelkedett. A háztartási energia 1,4 százalékkal drágult, ezen belül a tűzifa ára 13,2, a palackos gázé 4,6 százalékkal nőtt, az elektromos energia, a vezetékes gáz és a távfűtés ára nem változott.
A ruházkodási cikkekért 0,6 százalékkal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 1,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni júniusban, mint egy évvel korábban.
Májushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal mérséklődött júniusban, főként az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árának 4,4 százalékos csökkenése miatt. Az idényáras termékek nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt.
Az egyéb cikkek ára 1,3, ezen belül a járműüzemanyagoké 3,2 százalékkal emelkedett. A szeszes italok, dohányáruk 1,3, a szolgáltatások 0,2 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára nem változott.
A tartós fogyasztási cikkek ára 0,1, a ruházkodási cikkeké 0,2 százalékkal csökkent májushoz viszonyítva.
A szakértők úgy vélik, csak átmeneti az infláció gyorsulása
A nyári hónapokban meghaladhatja a fogyasztói árak növekedése a 3 százalékos inflációs célt, de az év végére a drágulás üteme kissé mérséklődhet a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatait kommentáló elemzők szerint, akik arra számítanak, hogy az éves átlagos infláció 3 százalék alatt marad idén.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a nyári hónapokban az infláció az MNB várakozásával összhangban a 3 százalékos jegybanki cél felett alakulhat. Kockázatot jelenthet a forint árfolyamának további gyengülése, illetve az olaj világpiaci árának tartós emelkedése - tette hozzá. Kifejtette: több mint öt év után, 2013. januárja óta először lépte át a 3 százalékos küszöböt az infláció. Ahogyan arra számítani lehetett, a fogyasztói árak gyorsulása mögött az üzemanyagok árának 15 százalékos éves növekedése áll.
A szakértő továbbra sem vár változást a jegybanki eszköztárban, tekintettel arra, hogy az MNB a jelenlegi gyorsulást átmenetinek tartja. A maginfláció változatlan maradt, 2,4 százalékos év/év növekedést regisztrált a statisztikai hivatal. Amíg a maginflációban nincs érdemi elmozdulás, az MNB-től sem várható változás a laza monetáris politikában - jelezte az elemző. Virovácz Péter az év egészére átlagosan 2,8 százalékos inflációt vár.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy látja, hogy az év végére az infláció ismét kissé mérséklődhet. A szakértő kiemelte, hogy a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése, valamint a forint gyengülése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, bár ennek még nem mutatkoznak jelei. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését, illetve az év eleji célzott áfacsökkentések is támogatják az alacsony inflációt - közölte. Az elemző az év egészére átlagosan 2,7 százalékos inflációt vár, szerinte 2019-ben 3 százalék körül ingadozhat a fogyasztói árak drágulása, éves átlagban 2,8 százalékos lehet az infláció.
Suppan Gergely kitért arra: júliusban az üzemanyagok bázishatása miatt tovább gyorsulhat az infláció. Az üzemanyagárak tavaly az év közepén jelentősen csökkentek, így a bázis alacsony lesz, míg jelenleg több geopolitikai feszültség miatt is jelentősen emelkedtek az olaj- és üzemanyagárak. A szakértő szerint egyelőre az MNB középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával.
A CIB rövid távon csak akkor számít jegybanki reakcióra, ha a forint további gyengesége vagy a béremelkedési trend tovább növeli az inflációs kockázatokat. Az MNB június végi üléséről kiadott jegyzőkönyv is megerősítette, hogy a monetáris döntéshozók szerint egyelőre még szükség van a laza monetáris kondíciókra, amelyek azonban 5-8 negyedéves időtávon már nem tarthatóak - hangsúlyozták. A CIB szakértőinek elemzése szerint a nyári hónapokban a júniusihoz hasonló inflációs számok még előfordulhatnak, de az éves átlagos infláció 3 százalék alatt, 2,7 százalék közelében alakulhat 2018-ban. Jövőre már az Európai Központi Bank monetáris politikája és annak piaci hatása is szűkítheti a hazai monetáris mozgásteret - tették hozzá.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is azt hangsúlyozta, hogy júniusban az üzemanyagok és a dohánytermékek húzták felfelé az éves mutatót, ezeket leszámítva a júniusi infláció megegyezett volna a májusi 2,8 százalékkal. A változékony élelmiszer-, energia-, üzemanyag-, valamint hatósági árak nélkül számolt maginfláció nem változott, 2,4 százalékos szinten maradt. A szakember szerint az év hátralévő részében 3 százalék feletti inflációval lehet számolni, ennek egyik oka a lakossági kereslet, a szolgáltatások árának emelkedése. Másrészt az euró május közepe óta 315 forint feletti árfolyamokon mozog, a korábbinál gyengébb forint valamennyire megjelenhet az importált cikkek árában, ami felfelé húzhatja az inflációt - közölte, hozzátéve, hogy az élelmiszerárak viszont várhatóan nem gyorsítják majd az inflációt. A K&H elemzője a jelenlegi kilátások alapján 2,8 százalékos éves átlagos inflációra számít, decemberre 3,3-3,4 százalékos mutatót vár.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank senior makrogazdasági elemzője szerint az áremelkedést szinte teljes egészében magyarázza az üzemanyagok árának jelentős növekedése, kisebb meglepetést okozhatott ugyanakkor, hogy az élelmiszerek havi szinten olcsóbbá váltak, éves szintű áremelkedésük így 3,4 százalékra lassult. A szakértő szerint a júniusi adat teljesen beleillik a várt trendbe, elsősorban a tavaly nyári alacsony bázisadatok, illetve az olajárak emelkedése miatt az éves inflációs mutató a nyár első hónapjában elérte a jegybanki célt. Ez azonban feltehetően átmeneti lesz, az őszi hónapoktól ismét várható az infláció kisebb lassulása, ha a mostani olajár-sokk nem folytatódik, és a forint árfolyama is stabilizálódik - közölte. Nyeste Orsolya hangsúlyozta, a jegybank 3 százalékos célját tartósan várhatóan a jövő év elején érheti el az infláció. A gazdaság folyamatai, a bérek emelkedése, a fogyasztás erősödése, és a várhatóan gyengébb szinten stabilizálódó forintárfolyam azt sugallják, hogy később sem tér már vissza ez alá a szint alá - jelezte.
Májusban 577 millió euró volt a külkereskedelmi többlet
A forgalom alakulását befolyásolta, hogy 2018 májusában egy munkanappal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A kivitel értéke 9,1 milliárd eurót (2857 milliárd forintot), a behozatalé 8,5 milliárd eurót (2673 milliárd forintot) tett ki. A kivitel 81 százalékát, a behozatal 77 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolította Magyarország.
Az év első öt hónapjában az export 4,0 az import 5,9 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva, az exporttöbblet 571 millió euróval alacsonyabb, 3,201 milliárd eurót tett ki.
A külkereskedelmi termékforgalom májusi részletes adatait augusztus 2-án publikálja második becslése alapján a KSH.
Kissé mérséklődik a külkereskedelem többlete idén az elemzők szerint
Az idei külkereskedelmi többlet mintegy 710 millió euróval 7,37 milliárd euróra mérséklődik a tavalyi 8,08 milliárd euróról a Takarékbank elemzője szerint.
Suppan Gergely kifejtette, hogy a várakozásoknál magasabb volt a csökkenés. Hozzátette, májusban az ipari termelés lassulásával összhangban gyakorlatilag stagnált az export euróértéke, miután idén májusban egy munkanappal kevesebb volt. Az import euróértéke 2,9 százalékkal emelkedett, ami erős belső keresletre utal - jegyezte meg.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint is elmaradt a várttól a külkereskedelmi mérleg többlete. Az elemző szerint a következő hónapokban a havi többletek lassan tovább csökkennek.
Az év egészében a Takarékbank arra számít, hogy a külkereskedelmi többlet alacsonyabb lesz a tavalyinál, ami enyhén visszafogja a GDP növekedését, de az így is 4,6 százalékra gyorsulhat, sőt nem zárható ki még ennél dinamikusabb növekedés sem - fejtette ki Suppan Gergely. Hozzátette: az erős belső kereslet, az élénkülő fogyasztás és dinamikusan növekvő beruházások importnövelő hatását ellensúlyozhatta a viszonylag kedvező európai konjunktúra, valamint újabb exportkapacitások folyamatos üzembe helyezése, ezzel szemben az olajárak emelkedése ronthatja a cserearányokat.
A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, 2019-ben pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat. Ezek a folyamatok pedig a forintnak tartós támaszt adnak, így az év második felében a Takarékbank a forint erősödésére számít a jelenlegi, fundamentumokkal nem alátámasztható szintekről - közölték.
