A Pallas Athéné alapítványoknak juttatott 266,4 milliárd forintnyi vagyon 2016. március 31-re 267,23 milliárd forintra nőtt, vagyis 830 millió forinttal emelkedett. Az MNB-alapítványok azt is elárulták, hogy mibe fektették vagyonukat.
A Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok – Pallas Athéné Domus Animae, Pallas Athéné Domus Concordiae, Pallas Athéné Domus Scientiae, Pallas Athéné Domus Innovationis, Pallas Athéné Domus Mentis és Pallas Athéné Geopolitikai - közölték, hogy összesen 197,3 milliárd forintot magyar állampapírban, 7,76 milliárd forintot bankbetétben, 24,47 milliárd forintot ingatlanban tartanak, továbbá 37,7 milliárd forintot pedig cégrészesedésbe fektetettek.
Egyébként a Magyar Nemzeti Bank a hatályos jogszabályoknak megfelelően döntött a juttatott vagyon mértékéről, amely az alapításkor 259,6 milliárd forint és 6,8 milliárd forint értékű ingatlan volt – derül ki az alapítványok által készített összefoglalóból, amely rámutat arra is: a szabályozás miatt kötelesek megőrizni a rájuk bízott vagyont.
Tudniillik az alapítványok a vagyont nem költhetik el, csak befektethetik, annak hozamát használhatják tevékenységükre.
Az alapítói vagyont az alapítványok körültekintő kockázatvállalással kezelik úgy, hogy a lehető legmagasabb hozamot érjék el. Az alapítványok kizárólag a befektetések hozamaiból gazdálkodhatnak, így tevékenységük hosszú évtizedeken át fenntartható lesz – világítottak rá a Magyar Nemzeti Bank alapítványai tegnapi közleményükben.
Az euró bevezetésének hatásvizsgálata
A Fitch Ratings szerint az euró bevezetésének hitelképességi hatása a semlegestől a pozitívig terjedne a közép-európai EU-gazdaságokban, amelyek hitelminősítési besorolása egy, kivételes esetben két fokozattal javulhatna a valutauniós csatlakozás esetén. A nemzetközi hitelminősítő londoni tanulmánya szerint a cég modellszámításai azt mutatják, hogy az euró meghonosítása Horvátország és Bulgária számára lenne a legkedvezőbb, a csatlakozásból Csehország és Lengyelország húzná a legkevesebb hasznot, Magyarország és Románia pedig köztes eset. A Fitch Ratings egytől hatig terjedő skálát dolgozott ki, amely több kritérium alapján méri az euróövezeti csatlakozás potenciális makrogazdasági hasznosságát a hat vizsgált közép- és kelet-európai EU-gazdaságban. Az egyes osztályzat jelzi a legnagyobb, a hatos a legkisebb nemzetgazdasági szintű hasznot. Ezen a mércén Bulgária az egyes, Horvátország a kettes kategóriába került, Magyarország mutatója hármas, Romániáé négyes, Lengyelországé ötös, Csehországé hatos.
