Mától látható az ifjabb Johann Strauss féle Jókai-adaptáció, A cigánybáró című nagyoperett az Erkel Színházban. Szinetár Miklós rendezésében a Magyar Állami Operaház legújabb bemutatója a Duna menti népek sokszínű egységét ünnepli. A címszerepet Kiss B. Atilla, illetve László Boldizsár alakítja.
Az 1886-os premier óta számos változatban vitték színre az ifjabb Johann Strauss és Jókai Mór együttműködéséből született operai igényű nagyoperettet, A cigánybárót. Az előadást mától tűzi műsorára a Kossuth-díjjal is kitüntetett Szinetár Miklós rendezésében a Magyar Állami Operaház az Erkel Színházban, s a bemutatót követően még kilenc alkalommal lesz látható ebben a szezonban, kettős szereposztásban.
A rendező – az intézmény örökös mesterművésze, volt főigazgatója – a nagyoperett népszerűségét abban látja, hogy a színes, romantikus történetet nagyszerű és változatos zenékkel, valamint többfajta tánccal mutatja be – olvasható az operaház közleményében. Szinetár Miklós és alkotótársai – Pilinyi Márta jelmeztervező, Horesnyi Balázs díszlettervező – koncepciója arra helyezi a hangsúlyt, hogy a Monarchiában mennyire sokféle nép élt, így megőrzik a történet 18-19. századi hangulatát. A rendezőt idézve a közlemény úgy fogalmaz: Jókai határozottan állást foglal elbeszélésében a Monarchia sokarcúsága mellett, de Strauss is, aki bécsi keringőkirály létére Rákóczi-indulót és magyaros toborzót komponált a darabba. „A szerzőket követve én is állást foglalok annak szépsége és fontossága mellett, hogy a Duna menti népek különbözőek és mégis egységesek” – vallja az alkotó.
A sokszínűség hangsúlyozása érdekében és a nagyoperett-előadások hagyományaihoz híven A cigánybáró szövegkönyvét Szinetár Miklós is aktualizálta, ám a változtatások szellemiségükben hűek maradtak az eredeti előadáshoz. Miközben a librettó egy Monarchia korabeli keretjátékkal egészült ki, a bravúrszámokat felvonultató harmadik felvonásban rendhagyó módon jut szóhoz Mária Terézia királynő, elhangzik Strauss Frühlingsstimmen című darabja, valamint a kortárs zeneszerző, Melis László átiratában a Kék Duna keringő, a kibővített prózai jelenetekben pedig az eredeti Jókai-műből is szerepelnek részletek. A változtatások erősítik az előadásban egyébként is érezhető sokszínűséget. A darab egyik érdekessége, hogy a szövegkönyvét készítő magyar származású bécsi újságíró, Ignaz Schnitzer az általa fordított Petőfi-versek motívumait is beemelte A cigánybáró operettváltozatába.
A fiatalabb generációk számára a Dargay Attila-féle Szaffi című rajzfilmből ismerős alaptörténetben a világot mutatványosként járó Barinkay Sándor a Mária Terézia által meghirdetett közkegyelemnek köszönhetően tér vissza ősei romos délvidéki birtokára. A kastélyt Zsupán, a gazdag disznókereskedő és lánya, Arzéna bitorolja, a legendás ősi kincsnek pedig nyoma veszett, ám a közelben tanyázó cigányasszony, Czipra megjósolja Barinkaynak, hogy a nászéjszakáján egy álom fényt derít majd arra, hol találja meg apja örökségét.
A kettős szereposztásban látható előadásban a címszereplőt Kiss B. Attila és László Boldizsár, Szaffit Szakács Ildikó és Zavaros Eszter, míg Cziprát Wiedemann Bernadett és Ulbrich Andrea formálja meg. Zsupánt Gábor Géza és Szvétek László, Arzénát Rőser Orsolya Hajnalka és Kriszta Kinga alakítja. A további szerepekben fellép mások mellett Buda Tamás, Bátki Fazekas Zoltán, Farkasréti Mária, Balatoni Éva, Haja Zsolt, Geiger Lajos, Csarnóy Zsuzsanna, Szűcs Nelli és Hábetler András is.
A táncbetétekben a Duna Művészegyüttes tagjai Mihályi Gábor koreográfiáját mutatják be, az operaház zenekarát Héja Domonkos vezényli.
