Megoszlanak a szakértői vélekedések arról, hogy a mostani felminősítés után ideje-e megcélozni az elit klubot, a kiváló minősítéssel rendelkező országokét. De az biztos, hogy ez nem hull könnyen az ölünkbe – mondták lapunknak közgazdászok, akik szerint a befektetésre ajánlott kategória nem pusztán presztízskérdés.
Bár Magyarország mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriába került – egészen pontosan a magyar adósság finanszírozását ajánlja a Fitch Ratings, a Standard & Poor’s és immár a Moody’s is – e mezőnyben is lehet még hová fejlődni. A 2000-es évek elején – eddig egyszer – már büszkélkedhettünk „A” kategóriás besorolással. Sarkadi-Szabó Kornél, a Shark Vision ügyvezető igazgatója szerint a lényeg az, hogy a magyar adósság besorolása top kategóriába került, részletkérdés, hogy azon belül milyen a minősítés. A szakértő kitért arra is, hogy bár sokszor hangzott el az az érv, hogy nem is számít igazán, hogy felminősítik-e az országot, hiszen a piac már rég beárazta a befektetésre ajánlott kategóriát, ezzel szemben egy esetleges világgazdasági válság esetén – ami bármikor előfordulhat – nem mindegy, hogy milyen Magyarország külső pénzügyi megítélése. A közgazdász szerint rövid és középtávon az állam hitelfelvételi képességei javulnak, valamint a forint árfolyamán is érezni lehet majd a hitelminősítői „határozatokat”. Valószínű, hogy az állampapírhozam esése már túl van a nagyján, és ezzel a finanszírozási költség csökkenése is, ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy a mostani felminősítéssel régi-új szereplők térhetnek vissza a piacra. S ezek a szereplők akár hosszabb távon tarthatják a magyar állampapírokat. Utóbbi azért lehet kiemelt jelentőségű, mert ezek a pénzpiaci szereplők egy tízéves kötvényt a lejáratáig megtartanak. „Erre azért lenne nagyon nagy szükség, mert igaz, hogy a belső forintfinanszírozás súlya nőtt, míg a külső és devizafinanszírozás jelentősége csökkent, de az államadósság lejárati szerkezete továbbra is az egyik legrövidebb a feltörekvő piacok között” – emelte ki.
Németh Dávid, a K & H Bank vezető elemzője is utóbbi logika mentén folytatta, miszerint a jelenlegi likviditási bőségben nem jelent problémát, de egy esetleges jövőbeli válság esetén, ha újra meginog a bizalom, már gondot okozhat, hogy rövid időn belül jelentős összeget kell bevonni az államadósság megújításához. A közgazdász úgy tartja, meg kell célozni az „A” kategóriás besorolás elérését, amelyet csak a legjobb gazdaságok képesek felmutatni. Nehéz feladat előtt áll a kormány, és itt az ideje a paradigmaváltásnak. Közölte: elfogadható, hogy volt idő, amikor a túlélés érdekében a rövid távú eredményekre kellett összpontosítani, és jó eséllyel pár év múlva, ha újabb válság köszönt be a világra, ismét a rövid távú szempontok dominálnak, de most egy olyan történelmi pillanat van, amikor a felszabaduló erőforrásokat – például a költségvetés javuló helyzete – a jövő generációinak építésére, a humán erőforrás fejlesztésére lehetne fordítani. A lapunk által megkérdezett közgazdászok abban viszont egyetértettek, hogy a kormánynak nem pusztán presztízskérdést jelent az, hogy az ország visszakapta a befektetésre ajánlott kategóriát, hiszen azok a mutatók – külső adósság, devizaadósság, államadósság – javultak, amelyekre alapesetben is oda kell figyelni. Ugyanakkor a versenyképesség terén nem büszkélkedhet ilyen látványos javulással a kormány. De az biztos, hogy nem hullik könnyen az ölünkbe az „A” minősítés – fűzték hozzá a szakértők.
Budapest besorolása is javult
A magyar államadós-osztályzathoz hasonlóan, a Budapestre külön megállapított adósbesorolást is felminősítette a Moody’s pénzügyi szolgáltató csoport európai regionális és városi önkormányzatokra szakosodott hitelminősítő részlege, a Moody’s Public Sector Europe (MPSE). Az MPSE közölte, hogy Budapest adósbesorolását az eddigi „Ba1”-ről egy fokozattal „Baa3”-ra javította. Az új osztályzat besorolása stabil.
(PGI)
