Május 26-ára írta ki az Európai Parlament (EP) magyar képviselőinek választását Áder János köztársasági elnök pénteken. Mutatjuk a részleteket, szabályokat, hatáirdőket a voksolással kapcsolatban.
Áder János elnöki nyilatkozatában felidézte: az Európai Tanács döntése értelmében 2019. május 23. és 26. között kell megtartani az európai parlamenti választásokat az unió országaiban.
"Alkotmányos kötelességemnek eleget téve, összhangban az uniós rendelkezésekkel és hazánk Alaptörvényében foglaltakkal, az európai parlamenti választások magyarországi időpontját 2019. május 26-ára írom ki" - közölte az államfő. Erről többet ide kattintva olvashat!
A választás szabályai
A választást május 23. és 26. között bonyolítják le az EU tagállamaiban, az egyes országok azonban szabadon dönthettek arról, hogy ezen belül melyik napon tartják. Magyarországon választás csak vasárnap tartható, ezért május 26-án lesz a voksolás.
Az EP magyar tagjainak választásán az a mintegy 7,9 millió magyar állampolgár vehet részt, akinek Magyarországon lakóhelye van; az EU más tagállamának magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgára (amennyiben magyar listára kíván szavazni), vagy azon, körülbelül 85 ezer nagykorú magyar állampolgár egyike, akinek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcíme.
Ez azt jelenti, hogy az EU tagállamaiban élő, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok - ellentétben az országgyűlési választásokkal - nem szavazhatnak a magyar listákra az EP-választáson. Ők választójogukat az adott EU-tagországban gyakorolhatják.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok Magyarország külképviseletein adhatják le majd voksukat a magyarországi szavazás napján. Az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, május 25-én, szombaton lesz a voksolás.
Az EP-választás sajátossága, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós polgárok is szavazhatnak, ha kérik. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint eddig több mint 2100 európai uniós állampolgár élt ezzel a lehetőséggel.
A választópolgárok azonban az Európai Uniónak csak egy tagállamában gyakorolhatják választójogukat.
Az EP tagjainak választásáról szóló törvény szerint nem választható az, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.
A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik; a választáson Magyarország egy választókerületet alkot, a mandátumokat a szerzett voksok arányában osztják el.
Listát bejegyzett pártok állíthatnak, két vagy több párt közös listát is állíthat. A listán a jelöltek a párt vagy pártok által bejelentett sorrendben szerepelnek. A listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.
A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben Magyarország számára fenntartott képviselői helyekével, ez 21, csakúgy, mint 2014-ben.
Mandátumot az a párt kaphat, amelyik több szavazatot szerzett, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka. A mandátumokat a leadott szavazatok arányában osztják szét a pártok között, a listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.
Európa legsikeresebb pártja lehet a Fidesz a választáson
A választási részvételüket biztosra ígérők 54 százaléka a Fidesz-KDNP pártszövetségre szavazna, ezzel a Fidesz lenne az Európai Néppárt legsikeresebb pártja, ha most vasárnap tartanák az európai parlamenti (EP-) választást - derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából. Ha erről szeretne többet olvasni, kattintson ide!
Az EP-választás határidői, határnapjai
A mintegy nyolcmillió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárnak a március 20-ai névjegyzéki állapotnak megfelelően április 5-ig kell kézhez kapnia az értesítést arról, hogy felvették a névjegyzékbe. Aki nem kapja meg, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) új értesítőt igényelhet.
Az idei választás újdonsága, hogy nemcsak azok a magyar állampolgárok szavazhatnak, akik rendelkeznek magyarországi lakcímmel: regisztráció után voksolhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok is, amennyiben sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában nincsen lakcímük. Ők levélben adhatják le voksukat.
A választási eljárási törvény szerint a hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon (most április 6.) kezdődik.
A választáson indulni szándékozó pártok ekkortól kaphatják meg az aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóíveket a Nemzeti Választási Irodától (NVI).
Az EP-választáson az a párt állíthat listát, amely a választás előtti 37. napig összegyűjt 20 ezer érvényes ajánlást. A listát a Nemzeti Választási Bizottságnál kell bejelenteni. A határidő azonban április 19-én, nagypénteken jár le, amely munkaszüneti nap. A választási eljárási törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a határidő munkaszüneti napon jár le, az igazságügyi miniszter a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapítsa meg. A miniszter élt is ezzel a lehetőséggel: pénteken délután kiadott rendeletében a listák bejelentésének határidejét április 23-án 16 órában jelölte meg.
Azok a magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok, akiknek nem uniós tagállamban van lakcímük és így szavazhatnak a magyarországi listákra, május 1-jéig kérhették volna regisztrációjukat. Mivel ez a határidő is munkaszüneti napon járna le, ennek dátumát is megváltoztatta a miniszter: az új időpont május 2-án 16 óra.
A külhoni választópolgároknak a választási iroda a szavazólap jogerőssé válását követően eljuttatja a szavazási levélcsomagot, aki nem levélben kérte, május 11-étől veheti át a külképviseleteken. A választó a szavazatát tartalmazó borítékot a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak május 25-én éjfélig meg kell érkeznie.
Ha az EU más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgára hazája helyett inkább a magyar pártok listájára szeretne szavazni, ugyancsak május 10-én 16 óráig kérheti felvételét az itteni névjegyzékbe.
A névjegyzékbe vétel lezárulta után (legkésőbb május 11-éig) az uniós országok választási szervei tájékoztatják egymást arról, hogy állampolgáraik melyik országban kérték névjegyzékbe vételüket. Ilyenkor az anyaországában törlik a választót a névjegyzékből, így akadályozzák meg, hogy valaki több helyen szavazzon.
Május 16. a határideje a külképviseleti megfigyelők bejelentésének: a listát állító pártok megfigyelőket küldhetnek a külképviseletekre a szavazás törvényességének ellenőrzésére. Aki a szavazás napján nem tartózkodik Magyarországon, de az ország külképviseleteinek valamelyikén szeretne voksolni, május 17-éig kérheti külképviseleti névjegyzékbe vételét.
Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, május 22-éig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre.
Az európai parlamenti választáson csak este 11 óra után kezdi közölni az előzetes tájékoztató adatokat a Nemzeti Választási Iroda, az EP-választásnál ugyanis az az uniós előírás, hogy csak akkor hozható a voksolás eredménye nyilvánosságra, ha a 27 tagállam összes szavazókörében befejeződik a szavazás. Mivel Olaszországban csak este 11 órakor fejeződik be a voksolás, - bár a szavazóköröket Magyarországon már este 7 órakor bezárják, és elkezdik összeszámolni a voksokat - az NVI csak este 11 óra után kezdi majd közzétenni internetes oldalán (www.valasztas.hu) az EP-választás előzetes tájékoztató adatait.
Az este 11 órakor közölt tájékoztató adatok a szavazatösszesítés akkori állapotát mutatják majd meg. Így ha kevesen mennek el szavazni, már viszonylag magas feldolgozottsági adatokat hozhat nyilvánosságra az NVI.
A választás hivatalos végeredményét a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása (ennek határideje május 30.), valamint a levélszavazatok beérkezése és összeszámlálása után a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, legkésőbb a szavazás utáni 19. napon, június 14-én.
Gyurcsány-pártja az európai baloldallal együtt a Soros-terv mentén halad
„Ha Brüsszel dönthetne a migránsok betelepítéséről, az adókról, a rezsiről, a családtámogatásokról nem sok jó várna a magyarokra” - Erről ide kattintva tudhat meg többet!
A határon túli magyarok is voksolhatnak, ha nincs EU-s tagállamban lakcímük
Az EP magyar tagjainak választásán választójoggal rendelkezik 7,9 millió, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár, az EU más tagállamának magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgára (amennyiben magyar listára kíván szavazni), és az a körülbelül 85 ezer nagykorú magyar állampolgár, akinek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcíme. Utóbbiak csak választási regisztrációt követően szavazhatnak az EP-választáson, és csak levélben.
Azoknak a határon túli választópolgároknak, akik már korábban, az országgyűlési választások előtt regisztráltak, ezt nem kell megismételniük, regisztrációjuk érvényes erre a választásra is. Aki azonban még nem regisztrált, ezt május 1-jéig teheti meg.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) a szavazólap képének jogerőssé válása után juttatja el a határon túli választópolgároknak a szavazási levélcsomagot, amely tartalmazza a szavazólapot is. A voksolásban azonban csak azok a határon túli magyarok vehetnek részt, akik nem rendelkeznek lakóhellyel más uniós tagállamban, így nem szavazhatnak például a romániai és szlovákiai magyarok sem.
Az NVI tehát csak azoknak juttatja el a szavazási levélcsomagot, akiknek a központi névjegyzék nyilvántartása alapján sem Magyarországon, sem másik EU-s tagállamban nincs lakcímük. A szavazási levélcsomagot a választópolgár kérheti postai kézbesítéssel, de átveheti az általa megjelölt külképviseleten is május 11-től. Ha a választópolgár kettős állampolgárságot tiltó országban lévő szavazólap-átvételi címet adott meg, a szavazási levélcsomagot a külképviselet közreműködésével kézbesíti az NVI.
A szavazólapokat és az azonosításhoz szükséges adatlapot a határon túli választók a már szokásos módon juttathatják vissza az NVI-hez: május 11-étől levélszavazatukat leadhatják a külképviseleteken, vagy feladhatják postán is, ebben az esetben május 25-én éjfélig meg kell érkeznie a levélnek az NVI-hez.
Jövő péntekig jelenthetik be a sajtótermékek, ha politikai hirdetést akarnak közzétenni
Politikai hirdetést csak az a sajtótermék tehet közzé az Európai Parlament magyar tagjainak választását megelőző kampányidőszakban, amelyik előzőleg megküldte hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ). Az orgánumoknak erre - a választási eljárási törvény szerint - a választás kitűzését követően öt munkanapjuk van - hívta fel a figyelmet a számvevőszék pénteken, az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A sajtóorgánumoknak tehát március 8-ig kell bejelentéseiket megtenniük az ÁSZ-hoz, amely elektronikus úton a [email protected] címen, postai úton a 1364 Budapest 4. Pf. 54. címen, személyesen pedig Budapest V. kerületében, az Apáczai Csere János utca 10. címen fogadja az árjegyzékeket.
Az Állami Számvevőszék az árjegyzékeket sajtótermékek szerinti bontásban közzéteszi a www.asz.hu oldalon, a lista a "Választások" menüpont alatt tekinthető meg. A szavazás napját követő 15 napon belül a sajtóorgánumoknak azt is tudatniuk kell, hogy milyen politikai hirdetéseket közöltek a kampányidőszakban. A részletes listát az ÁSZ a honlapján szintén közzéteszi. Így egyértelműen kiderül majd, hogy az egyes jelöltek és jelölőszervezetek politikai hirdetéseit kinek a megrendelésére, milyen ellenérték fejében, mely időpontban, milyen terjedelemben jelentették meg az egyes sajtótermékek - írták.
Hozzátették: az ÁSZ a sajtótermékek által megküldött árjegyzékeket ellenőrzés és változtatás nélkül teszi közzé, így azok tartalmáért felelősséget nem vállal.
Március 21-étől lehet a választási kérelmeket benyújtani
Bár Áder János köztársasági elnök pénteken kitűzte az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választását május 26-ára, a választáshoz kapcsolódó, a szavazóköri névjegyzékkel összefüggő kérelmeket csak március 21-étől lehet benyújtani a választási irodáknál.
Tavaly év végén megváltoztak a választás egyes szabályai, így a korábbiaktól eltérően - függetlenül a szavazás kitűzésének időpontjától - már csak a szavazást megelőző 66. naptól, vagyis március 21-étől lehet a választási kérelmeket benyújtani a választási irodákhoz.
A választópolgárok egyebek mellett az átjelentkezésre, a külképviseleti szavazásra jelentkezésre, a mozgóurna-igénylésre, valamint az akadálymentes szavazókör igénylésére vonatkozó kérelmeiket nyújthatják be a lakóhelyük szerinti választási irodákhoz. A kérelmeket személyesen és levélben a helyi választási irodáknál lehet benyújtani vagy online a Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán, a www.valasztas.hu oldalon.
Vannak bizonyos kérelmek, amelyeket a választás kitűzésétől függetlenül, folyamatosan be lehet nyújtani. Ilyen például a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok választási regisztrációja, a személyes adatok kiadásának megtiltása, a fogyatékossággal élők szavazásának segítése iránti kérelem vagy más uniós tagállam polgárainak választói névjegyzékbe vétele az EP magyar tagjainak választására.
