Végéhez közeledik a maratoni osztrák elnökválasztási kampány, a vasárnapi tévévitát ismét kemény adok-kapok jellemezte. Egyik jelölt sem lépne ki az Európai Unióból.
Donald Trump, a bevándorlási válság és az Európai Unió jövője is szóba került az osztrák elnökjelöltek vasárnap esti tévévitájában. A zöldpárti Alexander Van der Bellen azzal vádolta a szabadságpárti Norbert Hofert, hogy bizonytalanságot teremt azzal, hogy Ausztria unióból való kilépésével fenyegetőzik. Megjegyezte, a Hofer mögött álló FPÖ mindig is támogatta a kilépést. Hofer azt mondta, ahogy eddig is, most is azon az állásponton van, hogy Ausztriának csak akkor kellene foglalkoznia az Európai Unió elhagyásának gondolatával, ha csatlakozik Törökország, vagy ha a Brexit miatt a hatalom központosításába fogna Brüsszel, sértve ezzel a tagállami szuverenitást. „Nem lesz Öxit” – közölte Hofer, aki kifejtette: az a célja, hogy az unió pozitív irányba változzon.
Hofer azért bírálta ellenfelét, mert éles kritikát fogalmazott meg korábban Donald Trump megválasztott amerikai elnökről. Van der Bellen szerint Európában sokan aggódnak a szexizmussal és rasszizmussal vádolt politikus győzelme miatt, Trump sikere megmutatta, hogy az Egyesült Államokban jogosnak bizonyult azoknak a választóknak a haragja, akik úgy érezték, hogy a politika elfeledte és magára hagyta őket. Hofer szerint Ausztriában is elég sokan éreznek így, „nem túl bölcs dolog demagógnak nevezni egy elnököt”.
A bevándorlással kapcsolatban Van der Bellen a migránsok mielőbbi integrációját sürgette, németnyelv-tanfolyamokat és munkakeresési támogatást javasolt. Hofer Angela Merkel német kancellárt hibáztatta az unió félresikerült migrációs politikájáért. Hangsúlyozta, hogy a nyitott ajtók politikájával Merkel „súlyos károkat okozott Európának”, több százezer migráns, köztük terroristák is keresztülutaztak Ausztrián. Kétségbe vonta azt is, hogy Törökország tartani fogja magát az unióval kötött megállapodáshoz.
A felmérések szerint fej fej mellett halad a két jelölt, de nehéz megjósolni a vasárnapi eredményeket. Az elnökválasztás első fordulóját áprilisban tartották, amit Hofer fölényesen megnyert, majd májusban a másodikon szűk többséggel Van der Bellen lett a győztes. Az FPÖ szabálytalanságok miatt megtámadta az eredményt, így a választást októberben meg akarták ismételni, de technikai hiba miatt decemberre halasztották.
Hofer azért bírálta ellenfelét, mert éles kritikát fogalmazott meg korábban Donald Trump megválasztott amerikai elnökről. Van der Bellen szerint Európában sokan aggódnak a szexizmussal és rasszizmussal vádolt politikus győzelme miatt, Trump sikere megmutatta, hogy az Egyesült Államokban jogosnak bizonyult azoknak a választóknak a haragja, akik úgy érezték, hogy a politika elfeledte és magára hagyta őket. Hofer szerint Ausztriában is elég sokan éreznek így, „nem túl bölcs dolog demagógnak nevezni egy elnököt”.
A bevándorlással kapcsolatban Van der Bellen a migránsok mielőbbi integrációját sürgette, németnyelv-tanfolyamokat és munkakeresési támogatást javasolt. Hofer Angela Merkel német kancellárt hibáztatta az unió félresikerült migrációs politikájáért. Hangsúlyozta, hogy a nyitott ajtók politikájával Merkel „súlyos károkat okozott Európának”, több százezer migráns, köztük terroristák is keresztülutaztak Ausztrián. Kétségbe vonta azt is, hogy Törökország tartani fogja magát az unióval kötött megállapodáshoz.
A felmérések szerint fej fej mellett halad a két jelölt, de nehéz megjósolni a vasárnapi eredményeket. Az elnökválasztás első fordulóját áprilisban tartották, amit Hofer fölényesen megnyert, majd májusban a másodikon szűk többséggel Van der Bellen lett a győztes. Az FPÖ szabálytalanságok miatt megtámadta az eredményt, így a választást októberben meg akarták ismételni, de technikai hiba miatt decemberre halasztották.
