Nem lehet kizárni, hogy a következő ciklusban ismét nagykoalíció vezeti majd Németországot - jelezte Angela Merkel kancellár a vasárnapi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után a törvényhozásba bejutott pártok vezetőinek televíziós fórumán.
Juncker: stabil német kormányra van szüksége Európának
Stabil kormányzatra van szükség Németországban ahhoz, hogy az Európai Unió szembe tudjon szállni a globális kihívásokkal - írta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Angela Merkel kancellárnak küldött hétfői levelében.
Juncker történelminek nevezte a CDU/CSU jobbközép pártszövetség vasárnapi győzelmét, ugyanakkor egy erős koalíciós kormány mielőbbi felállítását sürgette.
"Európának minden korábbinál inkább szüksége van egy stabil német kormányra, olyanra, amely képes aktívan alakítani a kontinensünk jövőjét" - idézett a levélből Margarítisz Szkínász, a bizottság vezető szóvivője.
Történelmi csúcson a Bundestag létszáma, hétszáznál is több képviselője lesz a német parlamentnek
Minden korábbinál nagyobb létszámú szövetségi parlament alakul Németországban a vasárnapi választások után, az új Bundestagnak hétszáznál is több képviselője lesz.
Az AfD egyik társelnöke nem csatlakozik a párt Bundestag-frakciójához
Nem csatlakozik pártja frakciójához a Bundestagban az AfD egyik társelnöke, Frauke Petry.
Az egyéni képviselői mandátumot szerzett politikus a két társelnök és a párt kampányát vezető két úgynevezett csúcsjelölt hétfői berlini közös tájékoztatóján tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az AfD-ben véleménykülönbségek vannak tartalmi kérdésekben, amelyeket nem szabad "agyonhallgatni".
Mint mondta, az AfD-nek "konzervatív reálpolitikát" kell folytatnia, és azon kell dolgoznia, hogy kormányképessé váljon és hatalomra kerüljön a következő Bundestag-választáson.
Hozzátette: hosszú mérlegelés után úgy döntött, nem lesz tagja az AfD frakciójának a Bundestagban. Váratlan bejelentése után távozott a tájékoztatóról.
A másik társelnök, Jörg Meuthen hangsúlyozta: nem felel meg a valóságnak, hogy két tábor van a pártban, a "Petry-féle mérsékelt", és a "fundamentális ellenzéki" politikát folytató, "szélsőjobboldali" irányzat.Hozzátette, hogy az AfD programja "90 százalékban teljes mértékben reálpolitikai" elemeket tartalmaz.
Jörg Meuthen élesen bírálta Frauke Petry tevékenységét, szerinte "kevéssé segítette" az AfD kampányát, hogy több alkalommal elhatárolódott a csúcsjelöltektől.
Alice Weidel csúcsjelölt kiemelte, hogy az AfD "konstruktív" ellenzéki munkára készül a Bundestagban. A szövetségi parlament az AfD megjelenése révén ellenőrizni fogja a kormányt. Ez az utóbbi négy évben nem történt meg, amit jól mutat a Merkel-kormány menekültpolitikája - tette hozzá.
A másik csúcsjelölt, Alexander Gauland hangsúlyozta, hogy az AfD sikere a Bundestag eddigi pártjainak "sikertelensége is", különösen az Angela Merkel vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetségé, amely "nagyon nagy helyet hagyott a jobboldalon".
Alexander Gauland kérdésre válaszolva elmondta, németnek tekint mindenkit, akinek német útlevele van, az a választási jelszó, hogy a németeknek vissza kell szerezniük országukat, azt fejezi ki "képletesen", hogy "nem akarjuk, hogy Németországot elveszejtse az idegen kultúrából érkező idegen emberek inváziója".
Ezzel kapcsolatban Jörg Meuthen aláhúzta: tévedés, hogy az AfD "elutasít mindenfajta migránst". Ténykérdés, hogy igen jelentős, sok milliós számban élnek Németországban "a társadalmunkba beilleszkedett migránsok", és éppen ők azok, akik különösen nagy mértékben támogatják az AfD-t - mondta.
Jörg Meuthen, Alice Weidel és Alexander Gauland egyaránt elmondta, hogy Frauke Petry nem egyeztetett velük döntéséről, és nem tájékoztatta őket a döntés bejelentése előtt.
Frauke Petry a társelnöki tisztség mellett az AfD Szászország tartományi szervezetének vezető tisztségét is ellátja. A párt éppen Szászországban szerepelt a legjobban, a szavazatok 27 százalékát szerezte meg, valamennyi vetélytársát megelőzve.
A szövetségi választási bizottság hétfő reggel megjelent adatai szerint a második világháború utáni 19. Bundestagban 709 képviselő dolgozik majd, ami történelmi csúcs és 78 fős emelkedés az eddigi 631-hez képest.
Az új Bundestagnak a választástól számítva 30 napon belül, legkésőbb október 24-én meg kell alakulnia.
Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) 200 képviselőt küldhet a Bundestagba, 55-el kevesebbet, mint az előző négyéves ciklusban.
Testvérpártja, a Horst Seehofer bajor kormányfő vezette Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőcsoportjának létszáma 56-ról 46-ra csökken.
A testvérpártok eddig rendre frakciószövetséget alkottak, ez várhatóan ezúttal is így lesz.
A CDU/CSU után az eddigi koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (SPD) következik, frakciója 153 képviselőből áll, ami 40-nel kevesebb az eddiginél.
A harmadik erő a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), amely először jutott be a Bundestagba, és 94 mandátumot szerzett.
Régi-új párt a Bundestagban a piacpárti, jobboldali Szabad Demokrata Párt (FDP), amely visszaszerezte 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviseletét, és frakciója 80 fős lesz.
Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) frakciója 5 fővel bővül az előző ciklushoz képest, 69 tagból áll majd.
Legkisebb frakciójuk a Zöldeknek lesz, de a baloldali irányultságú ökopárt is több képviselőt küldhet a Bundestagba, mint eddig, a frakció létszáma 63-ról 67-re emelkedik.
Az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként összeállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag alapesetben 598 fős, a képviselői helyek felét az egyéni körzetekben nyertesek kapják, a másik 299 mandátumot pedig a listás szavazatok alapján osztják ki azon pártok között, amely országos átlagban elérik az 5 százalékot, vagy legkevesebb három egyéni körzetben győznek, de az 5 százalékos bejutási küszöb alatt maradnak.
A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs. Viszont előfordulhat, hogy egy párt valamely tartományban több egyéni mandátumot szerez, mint amennyi a listán szerzett szavazatok százalékos megoszlása alapján járna neki.
Ezt a mandátumtöbbletet az előző, 2013-ban tartott Bundestag-választáson bevezetett szabályok szerint ki kell egyenlíteni, hogy az erőviszonyok végül a lehető legpontosabban tükrözzék a listákra leadott szavaztok megoszlását. Erre szolgál az úgynevezett kiegyenlítő mandátum intézménye, amelynek révén a Bundestag létszáma minden eddiginél magasabbra emelkedett.
A vasárnapi választáson a CDU - amely Bajorországon kívül valamennyi tartományban indul - a listás szavazatok 26,8 százalékát szerezte meg, ami 7,4 százalékpontos csökkenés az előző, 2013-ban tartott Bundestag-választáson elért 34,1 százalékhoz képest.
A csak Bajorországban induló CSU a szavazatok 6,2 százalékát szerezte meg, ami 1,2 százalékpontos csökkenés a négy évvel korábbi 7,4 százalékponthoz képest.
Zöldek: kompromisszumkészségre lesz szükség a koalíciós tárgyalásokon
A Zöldek szerint a vasárnap lebonyolított német választásokat követően minden pártnak késznek kell lennie kompromisszumok kötésére a koalíciós tárgyalások során.
Cem Özdemir, a párt kampányának vezetője hétfőn Berlinben azt mondta, habár nem az övék a legerősebb frakció, a tárgyalásokon olyan eredményre kell törekedniük, amelyet nyugodt lelkiismerettel tudnak majd képviselni.
Katrin Göring-Eckardt, a kampány másik vezetője úgy fogalmazott, hogy az egyeztetéseken nyugodtnak, ugyanakkor magabiztosnak kell lennie a pártnak, mivel a Zöldek 400 ezerrel több szavazatot kaptak, mint a legutóbbi választáson.
Hozzátette, minden koalíció rá van utalva a kompromisszumokra, a jelenlegi felállásban azonban nem lesz egyszerű megegyezni.
A CDU/CSU pártszövetség támogatottsága így 33 százalék, ami 8,6 százalékpontos visszaesés a 2013-ban elért 41,5 százalékhoz képest, és a második leggyengébb eredmény az 1949-es 31 százalék után.
Az SPD 20,5 százalékkal története legrosszabb eredményét érte el, 5,2 százalékponttal gyengült a négy évvel korábbi 25,7 százalékhoz képest.
Az AfD 2013-ban 0,3 százalékponttal elmaradt az 5 százalékos bejutási küszöbtől, ezúttal a szavazatok 12,6 százalékát szerezte meg, ami 7,9 százalékpontos növekedés.
Az FDP 2013-ban 0,2 százalékponttal maradt el a bejutási küszöbtől, most a szavazatok 10,7 százalékát gyűjtötte össze, ami 5,9 százalékpontos növekedés.
A Baloldal a szavazatok 9,2 százalékát kapta meg, 0,6 százalékponttal többet a négy évvel korábbi 8,6 százaléknál.
A Zöldek 8,9 százalékon végeztek, támogatottságuk 0,5 százalékponttal emelkedett a 2013-ban elért 8,4 százalékhoz képest.
A választási részvételi arány 76,2 százalékra emelkedett a négy évvel ezelőtt regisztrált 71,5 százalékról.
Francia kormány: keserű győzelem Angela Merkelnek
Christophe Castaner francia kormányszóvivő szerint Angela Merkel kancellárnak "keserű győzelmet" hoztak a német szövetségi parlamenti választások, amelyeken előretört "a nagyon erőszakos, nagyon radikális szélsőjobboldal".
"Először is üdvözölni kell Angela Merkel győzelmét. Ez a negyedik, és amikor Franciaországban azt látjuk, hogy egy kormányfő negyedik alkalommal győz, akkor eléggé csodáljuk" - fogalmazott a kormányszóvivő hétfőn a BFM hírtelevízióban. "Aztán viszont, igen, jól látjuk, hogy ez a győzelem keserű. Keserű, mert együtt járt a nagyon erőszakos, nagyon kemény, nagyon radikális szélsőjobb előretörésével, és Németországban még inkább, mint máshol" - tette hozzá. Emmanuel Macron francia államfő vasárnap este a Twitteren gratulált a német kancellár győzelméhez, és biztosította arról, hogy Franciaország "eltökélten" folytatja az együttműködést Németországgal Európáért, az AfD eredményére azonban nem tért ki.
"Felhívtam Angela Merkelt, hogy gratuláljak neki" - írta a köztársasági elnök. "Eltökélten folytatjuk az alapvető együttműködést Európáért és hazáinkért" - tette hozzá Emmanuel Macron.
Christophe Castaner kormányszóvivő szerint "a francia-német viszonyban lényeges, hogy van egy motor, amely lehetővé teszi a változásokat az európai színtéren". Jelezte, hogy Emmanuel Macron kedden a párizsi Sorbonne egyetemen mutatja be részletesen az Európai Unió reformjára javasolt útitervét, amelyen "együtt dolgozott Angela Merkellel".
"Az ötlet egyszerű: azt kell megérteni, hogy ha harcolni akarunk a nacionalizmusok és a populizmusok ellen a belpolitikában, erős és hatalmas Európára van szükség, amely védelmez és amely felszabadít. Ma nem ez a helyzet, ezért újra ki kell találni Európát" - mondta a kormányszóvivő.
A francia elnök az elmúlt hónapokban számos kezdeményezést tett azért, hogy szorosabbra fűzze a kapcsolatokat Párizs és Berlin között, s a Nagy-Britannia európai uniós kiválását (Brexit) követően a két ország együtt tegyen javaslatokat az EU reformjára. Ebben Angela Merkel és a német szociáldemokraták (SPD) is partnernek mutatkoztak. Miután azonban vasárnap este a CDU/CSU-val eddig koalícióban kormányzó szociáldemokraták (SPD) kijelentették, hogy ellenzékbe vonulnak, a Zöldek és az FDP részéről egyaránt jelezték, hogy hajlandóak tárgyalni a kormányzati együttműködés lehetőségéről a CDU/CSU-val, de csak akkor lehet szó közös kormányról, ha fő célkitűzéseiket megvalósíthatják. Christian Lindner, az FDP elnöke többek között kijelentette: az FDP elutasítja Emmanuel Macron francia elnök azon tervét, hogy a hazai össztermék (GDP) több százalékából - azaz több száz milliárd euróból - álló közös költségvetése legyen az euróövezetnek, ha mindennek csak az a célja, hogy a németek befizetéseiből támogassák a francia állam fogyasztását, vagy Olaszországban Silvio Berlusconi volt kormányfő gazdaságpolitikai hibáinak kijavítását.
A volt NDK területén "büntették" leginkább az NDK-ban felnőtt Merkelt
A volt NDK területén "büntették" a szavazók leginkább az NDK-ban felnőtt Angela Merkel kancellárt a vasárnapi németországi választáson.
Németország keleti részén, az egykori NDK területén a második legerősebb párt lett az Alternatíva Németországnak (AfD), amely a szövetségi választási bizottság hétfő reggel megjelent adatai szerint országszerte a szavazatok 12,6 százalékát szerezte meg, így a harmadik számú politikai erő a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) után.
Azonban az adatok tartományi szintű bontása alapján az látható, hogy a keleti tartományokban - az egykori Nyugat-Berlint sem számítva - a szavazatok 20,5 százalékát szerezte meg. Az AfD így a második számú politikai erő az egykori NDK területén az Angela Merkel kancellár vezette CDU után.
Nyugaton viszont támogatottsága elmarad az országos átlagtól, a szavazatok 10,7 százalékával a negyedik helyen áll, a CDU/CSU, az SPD és a liberális FDP után.
Keleten az AfD különösen Szászországban erős, ott a szavazatok 27 százalékát összegyűjtve az első helyen áll, és három egyéni mandátumot is szerzett.
A CDU/CSU-tól jobbra álló párt a második helyen áll Brandenburgban (20,2 százalék), Mecklenburg-Elő-Pomerániában (18,6 százalék), Szász-Anhalt tartományban (19,6 százalék) és Türingiában (22,7 százalék), rendre a CDU után.
Gyengébb viszont Berlinben, a tartományi rangú főváros keleti és nyugati részét együttvéve az ötödik helyen áll, 12 százalékkal.
Általában véve is jellemző, hogy a nagyvárosokban az AfD kevésbé erős, mint máshol. A tartományi rangú Hamburgban csupán 7,8 százalékot szerzett, ami a hatodik helyet jelenti és a legrosszabb eredmény a 16 tartományt tekintve, és az ugyancsak tartományi rangú Brémában 10 százalékkal az ötödik lett.
Rajoy: Európának erős Németországra van szüksége
Európának erős Németországra van szüksége, amely elkötelezett az Európai Unió megerősítése mellett - hangsúlyozta Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök Angela Merkel német kancellárnak írt hivatalos levelében, amelyben gratulált a vasárnapi választáson elért győzelemhez.
"Európa egészének szüksége van egy erős, az Európai Unió megerősítése mellett elkötelezett Németországra, amely alapvető forrása jólétünknek" - fogalmazott a spanyol kormányfő, aki szerint a német választási eredmény erőteljes ösztönzést jelent az európai integrációs projekt folytatásához.
Mint írta, szavazatával a német társadalom nemcsak a kancellár támogatását újította meg, hanem bizalmát egy "erős, egységes, versenyképes, szolidáris és fejlődő Európában".
Mariano Rajoy reményét fejezte ki, hogy ez a győzelem elősegíti a kiváló spanyol-német kapcsolatok, továbbá a különböző nemzetközi fórumokon a stratégiai egyetértés megerősítését.
Hozzátette: a spanyol kormányban Merkel szilárd szövetségesre számíthat.
A spanyol miniszterelnök a hivatalos levelet megelőzően nyilvános Twitter-üzenetben is gratulált Angela Merkelnek.
Seehofer vitát indított a hagyományos CDU/CSU frakcióegyüttműködésről
Horst Seehofer, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője vitára bocsátotta pártjának vezetőségében azt a kérdést, hogy változtassanak-e a német szövetségi parlamentben hagyományos CDU/CSU frakcióegyüttműködésen - szivárgott ki a vezetőség hétfői müncheni üléséről.
A bajor kormányfő a névtelenül idézett résztvevők szerint egyelőre nyitva hagyná azt a kérdést, hogy a vasárnapi választások nyomán megalakuló új parlamentben is folytatódjon-e a frakciószövetség az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióval (CDU). A párton belüli vitát követően pedig szavazáson döntenének arról, hogy milyen legyen a jövőbeni együttműködés a két képviselőcsoport között.
Maga Seehofer a dpa német hírügynökség értesülése szerint a müncheni vezetőségi ülést követően úgy nyilatkozott, hogy egyelőre fenn kívánja tartani a frakciószövetséget, mert jelenleg "nem az lenne a helyes út", hogy felmondják. Hozzátette, hogy a kérdésről a teljes vezetőségnek kell döntést hoznia.
"Egy erős Németország egy jobb Európában" - írta a kormányfő, aki egyben az Európai Néppárthoz tartozó spanyol konzervatív Néppárt (PP) elnöke. Ehhez a pártcsoporthoz tartozik a német választási győztes CDU/CSU is.
Vegyes érzelmekkel fogadták Izraelben az AfD előretörését
Izraelben egyes lapok elemzői óvatos aggodalommal értékelték hétfőn a bevándorlásellenes AfD előretörését a hét végi német választásokon, de a politikusok egyelőre hallgatnak ezzel kapcsolatban.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök vasárnap késő este rövid, egymondatos Facebook-bejegyzésben gratulált a győztes pártot vezető Angela Merkel kancellárnak, és Izrael igaz barátjának nevezte, de a közleményében nem említette meg az (AfD) párt bejutását a német parlamentbe.
A Háárec című baloldali újság elemzése szerint az eredmények azt mutatják, hogy Angela Merkel számára katasztrófát hozott a választás, mert szűkös kormányzati lehetőségei maradtak, és hosszan tartó nehéz idők, talán egészen jövő év elejéig elhúzódó koalícióalakítási időszak vár a bizonytalan helyzetbe került Németországra.
A Jediót Ahronót című újság helyszíni tudósítója szerint a szélsőjobboldal átütő győzelmét jelentik a választási eredmények, s a lap kiemeli, hogy az AfD visszaszorítása érdekében a rabbik a zsinagógákban a választásokon való részvételre ösztökélték híveiket a zsidó újévi és a szombati istentiszteleteken.
A The Times of Israel című angol nyelvű honlap kiemeli, hogy egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatás szerint miközben a zsidók utálják az AfD pártot, az AfD szereti a zsidókat - legalábbis Izraelt. Noha a pártot a nácikra emlékeztető idegengyűlölő és antiszemita nézeteiért gúnyolják, közben szilárdan támogatja Izraelt, és megpróbál közös platformot teremteni vele a terrorellenesség és a szélsőséges iszlám elleni védőbástyaszerep alapján.
A német zsidók többsége ugyanakkor visszautasítja ezt a bevándorló- és muzulmánellenes közösséget, mert szerintük aki a muszlimokat és más kisebbségeket támadja, az előbb utóbb a zsidók vallási szabadságát is célkeresztjébe veszi.
A lapban bemutatott közvélemény-kutatás adatai szerint az AfD politikusainak többsége mélyen aggódik Izrael biztonságáért, támogatja Benjámin Netanjahu miniszterelnök azon kérését, hogy a palesztinok ismerjék el Izraelt zsidó államként, és elutasítja a palesztin állam egyoldalú elismerését, valamint szorosabb kapcsolatokat szeretne Jeruzsálem és Berlin között.
A megkérdezett 35 AfD-tag közel 90 százaléka támogatta Angela Merkel kancellár azon mondását is, hogy "Németország ragaszkodik Izrael biztonságához". Csak ketten ellenezték, és ketten nem minősítették ezt az állítást, miközben egynegyedük járt is már Izraelben.
A párt tagsága a kutatás szerint az összes többi német pártnál jobban elutasította az Izrael-ellenes bojkottmozgalmat, az úgynevezett BDS-t, hetvenhét százalékuk szerint az anticionizmus valójában antiszemitizmust takar, s csak huszonhárom százalékuk nem fogadta el ezt az állítást.
A szociáldemokratákkal is tárgyalnak
A vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson győztes CDU/CSU jobbközép pártszövetség a liberális FDP és a Zöldek mellett az eddigi koalíciós partnerrel, a szociáldemokratákkal (SPD) is tárgyalni kíván a kormányzati együttműködés lehetőségéről - jelentette be hétfőn Berlinben Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke.
A párt vezető testületeinek tanácskozása után tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján kiemelte: ugyan tudomásul veszik, hogy a szociáldemokraták ellenzékbe akarnak vonulni, de velük is keresik a tárgyalás lehetőségét és azt vallják, hogy fenn kell tartani a beszélő viszonyt.
Kiemelte: a CDU/CSU egyértelmű felhatalmazást kapott a választópolgároktól a kormányalakításra.
Kérdésre válaszolva elmondta, továbbra is készen áll arra, hogy a következő teljes négyéves ciklusban betöltse a kormányfői tisztséget. Mint mondta, vállalása nem függ attól, hogy a CDU/CSU mekkora előnnyel nyeri meg a választást.
A koalíciós tárgyalások esetleges kudarcáról szóló kérdésre leszögezte: nem tartja tiszteletben a választók akaratát, aki előrehozott választásokról "spekulál".
Orbán Viktor gratulált a német testvérpártok vezetőinek
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke levélben gratulált Angela Merkelnek, a CDU és Horst Seehofernek, a CSU elnökének a Fidesz testvérpártjai által a vasárnapi németországi választáson aratott győzelemhez - tudatta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Az Angela Merkel kancellárnak címzett levélben Orbán Viktor úgy fogalmazott - idézte Havasi Bertalan -, hogy a mostani eredmény is világosan jelzi: az európai polgárok a konzervatív alapokon nyugvó, biztonságot és gazdasági stabilitást garantáló politika mellett teszik le voksukat.
"Bízom benne, hogy ezen közös értékek mentén működhetünk együtt a magyar-német kapcsolatok továbbfejlesztése és a kontinensünk előtt álló kihívások megoldása érdekében" - írta a miniszterelnök a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének, sok sikert kívánva neki a kormányalakítási tárgyalásokhoz.
A Horst Seehofer bajor miniszterelnöknek küldött gratulációjában a kormányfő háláját fejezte ki az elmúlt évek kiváló együttműködéséért, jelezve egyúttal, hogy nagy várakozással tekint az előttük álló közös munkára, amellyel tovább erősíthetik a német-magyar és bajor-magyar kapcsolatokat.
"A jobboldal közös értékeink menti ismételt összekovácsolásához sok sikert kívánok!" - a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjének tájékoztatása szerint ezzel zárta a Keresztényszociális Unió (CSU) - a CDU bajor testvérpártja - elnökének címzett sorait Orbán Viktor.
Szydlo levélben gratulált Merkelnek
Beata Szydlo lengyel kormányfő levélben gratulált Angela Merkelnek a választási eredményhez, leszögezve, hogy Varsó partnerségi együttműködésre törekszik legnagyobb szomszédjával, Németországgal.
A lengyel kormányfői hivatal Twitter-honlapján közzétett levélben Szydlo meggyőződésének adott hangot, hogy Merkel vezetésével alakuló német kormánykoalíció lépései "a német polgárok jólétét, az európai integrációt, valamint a Lengyelországhoz fűződő jószomszédi kapcsolatokat" szolgálják majd.
Szydlo arról biztosította Merkelt, hogy a varsói kormány "a partnerségi együttműködés eszméjének megvalósítását" akarja Németországgal. Megjegyezte: Lengyelországot a legnagyobb szomszédos országgal a jó kétoldalú együttműködés, valamint az uniós és a NATO-tagság köti össze.
Marad a CSU-CDU-együttműködés
Fenntartja a frakciószövetséget a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unióval (CDU) a német szövetségi parlamentben (Bundestag) - jelentette be Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnöke hétfőn Münchenben.
Kiemelte, hogy a vasárnapi Bundestag-választáson elszenvedett veszteségek miatt "történelmi helyzet" állt elő, ezért a CSU vezető testületeinek külön meg kellett erősítenie, hogy a párt továbbra is a CDU-val együtt, közös frakcióban akarja folytatni a munkát a Bundestagban.
A következő lépésben a testvérpártoknak egyeztetniük kell politikájukat, meg kell határozniuk, hogy pontosan hol van a helyük a politikai színtér jobboldalának közepén.
A CDU/CSU ezután kezdheti el a megbeszéléseket a lehetséges koalíciós partnerekkel. Ezekre az egyeztetésekre - amelyek célja annak megállapítása, hogy van-e egyáltalán lehetőség hivatalos koalíciós tárgyalásra - meg kell hívni a szociáldemokrata pártot (SPD) is - mondta Horst Seehofer.
Hozzátette: a koalíciós megállapodásról a CSU-nak pártkongresszuson kell döntenie.
