Miközben a forint a feltörekvő piaci eladási hullám közepette sem gyengült nagyot 2016 végén, most, az év eleje óta eltelt napokban kifejezetten erősödött. Nagy kérdés, ez meddig tart ki – mondta lapunknak Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője, aki szerint a török líra pandantjává vált a hazai fizetőeszköz.
Donald Trump győzelme után megállíthatatlannak tűnt az amerikai kötvényhozamok emelkedése – a leendő elnök által bejelentett gazdaságélénkítési tervek miatt. Utóbbi jelentős tőkekivonást okozott a feltörekvő piacokról, a kockázatosabb eszközök kapcsán mostanra csillapodtak a kedélyek, ez alól kivételt képez azonban a török líra.
Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője úgy tartja, a devizák esetében még nincs nagy forgalom, „álmos a piac”, és kis tételekkel is meg lehet mozgatni az üzletmenetet. A kérdés az, hogy mikor térnek vissza a hagyományos kereskedési szintek. A szakértő hozzátette: a forint szempontjából megfigyelhető, hogy az év eleje óta erősödőfélben van: az euróval szembeni árfolyam tegnap is 307 körül alakult, s volt ez a kritikusabb napokban 314-315 körül is, míg a dollár–forint árfolyam 292–293 között áll a korábbi hetekben jellemző 295-297 feletti kurzust követően.
A forint árfolyama szempontjából fontosak a nemzetközi piacok eseményei, valamint az is, hogyan alakult az infláció tavaly decemberben és az idei évben. Ha magasabb lesz a pénzromlási ütem, mint amit a jegybank vár, az hatással lesz az árfolyamra is. A nagyon laza monetáris politika és a tervnél magasabb infláció elméletileg ugyanis gyengülést hozhat.
A Raiffeisen Bank várakozása szerint az eurónál 310-es szintig eshet vissza fizetőeszközünk. Végezetül a közgazdász hozzátette: az elmúlt hetekben a török lírával szemben a forint egyfajta menedékdeviza lett.
