A kormány érdeke, hogy megfelelő feltételekkel jöjjenek ki a szabadkereskedelmi megállapodásból, mialatt összecsaptak a hazai közgazdasági és a jogi érvrendszerek az egyezménnyel kapcsolatban.
A magyar gazdaságnak nyitottsága és exportorientáltsága miatt be kell kapcsolódnia a globális értéklánc rendszerébe, ezért Magyarország is érdekelt a megfelelő tartalmú szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) létrejöttében – hangsúlyozta tegnap Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára. A távirati iroda szerint megjegyezte: a magyar kormány arra törekszik, hogy minél szélesebb körben megismertesse az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti (TTIP), illetve az EU és Kanada közötti (CETA) szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalását. Eddig mintegy nyolcvan szervezettel egyeztettek.
A CETA ratifikációs folyamata várhatóan még az idén megkezdődik, a dokumentumot minden uniós tagállamnak parlamenti döntéssel kell jóváhagynia. A CETA-tárgyalásokon a magyar érdekeket jól képviselték, hozzátette ugyanakkor, hogy a vita még nincs lezárva. A TTIP tárgyalási szakasza akár több évet is igénybe vehet, a magyar parlament azonban hamarosan napirendre veszi a megállapodással kapcsolatos országgyűlési határozati javaslatot.
Mindenféleképpen előnye származna Magyarországnak, mind a bruttó hazai összterméket (GDP), mind a foglalkoztatást, mind a piacra jutást illetően az egyezmény megkötéséből – fejtette ki lapunknak tegnap Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt külgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Hangsúlyozta: minden érzékeny kérdést képes jogilag kezelni az uniós álláspont. Egy nagyobb szabadkereskedelmi tőkerelációban vagyunk képesek tőkét vonzani, majd hozzátette: azokban az ágazatokban, amelyekben most is erősek vagyunk, mint a gyógyszer-, gép-, autó-, és elektronikai ipar, amelyekben az amerikaiak most is érdekeltek nálunk, a szabadkereskedelmi viszony miatt megerősített befektetést és a magyar hozzáadott érték megvalósulását eredményezheti a megállapodás. A közgazdasági elemzések azt mutatták, hogy az áruforgalom liberalizálása Európának kedvez jobban, a szolgáltatások liberalizálása meg az amerikaiaknak – fűzte hozzá.
Azt gondolom, hogy a TTIP-vel kapcsolatban elhamarkodott az optimizmus, nem ismerjük a megállapodás pontos tartalmát – mondta lapunknak Kecskés András, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője, aki nem hiszi, hogy a kis- és középvállalkozási (kkv) szektor fel lenne készülve. Teljesen nyilvánvaló, hogy a multinacionális cégek könnyebben igazodnak egy ilyen változáshoz. A kkv-k nagy része nem tud arról, hogy jelentős tárgyalások lefolytatására került sor. A jogi háttér még aggályosabb – tette hozzá. A rendezés érdekében egy olyan választott bírósági eljárás alkalmazását szeretnék a felek használni az amerikai tárgyalópartner nyomására, amelyben a a nagyvállalkozások felé lejt a pálya.
