A fogyasztói árak átlagosan 1,9 százalékkal magasabbak voltak júniusban, mint egy évvel korábban, májushoz viszonyítva az árak átlaga nem változott - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Ezzel az idei legalacsonyabb inflációt regisztrálta a hivatal. Az infláció lassulása megfelelt az elemzők várakozásának.
Az éves maginfláció 2,4 százalékra emelkedett júniusban, az előző havi 2,1 százalékosról.
Egy év alatt legnagyobb mértékben a dohányáruk, valamint az élelmiszerek drágultak 7,0, illetve 3,1 százalékkal.
A dohánytermékek árát a jövedéki adó emelkedése befolyásolta. Az élelmiszereken belül jelentősebben nőtt a sertéshús és a cukor ára, a baromfihúsnál viszont látszik az általános forgalmi adó (áfa) év eleji csökkentésének hatása. A járműüzemanyagok ára kissé csökkent. - mondta az adatok ismertetésekor Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője.
A sertéshús ára 15,7, a cukoré 10,7 százalékkal emelkedett, a baromfi 15,8 százalékkal, az üzemanyag 0,3 százalékkal lett olcsóbb a tavaly júniusinál.
Az első félévben a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.
Tavaly júniushoz viszonyítva az élelmiszerek közül a sajt ára emelkedett szembetűnően, 9,2, a párizsié, kolbászé 7,9, a kenyéré 4,8 százalékkal. A friss gyümölcsök 10,2 százalékkal kerültek többe, a zöldségek 2,5 százalékkal drágultak, a burgonya viszont 12,7 százalékkal olcsóbb volt, mint tavaly júniusban.
A szolgáltatások tarifái az átlagosnál mérsékeltebben, 1,4 százalékkal emelkedtek
A KSH adatai szerint a szemétszállítás - például - 5,3 százalékkal olcsóbb lett tavaly júniushoz képest, a telefon és internet szolgáltatások ára 3,4 százalékkal csökkent, a postai díjak viszont 5,9 százalékkal emelkedtek. A belföldi üdülés 8,2 százalékkal drágább, a külföldi viszont 4,8 százalékkal olcsóbb lett tavaly június óta.
A háztartási energia átlagosan 0,7 százalékkal drágult a tűzifa 6,0, szén árának 2,7 százalékos emelkedése miatt, míg a vezetékes energia ára nem változott egy év alatt.
A ruházkodási cikkek mindössze 0,2 százalékkal drágultak.
A tartós fogyasztási cikkek 0,4 százalékkal kevesebbe kerültek júniusban az egy évvel korábbinál leginkább a használt személygépkocsik árának 5,8 százalékos csökkenése miatt.
Májushoz viszonyítva az élelmiszerek ára változatlan maradt júniusban, de ezen belül a sertéshús 2,5, a margarin 1,0, az étolaj, a kenyér és a péksütemény 0,8 százalékkal drágult.
Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára 2,5, a liszté pedig 1,8 százalékkal csökkent.
A tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Az üzemanyagok ára 1,7 százalékkal csökkent.
Az infláció júniusi lassulása megfelelt az elemzők várakozásának
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megjegyezte, hogy a júniusi inflációs adat megegyezett a piac egybehangzó várakozásával. Az újabb lassulás mögött továbbra is a nyersanyagárak mozgása húzódik meg. Az üzemanyagok ára havi összevetésben 1,7 százalékkal esett, így az év/éves mutató szeptember után először ismét negatív értéket vett fel.
Az energia- és feldolgozatlan élelmiszerek árától megtisztított maginflációs mutató tovább emelkedik. A jelenlegi szintet 2014 augusztusában érte el utoljára.
Az élelmiszerek átlag feletti, sőt gyorsuló drágulást mutattak. A tartós fogyasztási cikke folytatódó éves áresését az alacsony importált inflációval, a gyenge külső inflációs környezettel magyarázta a vezető elemző. A szolgáltatások együttes inflációs rátája továbbra is átlag alatti, sőt némi lassulást mutat.
A következő hónapok már némi gyorsulást hozhatnak az inflációs mutatóban, a tavalyi bázis ingadozása, amit főleg az olajárak esése mozgatott. Eközben a maginfláció és a belső kereslet vezérelte inflációs nyomás tovább erősödhet. Virovácz Péter mindazonáltal nem várja, hogy megváltozna az MNB jelenlegi laza monetáris politikára vonatkozó álláspontja.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavaly december óta lényegében folyamatosan emelkedő maginfláció is megerősíti, hogy inflációs fordulatról nincs szó, s várhatóan a teljes kosárra vonatkozó inflációs mutató is hamarosan újra az emelkedő tendenciát fogja tükrözni. A júniusi átmeneti csökkenés elsősorban az üzemanyagáraknak tudható be. Az infláció trendjében a belső kereslet erősödése, a béremelkedések hatása továbbra is a vártnál egyenletesebb eloszlásban, lassabban jelentkezik, de a fő mutatónál júniusban 0,5 százalékponttal magasabb maginfláció egyértelműen jelzi az emelkedő alaptrendet. Mivel a 3 százalékos jegybanki cél tartós átlépésére ebben az évben a CIB elemzői nem számítanak, monetáris szigorítást sem prognosztizálnak. Nem-konvencionális MNB-intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása azonban ebben az évben is napirendre kerülhet.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is üzemanyagok a feldolgozatlan élelmiszerek árának júniusi csökkenését emelte ki az infláció lassulásának okai közül.
Véleménye szerint az inflációs ráta elérte idei mélypontját, júliustól kezdve újra gyorsulni fog. Becslése szerint idén átlagosan 2,2 százalékos lehet az infláció. Ez azt jelenti, hogy a monetáris tanács várhatóan a jövő évi végéig változatlanul hagyja a 0,9 százalékos alapkamatot, a bankközi 3 hónapos BUBOR kamat pedig a mostanihoz hasonló alacsony szinten ragadhat az elkövetkező másfél évben. Jövőre már 3,2 százalékos lehet az infláció, azaz nemcsak eléri, hanem az egész év folyamán meg is haladja az MNB 3 százalékos célját, emelkedő forintkamatokra azonban 2019 előtt Ürmössy Gergely nem számít.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének véleménye szerint továbbra is alacsony, de élénkülő árnyomásra utal, hogy a maginfláció 2,4 százalékra emelkedett.
Az elemző szerint nem zárható ki azonban, hogy amennyiben tartósan alacsonyak maradnak az olajárak, szeptembertől ismét átmenetileg emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója. Idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számít a Takarékbank elemzője, a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt azonban az infláció jobban is gyorsulhat. Jövő év elején az infláció 2 százalék körül maradhat, azonban év közben már fokozatosan megközelítheti, a jövő év negyedik negyedévétől pedig meg is haladhatja a 3 százalékos inflációs célt, éves átlagban pedig 2,7 százalékos lehet. Emiatt az MNB középtávon sem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács továbbra is hangsúlyozhatja, hogy kész további nem-konvencionális eszközök használatára, amennyiben az inflációs kilátások szükségessé teszik. A jövő év második feléhez közeledve ez az üzenet már elmaradhat - vélekedett Suppan Gergely.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője elmondta, hogy a gyorsuló maginfláció azt sugallja, hogy a lakossági fogyasztás viszonylag erős és a kereslet által generált infláció emelkedik.
