Kontrát: A migrációs veszély nem múlt el

Kontrát Károly a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbításáról szóló beszámoló kapcsán azt mondta: Görögországban 14 ezer migráns várakozik, s a balkáni útvonal is aktív, ott 70 ezer migráns van úton. Ezen felül Törökországban 4 millió migráns várakozik, hogy az Európai Unióba jusson.
Az államtitkár szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet szabályainak alkalmazása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország, ezért indokolt a válsághelyzet meghosszabbítása.

Balogh János országos rendőrfőkapitány közölte: míg 2018-ban átlagosan napi 18 illegális határátlépési kísérlet volt, 2019 eddig eltelt időszakában ez a szám 27-re emelkedett. Ez a migráció fokozódását jelzi - hangsúlyozta.

Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója azt mondta, az Európai Unióban az elmúlt években mindössze 10 százalékkal csökkent a regisztrált menedékkérők száma; néhány országban viszont kifejezett emelkedés volt tapasztalható.

Magyarországon az elmúlt évben Európában 635 ezren regisztráltak menedékkérelemért. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem kell aggódni a menedékkérők számának esetleges növekedésétől - jegyezte meg. Emellett a másodlagos migráció is növekvő tendenciát mutat, a menedékjoggal való visszaélés egyre jellemzőbb - mondta a főigazgató.

Harangozó Tamás, a bizottság MSZP-s tagja és Vadai Ágnes, a bizottság DK-s alelnöke is azt kérdezte, miként lehetséges, hogy embereket éheztetnek a tranzitzónában. A DK-s politikus felvetette továbbá: mi indokolja a válsághelyzet fenntartását, ha nincs annyi illegális migráns.

Kontrát Károly a kérdésekre úgy reagált: azt kérik számon, hogy a magyarországi illegális határátlépési kísérletek száma kisebb, mint 2015-ben, a migrációs válság csúcsán. Hozzátette: azért kísérleteznek ilyen kevesen, mert a szabályok életben vannak. Ha ezek nem lennének, elárasztanák az országot a migránsok - fogalmazott az államtitkár, hangsúlyozva: a biztonság olyan fontos érték, amivel nem szabad kísérletezni.

Végh Zsuzsanna kijelentette: soha nem volt és jelenleg sincs olyan menedékkérő, akit ne láttak volna el a menekülteljárás időtartamára. Az okozhatja a zavart, hogy vannak menedékkérők, akik kérelmük elutasítása után nem hajlandók elhagyni a tranzitzónát - fűzte hozzá.

A bizottság végül elfogadta a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbításáról szóló beszámolót.
A Magyarország egész területére elrendelt válsághelyzetről szóló - a Magyar Közlöny hétfői számában megjelent - kormányhatározat szeptember 7-én veszíti hatályát.

A migrációs válsághelyzetet 2016 márciusában hirdette ki a kormány. Azóta folyamatosan fenntartották az intézkedést.

Szijjártó: A magyar szuverenitás nem sérülhet
Az Egyesült Államok és Magyarország kormánya közötti védelmi együttműködés megújítása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a magyar szuverenitás ne sérülhessen - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén.

Szijjártó Péter elmondta, már a szövegjavaslat preambulumában is több ponton utalnak magyar jogszabályokra. Emellett az ország NATO-s és európai uniós kötelezettségeivel is összhangban van a szöveg - fűzte hozzá.A mostani megállapodás az 1997-ben kötött szerződés modernizálása, ahhoz képest csak néhány újdonságot tartalmaz. Új elem például, hogy rögzíti, az Egyesült Államok infrastrukturális fejlesztéseket hajtana végre magyarországi honvédségi objektumokban: Tatán, Várpalotán, Kecskeméten és Pápán.

A miniszter kiemelte: a külföldi csapatmozgások, külföldi csapatok állomásoztatásáról szóló alaptörvényi rendelkezéshez ragaszkodtak, ez okozott csúszást a tárgyalásokban. Kiemelte: minden egyes csapatmozgást, műveletet, jelentősebb katonai aktust a továbbiakban is a megfelelő közjogi aktusnak kell megelőznie.

Szijjártó Péter kiemelte: fontos szempont volt a büntetőhatóság kérdése. E tekintetben is a jelenleg hatályban lévő megállapodást őrizték meg. Magyarország lemond az elsődleges büntetőjog hatályosságáról, súlyos bűncselekmény esetén van másként.

Mint hozzátette: az Egyesült Államok hasonló megállapodást kötött az elmúlt időszakban a három balti országgal, Lengyelországgal, Romániával és Bulgáriával. Mindegyik ország parlamentje ratifikálta azt. Három tárgyalás zajlik jelenleg is, Magyarország mellett Szlovákiával és Norvégiával.

A miniszter elmondta, az Egyesült Államok és Magyarország között kétoldalú kapcsolatok három pillére közül eddig kettő - a védelmi és a gazdasági - jól működött. A politikai kapcsolatokat viszont teljesen újra kellett építeni. A két ország közötti kétoldalú kapcsolatok vonatkozásában teljesen új korszak kezdődött, amikor a jelenlegi republikánus elnököt választották meg az amerikaiak - közölte Szijjártó Péter.

A két ország katonai együttműködését szabályozó úgynevezett Védelmi Együttműködési Megállapodás (Defense Cooperation Agreement, DCA) megújításáról szóló első tervezet 2017 novemberében készült. Tavaly februárban döntöttek arról, hogy magyar részről a Külgazdasági és Külügyminisztérium felel a tárgyalásokért. Az amerikai külügyminiszter közelmúltbeli látogatása nyomán született meg a jelenlegi szövegtervezet.

A miniszter jelezte: a tárgyalódelegációk által lezárt szöveg csak javaslat, ha a kormány aláírja, a parlament ratifikációjára van szükség a hatályba lépéshez; ezt megelőzően viszont kérik az Országgyűlés honvédelmi bizottságának véleményét.

Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke az Egyesült Államok magyarországi - jellemzően a kecskeméti repülőteret érintő - beruházásairól tett fel kérdéseket.

Erre válaszolva Benkő Tibor honvédelmi miniszter az érintett szabályozást idézve leszögezte: az építmények Magyarország tulajdonában maradnak.

Kérdésekre válaszolva Szijjártó Péter elmondta, a közép-hatótávolságú légvédelmi rendszerről egyeztetnek jelenleg. Azt is elmondta, hogy az Airbus Magyarország keleti részében egy helikopter alkatrészek gyártását lehetővé tevő gyár megépítéséről döntött. Két magyarországi helyszín van még versenyben - közölte.