Jelentős zuhanást produkált tegnap a világ szinte valamennyi tőzsdéje. A Budapesti Értéktőzsdén a vezető papírok hat százalékot estek, a forint árfolyama 316-ig is gyengült az euróval szemben, majd később korrigált.
A tőkepiaci eladói hullám elsődleges kiváltó oka a kínai gazdaság várható lassulásától való félelem, de a görög és török belpolitikai helyzet, valamint az amerikai kamatemelési várakozások is nyugtalanítják a befektetőket. A Shanghai Composite tegnap 8,49 százalékot süllyedt, amelyhez fogható veszteséget utoljára 2007 elején könyvelt el a távol-keleti börze. Nem sokkal később a londoni FTSE 4,49, a frankfurti DAX 4,83, a párizsi CAC 5,04 százalékos mínuszba csúszott. A BUX a nap közepén 5,7 százalékos mínuszt mutatott, de esett a moszkvai, az athéni és a párizsi tőzsde is.
A kínai gazdaság lassulásának megfékezésére tett kísérletek, a távol-keleti régió exportigényének visszaesése, a jen korábbi gyengülése és a jüan folyamatos leértékelése újabb világgazdasági válsággal fenyeget. S bár Közép- és Kelet Európa távol esik a közvetlen veszélyzónától, könnyen elképzelhető a forint újabb gyengülése – véli Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Rövid távon ugyan nem valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank beavatkozna a piaci folyamatokba, ám ha az infláció felugrik a négyszázalékos szintre, a jegybank is lép majd.
Nagyobb kilengéseket is elképzelhetőnek tart a forint árfolyamának alakulásában a Shark Vision ügyvezető igazgatója. Sarkadi Szabó Kornél lapunk kérdésére úgy fogalmazott: akár 330 forintos euróárfolyam is kialakulhat, de az sem zárható ki, hogy a hazai fizetőeszköz valamikor „benéz” a háromszáz forintos euróárszint alá. A Távol-Keleten és a világ több más pontján kialakult hitelbuborék kirobbanásának veszélye pedig csak fokozza a bizonytalanságot.
