Nyílt és őszinte párbeszéd volt, örülök, hogy eljött – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter ukrán kollégájának, Pavlo Klimkinnek, aki pedig a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Több közös pontot nem is találtak, csupán abban értettek egyet, hogy nem értenek egyet az új ukrán oktatási törvény kapcsán.
A magyar–ukrán külügyminiszteri tárgyaláson Szijjártó Péter ismét elmondta: Magyarország büszke rá, hogy segítette a háborúban sínylődő ukránokat a katonáik gyógykezelésétől a gyermekeik üdültetésén át a konkrét segélyekig, s küzdött Ukrajna EU-s társulási szerződéséért. Ezután szúrta hátba Kijev Budapestet az oktatási törvénnyel, amely hetvenegy magyar iskolát ítél halálra. A miniszter leszögezte: a kormány addig harcol a törvény ellen, ameddig a kárpátaljai magyarság szerint vissza nem állt a szeptember 5-én elfogadott jogszabály előtti állapot. Legitim kérés, hogy mindenki tudjon jól ukránul Ukrajnában, de ezt nem segíti elő a kisebbségi nyelv betiltása. Nyitottak vagyunk a párbeszédre, de csak ha az nem diktátumon alapul – tette hozzá.
Pavlo Klimkin kötötte magát Petro Porosenko elnök álláspontjához: a kisebbségieknek az jó, ha jól tudnak ukránul, mert csak így tudnak érvényesülni, Kijev csak jót akar ezzel. Nem érti a sajtótámadásokat, pedig ők csak próbálják maguk mögött hagyni a posztszovjet oktatási rendszert, integrálódni Európába, és természetesen figyelembe veszik majd az Európa Tanács ma elfogadott határozatát is (ez szintén elmarasztalta Kijevet). Különben is minden a Velencei Bizottság véleményén múlik, meg a még el sem fogadott középiskolai oktatási törvényen – mondta.
A feltett kérdésekre is jórészt a fentiek alapján válaszolgattak, de Klimkin kitért arra, hogy Moszkva Kárpátalján is bujtogat; kérdésünkre pedig, hogy milyen európai normákba fér bele, hogy jegyzékben követelte a magyar kormánytól, tiltsa be a Kárpátalja mellett kiálló mai tüntetést, érdemben nem válaszolt. Csak arról beszélt, hogy ő sem demonstrálhat Kijevben Debrecen önrendelkezéséért, s Ukrajnát nem kell kioktatni demokráciából, hiszen fegyverrel harcol érte.
Ankara, a régi-új barát
Sokaknak meglepő fordulat lehetett, hogy hétfőn az Oroszországgal rendkívül jó viszonyt ápoló Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan közölte, Ankara ellenzi a Krím félsziget elcsatolását, és kiáll Ukrajna területi integritása mellett. A lapunk által megkérdezett szakértő, Egeresi Zoltán rámutatott, Erdogan kijevi kijelentése nem volt meglepő, a török vezetés 2014 óta erre az álláspontra helyezkedett. Ankara és Moszkva pragmatikus gazdasági és szíriai együttműködése ellenére ebben megmaradtak a nézetkülönbségek. A Krím kapcsán továbbá az etnikai alapon a törökökhöz közel állónak tekintett tatár kisebbség sorsa okozhat feszültséget, hisz a kisebbség egyes hangadóit Moszkva már ki is utasította az országból. A Krím Oroszországhoz kerülésével együtt ugyanakkor a kisebbségi probléma nem folt már többé a török–ukrán kapcsolatokon, amelyek egyébként is jelentős javulásnak indultak, miután a török légvédelem két évvel ezelőtt lelőtt egy Szíria fölött járőröző orosz katonai repülőgépet. (VZ)
Kiállt az Európa Tanács az ukrajnai kisebbségek mellett
