Néhány éves időtávlatban nem számíthatunk jelentősebb ingatlanár-csökkenésre, s szakértők szerint ezért és a kedvező hitelfelvételi lehetőségek miatt sem érdemes halogatni a vásárlást.
Egyelőre kitart a lakáspiac lendülete, és a következő egy-két évben továbbra is az áremelkedés marad az irányadó trend, tehát nem érdemes az árcsökkenésre várni, hiszen addig is folyamatosan növekednek a ingatlanárak, igaz egyre csökkenő ütemben – figyelmeztetett Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte ezért és természetesen az egyre kedvezőbb hitelfelvételi lehetőségek miatt, aki lakásvásárlást tervez, érdemes mielőbb megtennie.
Lapunknak ugyanakkor hangsúlyozta, javul a vásárlók helyzete, hiszen már nem lehet az ingatlanokat bármilyen irreális áron eladni. Budapesten például a lakáskeresők háromnegyede harmincmillió forintig keres lakást. Tehát aki a fővárosban harmincmilliónál drágábban szeretné eladni az ingatlanát, az jóval kevesebb vevővel számolhat, s ezzel a vevők alkupozíciója javulhat. Hozzátette: erről árulkodnak legfrissebb adataik is, amelyek szerint a piacon egyre több az úgynevezett „beragadt”, azaz nehezen értékesíthető lakás.
A lakáspiac lendületét, mint mondta, az emelkedő árak ellenére a hitelezési kedv felfutása is biztosítja, ami a lakosság hitelképességének javulásával együtt azt eredményezi, hogy a megvett lakások majdnem felét hitelre vásárolják az emberek. Figyelmeztetett ugyanakkor arra is, ha az ügyfél nem fix kamatozású és törlesztő részletű hitelt választ, akkor hosszú távon egy esetleges jegybanki kamatemelés akár jelentősen megemelheti a havi költségeit.
Budapesten a használt lakások átlagos négyzetméterára 514 ezer forint, de a legolcsóbb kerületekben is ritkán találunk már háromszázezres négyzetméterár alatti ingatlant. Ezzel szemben a fővároshoz legközelebbi agglomerációs környék használt ingatlanjainak kétszáz-háromszázezer forintos átlagos négyzetméterára már egy fokkal elviselhetőbb a vásárlók számára. Ha ennél is kedvezőbb árú lakhatási lehetőségeket szeretnénk találni, még többet kell utaznunk – derült ki a Duna House elemzéséből, amelyben azt vizsgálták, hol húzódik napjainkban a fővárosba ingázás határa, és hogyan alakul a második agglomerációs körzet ingatlanpiaca.
A Duna House adataiból az olvasható ki, hogy annak, aki jelenleg kétszázezer forint alatti négyzetméteráron szeretne ingatlant vásárolni, már az agglomerációs környék harminckilométeres szakaszán túl kell nézelődnie. A másodlagos, negyven-hatvan kilométeres körzetben jó néhány ilyen lehetőség található, amelyek közül a leendő ingatlanvásárlók elsősorban a kötöttpályás közlekedéssel elérhető települések iránt érdeklődnek fokozottabban – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.
A főváros délkeleti agglomerációs szektorát vizsgálva, az látható, hogy aki eddig Gyömrőn tudott kedvezőbb áron ingatlant vásárolni, jelenleg az egy-két évvel ezelőtti árakat már csak Sülysáp és Tápiószecső környékén találja meg. Az ingatlanárak azonban itt is emelkednek. Így például Tápiószecsőn az a ház, amelyet néhány éve tíz-tizenkétmillió forintért meg lehetett venni, ma körülbelül tizenhétmillió forintot ér. Ennél olcsóbban a környéken, például Tápióság településen kaphatunk családi házat, igaz, cserébe innen már csak buszos csatlakozással tudjuk a vonatközlekedést elérni.
Bicske és Monor kevesebb mint negyven kilométerre fekszik Budapesttől. Ingatlanárak tekintetében már itt is előfordulnak a fővárosinál és az első agglomerációs övezetinél kedvezőbb ingatlanok, azonban mielőtt dönt a vásárló, érdemes az utazási idővel és költségekkel is kalkulálnia. Vonattal 34 perc alatt érhetők el a főpályaudvarok, autóval pedig negyven-nyolcvan perc alatt jutunk el a főváros központjába, forgalomtól függően. Forintban kifejezve a vasúti bérlet előbbi település esetében 24 900, utóbbinál 14 200 forint havonta, autóval pedig ezer-kétezer forint körül alakul a napi munkába jutás költsége.
Lapunknak ugyanakkor hangsúlyozta, javul a vásárlók helyzete, hiszen már nem lehet az ingatlanokat bármilyen irreális áron eladni. Budapesten például a lakáskeresők háromnegyede harmincmillió forintig keres lakást. Tehát aki a fővárosban harmincmilliónál drágábban szeretné eladni az ingatlanát, az jóval kevesebb vevővel számolhat, s ezzel a vevők alkupozíciója javulhat. Hozzátette: erről árulkodnak legfrissebb adataik is, amelyek szerint a piacon egyre több az úgynevezett „beragadt”, azaz nehezen értékesíthető lakás.
A lakáspiac lendületét, mint mondta, az emelkedő árak ellenére a hitelezési kedv felfutása is biztosítja, ami a lakosság hitelképességének javulásával együtt azt eredményezi, hogy a megvett lakások majdnem felét hitelre vásárolják az emberek. Figyelmeztetett ugyanakkor arra is, ha az ügyfél nem fix kamatozású és törlesztő részletű hitelt választ, akkor hosszú távon egy esetleges jegybanki kamatemelés akár jelentősen megemelheti a havi költségeit.
Budapesten a használt lakások átlagos négyzetméterára 514 ezer forint, de a legolcsóbb kerületekben is ritkán találunk már háromszázezres négyzetméterár alatti ingatlant. Ezzel szemben a fővároshoz legközelebbi agglomerációs környék használt ingatlanjainak kétszáz-háromszázezer forintos átlagos négyzetméterára már egy fokkal elviselhetőbb a vásárlók számára. Ha ennél is kedvezőbb árú lakhatási lehetőségeket szeretnénk találni, még többet kell utaznunk – derült ki a Duna House elemzéséből, amelyben azt vizsgálták, hol húzódik napjainkban a fővárosba ingázás határa, és hogyan alakul a második agglomerációs körzet ingatlanpiaca.
A Duna House adataiból az olvasható ki, hogy annak, aki jelenleg kétszázezer forint alatti négyzetméteráron szeretne ingatlant vásárolni, már az agglomerációs környék harminckilométeres szakaszán túl kell nézelődnie. A másodlagos, negyven-hatvan kilométeres körzetben jó néhány ilyen lehetőség található, amelyek közül a leendő ingatlanvásárlók elsősorban a kötöttpályás közlekedéssel elérhető települések iránt érdeklődnek fokozottabban – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.
A főváros délkeleti agglomerációs szektorát vizsgálva, az látható, hogy aki eddig Gyömrőn tudott kedvezőbb áron ingatlant vásárolni, jelenleg az egy-két évvel ezelőtti árakat már csak Sülysáp és Tápiószecső környékén találja meg. Az ingatlanárak azonban itt is emelkednek. Így például Tápiószecsőn az a ház, amelyet néhány éve tíz-tizenkétmillió forintért meg lehetett venni, ma körülbelül tizenhétmillió forintot ér. Ennél olcsóbban a környéken, például Tápióság településen kaphatunk családi házat, igaz, cserébe innen már csak buszos csatlakozással tudjuk a vonatközlekedést elérni.
Bicske és Monor kevesebb mint negyven kilométerre fekszik Budapesttől. Ingatlanárak tekintetében már itt is előfordulnak a fővárosinál és az első agglomerációs övezetinél kedvezőbb ingatlanok, azonban mielőtt dönt a vásárló, érdemes az utazási idővel és költségekkel is kalkulálnia. Vonattal 34 perc alatt érhetők el a főpályaudvarok, autóval pedig negyven-nyolcvan perc alatt jutunk el a főváros központjába, forgalomtól függően. Forintban kifejezve a vasúti bérlet előbbi település esetében 24 900, utóbbinál 14 200 forint havonta, autóval pedig ezer-kétezer forint körül alakul a napi munkába jutás költsége.
