Komoly befektetési lehetőségek állnak a Horvátországban beruházó magyar cégek előtt. Déli szomszédunkra rá is fér a külföldi tőkebevonás, a kormány és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamra (BKIK) pedig élénkíteni szeretné a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat.
A horvát gazdaság nem éli legszebb éveit: az ország magas, tizenhét százalékos munkanélküliséggel küzd, a GDP pedig csökken. Ennek ellenére a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő cég stabil, BB besorolással befektetésre ajánlott helyként tartja számon, az állam pedig igyekszik kedvezményekkel segíteni a külföldi tőke piacra lépését. A Magyarország és Horvátország közötti gazdasági kapcsolatok a múlt évben közel huszonkét százalékkal növekedtek, a magyar tőkekihelyezés-állomány meghaladja a 2,7 milliárd dollárt. Jelentős magyar jelenlét figyelhető meg az energetika, közlekedésfejlesztés, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén. És ki kell emelni az idegenforgalmat is, amely a horvátok legjövedelmezőbb gazdasági ágazata. A magyar turisták létszáma tavaly rekordot ért el: 465 ezer honfitársunk töltött el legalább egy vendégéjszakát Horvátországban.
A magyar kormány és a BKIK is meglátta a lehetőséget déli szomszédunknál. A kamarában külön szakmai osztály alakult a horvát gazdasági fejlesztésekre, s nemcsak tanácsadási és pályázati segítségnyújtással támogatja a cégeket, a Széchenyi-kártya révén aktívan ki is veszi a részét az kis- és középvállalkozások (kkv) horvát piacra segítéséből. A Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig szorosan együttműködik az Eximbankkal, hogy a pénzintézet által nyújtott 185 millió eurós hitelkeret minél hatékonyabban legyen felhasználva a Horvátországba vágyó magyar cégek körében.
Kiss-Parciu Péter, a minisztérium Határmenti Gazdaságfejlesztési Főosztályának vezetője a BKIK-ban rendezett szakmai konferencián elmondta, hogy a külgazdasági attasék hálózata hatékonyan segíti a két állam közötti gazdasági együttműködést, és remélhetőleg még az idén megalakul egy gazdasági vegyes bizottság, amely keretet adhat a további együttműködéshez. A főosztályvezető kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház égisze alatt működő Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. tavaly irodát nyitott Eszéken, és nemcsak összekapcsolni igyekszik a határon túli és hazai vállalkozásokat, de segít az adminisztrációs akadályok elhárításában is. A Horvátországban működő társaságokat kedvező feltételek várják. A társasági adó, az osztalékadó és a kamatadó tizenkét, a nyereségadó pedig húszszázalékos, de beruházások révén felére vagy akár nullára is csökkenthető tízéves időszakra. A helyi adók országosan tíz és harminc százalék közé esnek, iparűzési adó pedig nincs. Emellett a horvát kormány a mikrovállalkozások számára állami támogatást és adókedvezményt, munkahelyteremtő beruházások esetén bértámogatást nyújt.
A horvát kedvezmények a kkv-szektort érintik leginkább, de a magyar nagytőke is megtalálhatja helyét a piacon. A helyi közszolgálati televízió szerint ugyanis a kormány nyolc nagyvállalatot is privatizálna a következő években, köztük a Croatia Airlinest, a rijekai kikötőt, valamint a Croatia bankot és a Croatia biztosítót. Ugyan a Mol horvát piacra lépésének története sokakban kelt a mai napig ellenérzést, de – mint azt Gordan Grlic Radman nagykövet is elmondta – a közös történelmi és kulturális kapcsolatok miatt a magyar utazó és tőke mindig szívesen látott vendég az országban.
forrás: wikipedia
