A magyar parlamenti választások mellett Olaszország, Csehország és Oroszország voksolásaira is érdemes lesz odafigyelni 2018-ban.
Mintegy két tucat különböző választást tartanak az idén Európában. Elsőként a csehek választanak elnököt, a közvélemény-kutatások szerint Milos Zeman jelenlegi elnök magabiztosan várhatja a voksolás első fordulóját január 12–13-án. Legerősebb kihívója a Cseh Tudományos Akadémia elnöke, Jiri Drahos: az elmúlt egy hónap felmérései alapján Zeman támogatottsága 31-41 százalék között mozog, míg Drahosé 17-30 között. A második fordulóban már szoros eredmény jöhet, a Politico egy friss felmérésre hivatkozva azt írta, a két legerősebb jelölt 45-45 százalékot kaphat.
Elnökválasztást tartanak még Cipruson, Finnországban, Grúziában, Írországban és Montenegróban is, de lényegesen nagyobb figyelemmel követi a világ a márciusi orosz elnökválasztást. Meglepetésre aligha számít bárki is, hiszen a függetlenként, pártok felettiként induló Vlagyimir Putyin orosz államfőnek nincs valódi ellenfele. A friss felmérések a szavazatok hetven százalékát jósolják neki, másoknak nem sikerült még két számjegyű népszerűséget felmutatni.
A parlamenti választások közül – amire többek között Moldovában és Lettországban is sor kerül – Olaszországban a legnagyobb a tét. A felmérések szerint fej-fej mellett haladnak a március 4-i voksolás előtt kormányzó szocialisták és az Öt Csillag mozgalom, ami szembefordul a hagyományos pártokkal, miszerint bizonyos kérdésekben liberális, másokban inkább euroszkeptikus. A jobboldali erők külön-külön nem tudnának szerezni többséget, a Silvio Berlusconi féle jobbközép Hajrá Olaszország (Forza Italia) és a bevándorlásellenes Liga (korábban Északi Liga, azaz Lega Nord) azonban már ütőképes szövetséget alkothat. A 81 éves Berlusconi az ősszel újult energiával tért vissza a politikába, a Ligát pedig a negyvenes Matteo Salvini vezeti, akit karizmatikus politikusnak tartanak Olaszországban. w
Elnökválasztást tartanak még Cipruson, Finnországban, Grúziában, Írországban és Montenegróban is, de lényegesen nagyobb figyelemmel követi a világ a márciusi orosz elnökválasztást. Meglepetésre aligha számít bárki is, hiszen a függetlenként, pártok felettiként induló Vlagyimir Putyin orosz államfőnek nincs valódi ellenfele. A friss felmérések a szavazatok hetven százalékát jósolják neki, másoknak nem sikerült még két számjegyű népszerűséget felmutatni.
A parlamenti választások közül – amire többek között Moldovában és Lettországban is sor kerül – Olaszországban a legnagyobb a tét. A felmérések szerint fej-fej mellett haladnak a március 4-i voksolás előtt kormányzó szocialisták és az Öt Csillag mozgalom, ami szembefordul a hagyományos pártokkal, miszerint bizonyos kérdésekben liberális, másokban inkább euroszkeptikus. A jobboldali erők külön-külön nem tudnának szerezni többséget, a Silvio Berlusconi féle jobbközép Hajrá Olaszország (Forza Italia) és a bevándorlásellenes Liga (korábban Északi Liga, azaz Lega Nord) azonban már ütőképes szövetséget alkothat. A 81 éves Berlusconi az ősszel újult energiával tért vissza a politikába, a Ligát pedig a negyvenes Matteo Salvini vezeti, akit karizmatikus politikusnak tartanak Olaszországban. w
