Első alkalommal rendezték meg a Cinemira Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivált a hétvégén az Akvárium Klubban, ahol a világ minden tájáról animációs rövidfilmeket, kisjátékfilmeket és dokumentumfilmeket vetítettek. A szakmai programon elhangzott, a magyar gyerekfilmeknek a marketing és forgalmazás területén kell fejlődniük.
A hiánypótló filmünnepet azzal a céllal hozták létre a szervezők, hogy felélesszék a gyerek- és ifjúságifilm-gyártást hazánkban. A Budapesti Tavaszi Fesztivál részeként megrendezett háromnapos programon négy és tizennégy év közötti gyerekek számára készített animációs rövidfilmeknek, élőszereplős kisjátékfilmeknek és rövid dokumentumfilmeknek indítottak versenyprogramot, amelybe összesen kilencvenegy, többek között Franciaországból, Indiából, az Egyesült Államokból, Egyiptomból, Svájcból, Japánból és hazánkból származó, gyerekeknek szóló, rövid alkotás került be. A filmvetítések mellett filmes és animációs workshopokon, szemináriumokon vehettek részt a gyerekek, valamint profi filmes szakemberektől tanulhattak, kérdezhettek például a gyerekcasting rejtelmeiről, a storyboard-készítés technikájáról vagy a szinkronizálás titkairól.
A pénteki megnyitón Lakos Nóra fesztiváligazgató, filmrendező elmondta, fontos számukra, hogy a fesztivál egy nemzetközileg is elismert, rangos, évente jelentkező fesztivállá érjen. Munkájukat segítette a fesztivál mögött álló Gyerekfilm Akadémia, amely tagja az Európai Gyerekfilm Szövetségnek.
A tavalyi évben szakmai találkozókon vettek részt a legnagyobb európai gyerekfilmfesztiválokon (Berlinale, Zlin Film Festival, Cinekid). Majd a fesztiváligazgató hangsúlyozta, hisznek abban, hogy a magyar film sikere a gyerekfilmnél kezdődik.
A Gyerekfilmek helyzete Magyarországon és Európában című kerekasztal-beszélgetésen a meghívott filmes szakemberek kiemelték, az internet és a különféle okoseszközök megjelenésével alapjaiban megváltoztak a gyerekek mozizási, televíziózási, sőt, olvasási szokásai.
Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója elmondta, a filmalap nem gyártó, hanem támogató szervezetként vesz részt a filmek készítésében, azonban az amerikai filmek, gyerekfilmek nincsenek egy platformon a magyar filmekkel. Ráduly György, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója arról számolt be, hogy igyekeznek az utókor számára a régi rajzfilmeket felújítani. A Lúdas Matyi, a Vuk és a Szaffi című magyar rajzfilmeket már sikeresen restaurálták.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Deák Kristóf filmrendező, aki a Mindenki című rövidfilmjével Oscar-díjat nyert tavaly. A jelenleg épp az első nagyjátékfilmjén dolgozó filmrendező elmondta, egy film mozikba való eljutásában óriási szerepe van a filmforgalmazónak, és nyilvánvaló, hogy egy amerikai film marketingköltségei jóval magasabbak, mint egy magyar filmé. Deák Kristóf abban látja a jövőt s egyfajta megoldást, ha a filmbemutatóból eseményt csinálnak, amivel sokkal jobban eladhatók, népszerűsíthetők a filmek – ebben nagy segítség lehet a közösségi média, a különböző videomegosztó oldalak, internetes csatornák. Mikulás Ferenc filmproducer, a magyar animációs kultúra egyik legjelentősebb alakja szerint a magyar népmesék nagyon népszerűek külföldön is: a világhálón közzétett Magyar népmesék sorozatot százhúsz országból ötvennyolcmillióan nézték meg. A beszélgetés végén mindannyian úgy vélekedtek, hogy a magyar gyerekfilmeknek a marketing és forgalmazás területén kell fejlődniük.
Képregények a vásznon
Képregényből film címmel tartott workshopot Szűcs Gyula és Somogyi György képregényíró a fesztiválon. A képregény egymás után következő képek sorozata, amelyek egy akcióban gazdag történetet mesélnek el, és szorosan kapcsolódnak a filmhez, hiszen a rajz és az animáció tulajdonképpen ugyanaz – mondták. Az előadáson elhangzott, míg a képregényírás az Egyesült Államokban jól fizető szakmának számít, addig ideahaza kevésbé az. A képregényeket az amerikai filmipar gyakran megfilmesíti – gondoljunk csak a legismertebb képregényhősökre, Batmanre vagy Pókemberre, akik a képregénytől egészen a filmvászonig jutottak.
