Még januárban kiírhatják a komplex telepprogramok pályázatait a kisebb települések számára – értesültünk. Rehabilitációs programokra összességében kilencvenegymilliárd forint jut.
Prioritás a kormány számára a mélyszegénységben élők és a romák felzárkózásának elősegítése, az alaptörvény szerint is mozdíthatatlan alapelvnek tekintjük az emberi méltóság védelmét, az előítéletességgel, a hátrányos megkülönböztetéssel és a szegregációval szembeni fellépést, az alapvető emberi jogok érvényesítését, a gyűlöletbeszéd és a kirekesztés elleni fellépést, a társadalmi felzárkózás elősegítését – szögezte le Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára egy parlamenti ellenzéki kérdésre adott írásos válaszában. Kifejtette, átfogó, gyakorlatias és esélyteremtő megoldásokkal támogatják a halmozottan hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózását, minden korábbinál nagyobb figyelmet szentelnek a gyermekszegénység leküzdésére, közben a „lakhatási feltételeket is tovább kell javítani”. Arról korábban Czibere Károly szociális államtitkár is beszélt lapunknak, kizárólag fenntartható megoldásokban érdemes gondolkodni ez utóbbi területen is.
Felidézte, a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusban alapvetően a Társadalmi Megújulás Operatív Program, azaz a TÁMOP biztosított forrásokat a komplex telepprogramok megvalósítására, nagyjából nyolcmilliárd forint felhasználásával ötvenöt település hatvanhét szegregált területén történtek beavatkozások. Ezek döntően nem telepfelszámolások, hanem alapvetően humán fejlesztések voltak, amelyekben szociális munkások aktív közreműködésével a helyi szükségletekre szabott képzési programok, közösségfejlesztési elemek, egészségügyi, foglalkoztatási programelemek valósultak meg – ismertette az államtitkár. Ennek kapcsán megemlítette, ma már a munkanélküliségi mutató Miskolcon a felére csökkent, azaz 5,1 százalék a hat évvel ezelőtti 10,6 százalékhoz képest.
Az immár az Orbán-kormány által előkészített, 2020-ig tartó tervezési időszakban új szisztémát alakítottak ki. A városi jogállású települések esetében indított rehabilitációs programok felelőse a Nemzetgazdasági Minisztérium, ezek a pályázatok még 2015 végén, illetve 2016 elején jelentek meg, a felhívások továbbra is elérhetők. Az Emmi jelenleg a telepprogramok megjelentetését készíti elő, a beérkezett észrevételeket beépítették. A pályázat benyújtásához szükséges pályázói felület várhatóan még januárban elérhető lesz a nem városi jogállású települések számára. Külön felhívás készül a humán és külön az infrastrukturális fejlesztésekre, e két tender összességében mintegy negyvenötmilliárd forintot biztosít a fejlesztésekre, amelyek középpontjában az „elmaradott településrészek integrációs folyamatainak erősítése áll”. A városokat érintő programokkal együtt összesen kilencvenegymilliárd forint jut településrehabilitációra.
Rétvári kifejtette, a „telepi lakosság” – akik között felülreprezentált a roma népesség – felzárkózása, társadalmi integrációja komplex és összehangolt eszközrendszert, beavatkozásokat igényel, a tervezés és a megvalósítás során ugyanakkor hangsúlyt helyeznek a megelőzésre, a deszegregáció elve nyomán a szegénységi koncentráció enyhítésére és az elkülönülés csökkentésére. A „részvétel és partnerség elve” megköveteli az együttműködést a célcsoport és a beavatkozásokban érintett valamennyi szervezet és személy részéről – hívta fel a figyelmet az államtitkár, megjegyezve, a helyi konszenzusra való törekvés elve a kapcsolatrendszer kialakítását helyezi előtérbe. Hangsúlyozta: a szakembereknek ott kell lenniük, ahol a probléma található, már az előkészítés szakaszában, valamint a megvalósítás kezdetén a telepen élők bizalmának megszerzése érdekében is. „A beavatkozás révén az érintettek munkaerőpiaci esélyei is javulnak, az eddigi eredmények azt mutatják, jó úton haladunk” – magyarázta.
Felidézte, a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusban alapvetően a Társadalmi Megújulás Operatív Program, azaz a TÁMOP biztosított forrásokat a komplex telepprogramok megvalósítására, nagyjából nyolcmilliárd forint felhasználásával ötvenöt település hatvanhét szegregált területén történtek beavatkozások. Ezek döntően nem telepfelszámolások, hanem alapvetően humán fejlesztések voltak, amelyekben szociális munkások aktív közreműködésével a helyi szükségletekre szabott képzési programok, közösségfejlesztési elemek, egészségügyi, foglalkoztatási programelemek valósultak meg – ismertette az államtitkár. Ennek kapcsán megemlítette, ma már a munkanélküliségi mutató Miskolcon a felére csökkent, azaz 5,1 százalék a hat évvel ezelőtti 10,6 százalékhoz képest.
Az immár az Orbán-kormány által előkészített, 2020-ig tartó tervezési időszakban új szisztémát alakítottak ki. A városi jogállású települések esetében indított rehabilitációs programok felelőse a Nemzetgazdasági Minisztérium, ezek a pályázatok még 2015 végén, illetve 2016 elején jelentek meg, a felhívások továbbra is elérhetők. Az Emmi jelenleg a telepprogramok megjelentetését készíti elő, a beérkezett észrevételeket beépítették. A pályázat benyújtásához szükséges pályázói felület várhatóan még januárban elérhető lesz a nem városi jogállású települések számára. Külön felhívás készül a humán és külön az infrastrukturális fejlesztésekre, e két tender összességében mintegy negyvenötmilliárd forintot biztosít a fejlesztésekre, amelyek középpontjában az „elmaradott településrészek integrációs folyamatainak erősítése áll”. A városokat érintő programokkal együtt összesen kilencvenegymilliárd forint jut településrehabilitációra.
Rétvári kifejtette, a „telepi lakosság” – akik között felülreprezentált a roma népesség – felzárkózása, társadalmi integrációja komplex és összehangolt eszközrendszert, beavatkozásokat igényel, a tervezés és a megvalósítás során ugyanakkor hangsúlyt helyeznek a megelőzésre, a deszegregáció elve nyomán a szegénységi koncentráció enyhítésére és az elkülönülés csökkentésére. A „részvétel és partnerség elve” megköveteli az együttműködést a célcsoport és a beavatkozásokban érintett valamennyi szervezet és személy részéről – hívta fel a figyelmet az államtitkár, megjegyezve, a helyi konszenzusra való törekvés elve a kapcsolatrendszer kialakítását helyezi előtérbe. Hangsúlyozta: a szakembereknek ott kell lenniük, ahol a probléma található, már az előkészítés szakaszában, valamint a megvalósítás kezdetén a telepen élők bizalmának megszerzése érdekében is. „A beavatkozás révén az érintettek munkaerőpiaci esélyei is javulnak, az eddigi eredmények azt mutatják, jó úton haladunk” – magyarázta.
