Szucsánytól tíz kilométerrel délre, ezer méter magas erdős-sziklás hegyormon láthatók Szklabinya várának romladozó falai, bástyái. Károly Róbert uralkodása alatt készült az erősség. A könnyű kezű Zsigmond király 1410-ben zálogba csapta, 1455-ben kaparintotta meg a Felvidék legnagyobb rablólovagja, Óvári és Szentmiklósi Pongrác, majd 1527-től a báró Révayak birtokában volt, a kuruc háborúk idején katonaság szállta meg. A 19. század eleje óta gyorsan pusztul, de azért még tartja magát.
A hely neve 1242-ben bukkant fel először írásban, akkor még a Turóci-várhoz – régiesen: Turul várához – tartozott ez a vidék, viszonylag távol a délebbre fekvő Znióváraljai premontrei prépostságtól. Azért kellett ide a viszonylag szó, mert a történelmi vármegye a legkisebb, mindössze 1150 négyzetkilométeres volt, alig több, mint két budapestnyi föld. A festői várrom jól látható messziről; a Vág kiöblösödő szakaszához érkezve Mednyánszky Alajos elragadtatva írja útinaplójában a következőket. „Néhány percnyi továbbutazás után bal oldalon feltárul egész Turóc, egy körös-körül hegyekkel övezett szépséges, termékeny kert; a hegyek közül több az Alpok magasságába emeli hófedte fejét. Számtalan kisebb-nagyobb, egymást szomszédként üdvözlő templomtorony jelzi a csekély távolságot egyik helységtől a másikig. A fénylő napsütésben felcsillannak Turócszentmárton aranyozott toronycsúcsai, mintha jelezni akarnák, hogy e kis tartomány lakosainak jogot és igazságot szolgáltatnak.”
A Pallas nagylexikon adata szerint 1897-ben 49 979 lakosa volt Turóc vármegyének, 2011-ben csak a megyeszékhelyen 57 428 főt számláltak össze, Turócszentmártonban (Martin) többen éltek, mint a 95 turóci község népe összesen. (Ismert, hogy a csehszlovák érában óriási fegyver-, harcieszköz- és gépgyárat telepítettek „Martinba”; az vonzott tízezreket az 1910-ben még négyezer lelkes helységbe.)
Turóc megye lelke az említett zniói premontrei konvent, amelyet IV. Béla király alapított 1248 és 1251 között a tanító szerzet javára. (Jelenleg is fennáll, históriája olvasható az interneten, sorozatunk 2013. szeptemberi számaiban. A zólyomi várispánságból megindult elvándorlást északnyugat felé, a Nyitra folyó mentén, a Divék nemzetség soltészei szervezték a 13. század derekán. A Divék nemzetségbeli Bodmér ispán 1258-ban mindenestől a turóci (Znióvári) prépostságra hagyta az özvegyére szállt részbirtokait. Szentmárton (Zenthmarton) nevét 1264-ben említi először oklevél. III. András király 1293. márciusban „szokása szerint meglátogatta királyi uradalmait, Zólyomot, Turócot és Liptót, és ott tartózkodván a tőlük elidegenített földeket visszaadni rendelte” – olvassuk az akkor kelt levélben. Szentmártont 1340. október 3-án Károly Róbert Korpona város jogaival ruházta fel. A ceremónián bizonyosan jelen volt Donch mester, akit a múltkori cikkben említettünk.
Aztán 1433 tavaszán cseh huszita rablók törtek a városra. Felperzselték, ahogyan felprédálták a Vág völgyét, a Szepességet, Körmöcbánya aranyban gazdag környékét is. Komoly kárt szenvedhetett a tours-i Szent Márton lovag-püspök emlékére még az 1200-as években épített templom.
Az eredetileg egyhajós, keleti végén négyszög szentélyű plébániai egyház a román kori-átmeneti és gótikus stílus jegyében született, a számos hozzá hasonló alaprajzú és szerkezetű szepesi, liptói és turóci parókiával együtt. Erősen rusztikus a templomhajó más-más formájú déli és nyugati bejárata. Korabeli lovagtermet idéz az apszis vaskos kőbordájú keresztboltozata. A szentélybe bevilágító magas, korai csúcsíves ikerablakpár rokona az említett znióváraljai és más korabeli premontrei rendházakban látottaknak.
A 14. század második negyedében a főhajó mindkét oldalát mellékhajóval bővítették. Gótikus formájú, nem hivalkodó, de arányos tornyot emeltek a nyugati homlokfal fölé, az addigi – feltehetően szerény – harangház helyett. Ódon órája 1690-ben készült. Különleges látványt jelentenek a szentély északi falán látható freskók, amelyek egyikén a falképszent lábánál térdeplő, korabeli lovagi öltözetű Donch lovag imádkozik. A 16. században, majd 1642-ben becses reneszánsz díszítést kapott Szent Márton püspök turóci egyháza.
A nemrég lezajlott általános renováláskor a régészek román kori csontházat tártak fel a templom körülásott fala mellett. A műemléken kívül érdektelen munkás- és iskolaváros középkori holdudvarához a közelben tucatnyi műemlék templom tartozik a magyar középkorból. De vár minket a Vág partján Mednyánszky báró úr a továbbtutajozáshoz.
