A nagyvárosokban a szociális munkások folyamatosan tartják a kapcsolatot a hajléktalanokkal, igyekeznek mindannyiukat az ellátórendszer felé terelni. Figyelemmel kísérik állapotukat, veszély esetén azonnal megteszik a szükséges lépéseket.

A szabálysértési eljárás alá vont hajléktalanok elfogadták a felajánlott férőhelyet, és igénybe veszik az ellátórendszer szolgáltatásait – közölte érdeklődésünkre a győri önkormányzat. Ismert, október 15-én lépett életbe a közterületen való életvitelszerű tartózkodás tilalma, vagyis szabálysértést követ el, aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik, és felszólítás ellenére sem hagyja el a tartózkodás helyszínét. Győrben közel négyszáz hajléktalan él, a helyi hatóságok októberi adatai alapján nagyjából százhúszan tartózkodnak közterületen, többségük a város külső részein, a frekventáltabb területeken legfeljebb tizenöten. Bár jelenleg a hajléktalanszállók nem működnek teljes kihasználtsággal, ha a jelenlegi férőhelyszám nem bizonyul elégnek, az önkormányzat azonnal megteszi a szükséges lépéseket a helyzet orvoslása érdekében –hangsúlyozták lapunknak.
November elsejétől egyébként újabb, a téli krízisellátáshoz szükséges férőhelyeket biztosít a város. A Segítőház Alapítvány utcai szociális munkásai az évek óta bevált menetrend szerint folyamatos kapcsolatot tartanak a közterületen élőkkel, figyelemmel kísérik az emberek egészségi állapotát, és veszély esetén megteszik a szükséges intézkedéseket. Győrben évek óta nem fagyott meg hajléktalan ember közterületen – szögezte le tájékoztatójában az önkormányzat.
A hidegebb éjszakák miatt könnyebb a hajléktalan embereket az utcáról az intézményekbe hívni, így a szállók szolgáltatásait igénybe vevők száma emelkedett a hűvösebb éjszakák beköszöntével – osztotta meg lapunkkal tapasztalatait a veszprémi önkormányzat. A téli időszakban idén is többen veszik igénybe az ellátóintézmények szolgáltatásait, mint melegebb időjárási körülmények között. A hideg miatt eddig nem kellett az utcai szolgálat munkatársainak krízishelyzetet megoldaniuk, ám folyamatosan segítik a hajléktalanokat abban, hogy éjszakáikat lehetőség szerint a szállásokon töltsék. Ugyanakkor továbbra is akadnak olyanok, akik nem látogatják az ellátóintézményeket. Néhányan komfort nélküli ingatlanokban, esetenként zártkertekben vagy szívességi lakóként befogadva élnek, olykor lépcsőházakban keresnek menedéket, illetve – kevesebben – a szabad ég alatt éjszakáznak. Az intézmények elutasítása az esetek többségében teljesen egyedi, van, aki sok évnyi magányos lét után nehezen tudja elképzelni, hogy egy hajléktalanszálló közösségében megtalálja a helyét, más a szálló légkörével indokolja az elutasítást, és akad olyan hajléktalan is, aki a közösségi szabályokhoz alkalmazkodik nehezen.
Szekszárdon – az önkormányzat munkatársainak ismeretei szerint – legfeljebb hatvan otthontalan él, negyedrészük életvitelszerűen az utcán. Az utóbbi hetekben alapvető változást nem tapasztaltak az önkormányzatnál, csupán néhány esetben kellett meggyőzni a fedél nélkülieket arról, hogy vegyék igénybe a hajléktalanellátó rendszer szolgáltatásait, ahol a zord utcai viszonyoknál kedvezőbb körülmények fogadják őket.



