Az Európát érintő migrációs válság és a terrorizmus elleni küzdelem kérdése a fő témája az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcstalálkozójának. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arra számít, hogy sikerül megállapodni az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozásáról. Orbán Viktor pedig bejelentette, hogy Magyarország elviekben támogatja az elképzelést.
Tusk szerint a brit reformjavaslatok némelyike "elfogadhatatlannak" tűnik
A brit reformjavaslatok némelyike "elfogadhatatlannak" tűnik, de "valós esély" van arra, hogy februárban sikerül megállapodásra jutni, ha David Cameron brit miniszterelnök kész kompromisszumot kötni - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke
"A tagállamokkal folytatott egyeztetéseimen jó szándék mutatkozott az érintett felek mindegyikének részéről, de ez nem változtat azon, hogy a brit javaslatok bizonyos részei elfogadhatatlannak tűnnek" - hangsúlyozta Tusk a csúcstalálkozó előtt.
"Mindazonáltal, ha Cameron miniszterelnök meggyőzi ma este a (tagállami) vezetőket arról, hogy együtt tudunk dolgozni annak érdekében, hogy megoldást találjunk mind a négy reformkövetelésre, akkor valós esélyünk lesz megállapodásra jutni" az EU következő, februári csúcstalálkozóján - tette hozzá a volt lengyel kormányfő.
Az EU-csúcs csütörtöki munkavacsoráján az Egyesült Királyság esetleges kilépéséről tartott népszavazással kapcsolatos kérdéseket fogják megvitatni. A cél, hogy sikerüljön politikai megállapodásra jutni azokban az ügyekben, amelyek reformjáról a londoni kormány tárgyalni akar az unióval.
A brit kormányfő később hangsúlyozta, nem ragaszkodik hozzá, hogy már csütörtök este megállapodás szülessen, reméli azonban, hogy "valódi előrelépést" sikerül elérni. Cameron ígéretet tett rá, hogy harcolni fog az országáért, valamint hangsúlyozta, azt gondolja, hogy "jó megállapodást" fognak elérni.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy "méltányos megegyezést szeretnénk Nagy-Britanniával, de ennek a többi 27 országgal szemben is méltányosnak kell lennie".
Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy szeretnék, ha Nagy-Britannia tagja maradna az Európai Uniónak, ugyanakkor nem szabad feladni az EU alapelveit. Hasonló véleménynek adott hangot a francia államfő is. "Meg akarjuk hallgatni Cameront. Ha a javaslatai összhangban vannak a közösségi joggal, akkor a tárgyalások sikerre vezethetnek, az európai integráció alapelveinek felülvizsgálata azonban nem elfogadható" - szögezte le Francois Hollande.
2017 végéig népszavazást tartanak Nagy-Britanniában az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel és a többi tagállammal, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
David Cameron brit miniszterelnök egyebek közt azt írta a kormánya reformjavaslatait részletező novemberi levelében, hogy az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlást a tagállamok gazdasági fejlettségéhez kell kötni, nevezetesen, hogy az elmaradottabbak ne élvezhessék ezt, míg nem zárkóznak fel eléggé a fejlett tagokhoz. Cameron levelében követelte, hogy Nagy-Britanniára ne vonatkozzék az EU-integráció mind szorosabbra vonásának szerződéses kötelme és kifejtette, hogy a brit kormány a szociális ellátás szigorításával is korlátozni akarja az uniós bevándorlást. Utóbbi számít a legproblémásabb javaslatnak, annak értelmében ugyanis a Nagy-Britanniába más EU-tagállamokból érkező munkavállalók csak négyévi folyamatos, bejelentett munkaviszony után férhetnének hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.
Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból megrázná a közösséget, hiszen az EU második legnagyobb gazdasága és az egyik legnagyobb haderővel rendelkező tagállama távozna.
