Hubay Miklós drámaíró pályájáról Hősökkel és hősök nélkül címmel látható kamarakiállítás május 13-ig a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Műveit, amelyek közül csak néhány került be a színházi kánonba, többek között korabeli színlapok, plakátok, fényképek, jelmez- és díszlettervek, dedikációk idézik fel.
Tizennyolc éves korától kezdve hivatásos drámaírónak tekintette magát, mindennél jobban érdekelte ez a műfaj, mégis csak ritkán érezhette magán a színház figyelmét Hubay Miklós. A száz éve született alkotó pályáját a Hősökkel és hősök nélkül című, május 13-ig látható kamarakiállítás mutatja be a Bajor Gizi Színészmúzeumban, Csiszár Mirella, Sipőcz Mariann és Gajdó Tamás rendezésében a rendhagyó életutat néhány jeles előadással idézik fel.
A pályakezdés mellett a tárlat azokat a Hubay-műveket mutatja be, melyek tragikus sorsú főszereplője a történelemből, művelődéstörténetből ismert: Néró császár, Radnóti Miklós, Soós Imre, Hector Berlioz és Vaclav Nyizsinszkij. A magyar színháztörténet jelentős premierjeit korabeli színlapok, plakátok, fényképek, díszlet- és jelmeztervek, mozgóképek idézik fel. Életműve jelentős, saját képe, mondandója volt a világról. Nem másolta a világot, hanem megteremtette. Már az első darabja szerepelt a Nemzeti Színház programján, bemutatója 1942-ben volt a teátrum kamaraszínházában.
A műfordítóként is dolgozó drámaíró Budapesten szerkesztőségi titkára lett két idegen nyelvű szemlének, ez a munka genfi ösztöndíjhoz segítette, ahol később a Magyar Tájékoztató Könyvtár kinevezett igazgatója lett. Ekkor francia anyanyelvű íróbarátaival magyar költők, főként József Attila fordításait kezdeményezte. Hazatérése után a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, majd a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott. Évekig főként filmgyári forgatókönyveket írt és fordított, például Marceau, Miller, Sartre, Molière darabjait. Az első magyar musicalt Vas Istvánnal és Ránki Györggyel alkotta meg Szinetár Miklós színháza számára, Egy szerelem három éjszakája címmel. A zenés tragédia ősbemutatója 1961. január 8-án volt a Petőfi Színházban – minderről leírás, plakátok és fényképek láthatók a tárlaton. A főbb szerepeket az évek során olyan színészek játszották, mint Bodrogi Gyula, Tímár Béla, Margitai Ági, Psota Irén vagy Bencze Ilona.
Ezután a darab után született bravúros egyfelvonásos sorozata, az 1968-ban Márkus Lászlóval bemutatott Néró játszik, amely népszerűvé vált Olaszország nagyvárosaiban, fesztiváljain és franciaországi előadásokon is. A hosszan tartó hazai állástalanság után Hubay Miklós pályafutása a hetvenes–nyolcvanas években Firenzéhez kötődik, ahol a magyar irodalmat rendkívül népszerűvé tette az egyetemen. Később jelentős szerepet vállalt idehaza is a Magyar Írószövetség elnökeként, és kezdeményezésére ünnepeljük a magyar dráma napját. Emellett tovább írt: A zsenik iskolája című drámakötete egyedülállóan mutatja Hubay rendkívüli hajlamát a fordulatos egyfelvonásosok írására.
Hubay a firenzei évek után ismét közéleti szerepet kapott Magyarországon: a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, majd 1991-től tíz éven át a Magyar PEN Club ügyvezetője, elnöke. A debreceni Csokonai Színházban szerepelt műsoron a Hova lett a Rózsa Lelke? című világtörténelmi tragédiája, 2004-től pedig megindult drámái összkiadása, az Elektra Kiadóház gondozásában.
Hubay Miklós drámaírói attitűdjével, dramaturgiájával sem a színházak, sem a közönség nem tudott megbarátkozni, s talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy gazdag drámai életművéből csak néhány darab került be a hazai színházi kánonba, egy-egy darabját mégis időről időre felújítják a színházak. Legutóbb 2016-ban, Szegeden a Néró játszik című művét adták elő. Ez volt a százegyedik Hubay-bemutató Magyarországon – olvasható a kamarakiállítást bemutató leírásokban.
