Fél évvel a bőnyi rendőrgyilkosság után kezdtek el vizsgálni néhány, a helyszínen talált vérfoltot. Az ügyészség szerint az új procedúra nem késlelteti a nyomozás lezárását.
Várhatóan nem hátráltatják a bőnyi rendőrgyilkosság vizsgálatának határidejét azok a kiegészítő igazságügyi szakértői jelentések, amelyeken még dolgoznak a szakemberek. Az októberben elkövetett bűncselekmény miatt indított büntetőeljárás júliusban a vádelőkészítési szakba érhet – tájékoztatta lapunkat Simon Richárd, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szóvivője.
A rendőrgyilkosság gyanúsítottja, Győrkös István védője, Takács Zoltán kérdésünkre elmondta, hogy a bőnyi házban a tavasszal tartottak pótszemlét, és akkor olyan nyomokat is rögzítettek, amelyek korábban nem kerültek be a bizonyítékok közé. Ezek vérfoltok, amelyeket a falon, illetve a padlón találtak. A védő már korábban is javasolta a nyomok hemogenetikai vizsgálatát, mert az így nyert adatok esetleg tisztázhatják, hogy kinek mi volt a szerepe a védelem szerint eddig fel nem derített körülmények között kitört tűzharc közben. Takács Zoltán beszámolója szerint a KNYF korábban nem tartotta fontosnak a vérfoltok vizsgálatát. Győrkös bőnyi háza nincs hatósági zár alatt, a tragédia helyszíne elvileg változatlan, mivel a gyanúsított felesége a történtek után elköltözött onnan. A szélsőséges nézeteiről is ismert hungarista, a Magyar Nemzeti Arcvonal szélsőséges szervezet alapítója, a hetvenhét éves Győrkös István továbbra is kitart állítása mellett, hogy nem ő lőtte agyon engedély nélkül tartott gépkarabélyával a hozzá házkutatásra érkezett rendőrök parancsnokát. Pálvölgyi Péter posztumusz alezredest fejlövés érte a lakásban kitört tűzharcban, de a gépfegyverből származó, a KNYF által a gyilkos lövedéknek tartott lőmagon semmilyen DNS-mintát nem tudtak azonosítani a szakértők. Érdekesség, hogy nem találtak genetikai nyomot azon a golyón sem, amelyet a Győrköst ért haslövés után a kórházban operáltak ki a testéből. A szűk helyiségben lezajlott tűzharc után tizenkét lövedéket számoltak össze a helyszínen a nyomozók, ezekről annyit állapítottak meg, hogy melyik fegyverből származnak, de értékelhető genetikai mintát egyikről sem sikerült szerezni.
A védelem szerint a tűzharcban Győrkös olyan helyen állt, hogy onnan fizikai képtelenség lett volna lelőni a rendőrtisztet, és fegyverével csak azután adott le egy rövid sorozatot, hogy az egyik rendőr hasba lőtte őt. Az elhunyt tiszt nem vett részt a lövöldözésben, de ő ment elöl, társai pedig szorosan mögötte. A KNYF korábban már többször határozottan kijelentette: teljesen kizárt, hogy a rendőr baráti tűzben veszítette életét.
A rendőrgyilkosság gyanúsítottja, Győrkös István védője, Takács Zoltán kérdésünkre elmondta, hogy a bőnyi házban a tavasszal tartottak pótszemlét, és akkor olyan nyomokat is rögzítettek, amelyek korábban nem kerültek be a bizonyítékok közé. Ezek vérfoltok, amelyeket a falon, illetve a padlón találtak. A védő már korábban is javasolta a nyomok hemogenetikai vizsgálatát, mert az így nyert adatok esetleg tisztázhatják, hogy kinek mi volt a szerepe a védelem szerint eddig fel nem derített körülmények között kitört tűzharc közben. Takács Zoltán beszámolója szerint a KNYF korábban nem tartotta fontosnak a vérfoltok vizsgálatát. Győrkös bőnyi háza nincs hatósági zár alatt, a tragédia helyszíne elvileg változatlan, mivel a gyanúsított felesége a történtek után elköltözött onnan. A szélsőséges nézeteiről is ismert hungarista, a Magyar Nemzeti Arcvonal szélsőséges szervezet alapítója, a hetvenhét éves Győrkös István továbbra is kitart állítása mellett, hogy nem ő lőtte agyon engedély nélkül tartott gépkarabélyával a hozzá házkutatásra érkezett rendőrök parancsnokát. Pálvölgyi Péter posztumusz alezredest fejlövés érte a lakásban kitört tűzharcban, de a gépfegyverből származó, a KNYF által a gyilkos lövedéknek tartott lőmagon semmilyen DNS-mintát nem tudtak azonosítani a szakértők. Érdekesség, hogy nem találtak genetikai nyomot azon a golyón sem, amelyet a Győrköst ért haslövés után a kórházban operáltak ki a testéből. A szűk helyiségben lezajlott tűzharc után tizenkét lövedéket számoltak össze a helyszínen a nyomozók, ezekről annyit állapítottak meg, hogy melyik fegyverből származnak, de értékelhető genetikai mintát egyikről sem sikerült szerezni.
A védelem szerint a tűzharcban Győrkös olyan helyen állt, hogy onnan fizikai képtelenség lett volna lelőni a rendőrtisztet, és fegyverével csak azután adott le egy rövid sorozatot, hogy az egyik rendőr hasba lőtte őt. Az elhunyt tiszt nem vett részt a lövöldözésben, de ő ment elöl, társai pedig szorosan mögötte. A KNYF korábban már többször határozottan kijelentette: teljesen kizárt, hogy a rendőr baráti tűzben veszítette életét.
