Az év első öt hónapjában a bruttó átlagbérek összege 242,7 ezer forint volt, ami 3,5 százalékos növekedést jelent éves szinten.
A béremelkedés üteme megfelel a várakozásoknak, a növekedés elsősorban a garantált bérminimum és a minimálbér emelésével magyarázható – közölte lapunkkal Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Kitért arra, mivel a kérdéses öt hónapban az infláció –0,6 százalékos volt, a reálbérek több mint négy százalékkal emelkedtek éves összevetésben. „Fontos azonban, hogy az infláció gyorsulni látszik, májusban és júniusban is nőttek az árak, és az év hátralévő részében az infláció mérsékelni fogja a reálbér-emelkedés ütemét.” Németh Dávid elmondta azt is, ha az alacsony keresetű közfoglalkoztatottak bére nélkül nézzük a statisztikákat, akkor kiderül, hogy az átlagbér-emelkedés elsősorban a magánszektornak köszönhető. Az elemző arra számít, hogy az idén éves átlagban 3-4 százalékkal nőhetnek a bruttó keresetek, a reálbér-emelkedés mértéke pedig 2,5-3,5 százalékos lehet.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette: az idén 0,4 százalék körüli inflációra számít négyszázalékos átlagos bérnövekedés mellett, aminek hatására 3,5 százalékkal nőhetnek a reálbérek, amelyek növekedési üteme az év vége felé az infláció élénkülése miatt lassulhat. Mint közölte, az idén a reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése mellett a devizahitelek elszámolása növeli a háztartások elkölthető jövedelmét, így a háztartások fogyasztásának kissé három százalék feletti növekedésére számít.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette: az idén 0,4 százalék körüli inflációra számít négyszázalékos átlagos bérnövekedés mellett, aminek hatására 3,5 százalékkal nőhetnek a reálbérek, amelyek növekedési üteme az év vége felé az infláció élénkülése miatt lassulhat. Mint közölte, az idén a reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése mellett a devizahitelek elszámolása növeli a háztartások elkölthető jövedelmét, így a háztartások fogyasztásának kissé három százalék feletti növekedésére számít.
