Nagy prémiumot kapnak azok a köztisztviselők, akik az uniós források teljes lehívásán dolgoznak, ha le tudjuk hívni a teljes keretösszeget – jelentette ki tegnap Lázár János miniszter. Hozzátette: „mindenki jól jár” a fejlesztési forrásokkal.
Nálunk még vannak olyan munkatársak, akiket lehet pénzzel motiválni, így a mielőbbi forráskifizetés érdekében idén a célok teljesítése esetén akár 12-24 havi bónuszt is ki tudunk fizetni az ezen dolgozó állami tisztviselőknek – mondta tegnap Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfólió Uniós források című konferenciáján ismertette: tudják tartani a március 31-i határidőt a mostani uniós költségvetési ciklus összes pályázatának kiírására, hiszen már a teljes pályázati keret 97 százalékát meg is hirdették, a cél pedig, hogy minimum 2200 milliárd forintot ki is fizessenek. Nem lesz forrásvesztés, hála annak az 1800 állami tisztviselőnek, aki megfeszített munkát végzett – mondta, majd a Portfólió szerint hozzátette: ehhez a teljesítményhez az unió „konstruktív hozzáállása” is kellett. A tárcavezető hangsúlyozta, az előző, 2007–2013-as uniós ciklusban korábban a bizottság által problémásnak tartott számlaarány négy-öt százalékról három százalék alá esett, amely nemzetközi szinten is kedvező, és hozzátette: az uniónak is érdeke, hogy a régiónk fejlődjön. Günter Öttinger uniós energetikai biztos szavaira, amelyek szerint Németország nettó haszonélvező az uniós költségvetésben, annyit mondott: „mindenki jól jár ezzel a pénzzel, maradjunk annyiban”. Lázár János ugyanakkor elismerte: nem látja kristálytisztán, hogy uniós források nélkül mire képes a magyar gazdaság.
E nélkül is lenne gazdasági növekedés, csak nem ilyen mértékben – ezt már Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára mondta, majd hozzátette: egyfajta „drogos állapotot” okozhatnának az uniós források, ha nem lenne célja a kormánynak, hogy a támogatás nélkül is megtérülő projekteket támogassa.A KPMG könyvvizsgáló céget bízta meg a kormány, hogy az uniós források hasznosulását vizsgálja, a tanulmányt a kormány a közeljövőben nyilvánosságra hozza, az államtitkár annyit közölt: ez alapján az uniós transzferek szerepe a mezőgazdaságban jórészt a jövedelempótlás és a cégek fenntartása volt. Épp ezért próbálják a kis- és közepes méretű, de üzemgazdaságosság szempontjából még fenntartható vállalkozásokat helyzetbe hozni a mostani ciklusban, a nagyobbakat pedig állami vagy pénzpiaci eszközökkel segíteni – közölte.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint az előző uniós ciklusban nagyjából kilencszázmilliárd forintnyi költségvetési kihatása volt annak, hogy a kormány a teljes forráslehívás érdekében tízszázalékos túlvállalást engedélyezett, de ez forrásokat vont el egyéb fejlesztési céloktól. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az uniós források hatékonysága szempontjából trendvizsgálatok szükségesek: nem az egyes évek forrásbeáramlását és az adott évi GDP-növekedést kell vizsgálni.
E nélkül is lenne gazdasági növekedés, csak nem ilyen mértékben – ezt már Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára mondta, majd hozzátette: egyfajta „drogos állapotot” okozhatnának az uniós források, ha nem lenne célja a kormánynak, hogy a támogatás nélkül is megtérülő projekteket támogassa.A KPMG könyvvizsgáló céget bízta meg a kormány, hogy az uniós források hasznosulását vizsgálja, a tanulmányt a kormány a közeljövőben nyilvánosságra hozza, az államtitkár annyit közölt: ez alapján az uniós transzferek szerepe a mezőgazdaságban jórészt a jövedelempótlás és a cégek fenntartása volt. Épp ezért próbálják a kis- és közepes méretű, de üzemgazdaságosság szempontjából még fenntartható vállalkozásokat helyzetbe hozni a mostani ciklusban, a nagyobbakat pedig állami vagy pénzpiaci eszközökkel segíteni – közölte.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint az előző uniós ciklusban nagyjából kilencszázmilliárd forintnyi költségvetési kihatása volt annak, hogy a kormány a teljes forráslehívás érdekében tízszázalékos túlvállalást engedélyezett, de ez forrásokat vont el egyéb fejlesztési céloktól. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az uniós források hatékonysága szempontjából trendvizsgálatok szükségesek: nem az egyes évek forrásbeáramlását és az adott évi GDP-növekedést kell vizsgálni.
