Az Alapjogokért Központ szerint az Alkotmánybíróság az ombudsman kvótaügyi beadványa nyomán akár azt is kimondhatja hivatalosan, hogy egyes alaptörvényi rendelkezéseket még az uniós jog sem írhat felül. Úgy tudjuk, a határozat már csak az ősszel születhet meg.
Már csak az ősz folyamán, a nyári ítélkezési szünet után hoz határozatot az Alkotmánybíróság (AB) Székely László ombudsman kvótaügyi beadványa nyomán – tájékoztatta lapunkat Sereg András szóvivő. A testület a jövő héten már nem tart rendes ülést. Megírtuk, az alapjogi biztos még tavaly decemberben fordult az AB-hoz, azért, hogy a menedékkérők tömeges áthelyezésével kapcsolatos jogi aggodalmakat tisztázza, még a tavaly őszi, százhatvanezer migráns szétosztásáról szóló EU-döntés kapcsán. Székely szerint ugyanis a magyar intézmények és szervek nem hajthatnak végre olyan uniós rendelkezést, amely az alaptörvény emberi jogi rendelkezéseibe ütközik. Úgy érvel, ha egy állam személyek nagyobb csoportjával kapcsolatban hoz kiutasító határozatot anélkül, hogy figyelemmel lenne sajátos egyéni jogi helyzetükre, kollektív kiutasítást valósíthat meg. Márpedig az elosztás során éppen ez következik be, hiszen az egyik államból egy másik országba küldik a szétosztandó bevándorlók csoportjait, akaratuk és szándékuk ellenére. A kollektív kiutasítást pedig tiltja az Alapjogi Charta, az emberi jogok európai egyezménye, valamint Magyarország alaptörvénye is, magyarázta az ombudsman.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója Székely László úttörőnek mondható beadványa kapcsán korábban lapunknak nyilatkozva, az AB egyik korábbi, a kvótareferendumot támadó beadványt elutasító határozatáról szólva rámutatott, az egyik párhuzamos indokolás jelentős befolyással lehet a testület későbbi gyakorlatára. Ebben Varga Zs. András és Pokol Béla egyértelműen rögzíti: Magyarországot akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszerítő egyetlen szabály vagy eseti döntés sem egyeztethető össze az alaptörvénnyel. Az alkotmánybírák mindezt abból vezették le – mutatott rá Szánthó –, hogy a kvótaügy tagállami szuverenitást érint, ebből fakadóan pedig „jogos védelmi helyzet” állt elő, és ilyen esetben egy tagállam még az unióra átruházott hatáskört is visszaveheti.
A szakértő szerint az okfejtés éppen az ombudsman indítványa miatt érdemel figyelmet, amelynek pontosan az a lényege: hogyan viszonyul egymáshoz a magyar alaptörvény és az uniós jog? Ennek kapcsán az AB akár azt is kimondhatja majd hivatalosan, a jelek szerint már csak az ősz folyamán, hogy egyes alaptörvényi rendelkezéseket még az uniós jog sem írhat felül.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója Székely László úttörőnek mondható beadványa kapcsán korábban lapunknak nyilatkozva, az AB egyik korábbi, a kvótareferendumot támadó beadványt elutasító határozatáról szólva rámutatott, az egyik párhuzamos indokolás jelentős befolyással lehet a testület későbbi gyakorlatára. Ebben Varga Zs. András és Pokol Béla egyértelműen rögzíti: Magyarországot akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszerítő egyetlen szabály vagy eseti döntés sem egyeztethető össze az alaptörvénnyel. Az alkotmánybírák mindezt abból vezették le – mutatott rá Szánthó –, hogy a kvótaügy tagállami szuverenitást érint, ebből fakadóan pedig „jogos védelmi helyzet” állt elő, és ilyen esetben egy tagállam még az unióra átruházott hatáskört is visszaveheti.
A szakértő szerint az okfejtés éppen az ombudsman indítványa miatt érdemel figyelmet, amelynek pontosan az a lényege: hogyan viszonyul egymáshoz a magyar alaptörvény és az uniós jog? Ennek kapcsán az AB akár azt is kimondhatja majd hivatalosan, a jelek szerint már csak az ősz folyamán, hogy egyes alaptörvényi rendelkezéseket még az uniós jog sem írhat felül.
