Az uniós állam- és kormányfők folytatják brüsszeli tanácskozásukat a kétnapos csúcson. Pénteken a CETA a tárgyalások legfőbb témája. A csütöröki záródokumentum főként a migrációs hullám megfékezéséről szól.
Orbán Viktor miniszterelnök (k) érkezik az Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozójának második napi munkaülésére Brüsszelben. Mellette jobbról Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, hátul Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely
Sikerült megakadályozni a kötelező betelepítési kvóták elfogadását, az uniós csúcson nem született Magyarország érdekeivel ellentétes döntés - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek tanácskozása után. A kormányfő sajtóértekezletén tudatta: általában véve is szerette volna levetetni azt a kérdést a napirendről, mert megítélése szerint erről soha nem lesz konszenzus a tagállamok között, ezért nincs értelme napirenden tartani. Mint mondta: ezt nem sikerült elérni, Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök világossá tette, hogy a bizottság nem vonja vissza a javaslatot, így patthelyzet alakult ki. Ennek feloldására egy javaslat kidolgozásával bízta meg az uniós tanács a soros uniós elnökséget ellátó Szlovákiát.
Magyarország a szolidaritás részének tekinti azt a pénzt és energiát, amelyet a határok védelmére fordít - jelentette ki a kormányfő. Ezzel ugyanis "nemcsak Magyarország érdekeit védjük, hanem mindenkit, aki mögöttünk van" - mondta el, hozzátéve: Magyarország határozottan képviselt álláspontja, hogy unió tekintse a szolidaritás részének a határvédelem is, azt szolidáris magatartásként fogadják el.. A miniszterelnök egyúttal elutasította azoknak a tagállamoknak az érvelését, hogy Magyarország nem szolidáris, amikor elutasítja a menekültek befogadását. Hangoztatta: vannak tagországok, amelyek nem védik kellően a határaikat, pedig azok uniós határok is. "Ők nem szolidárisak az Európai Unió többi államával, mi azok vagyunk" - szögezte le.
A miniszterelnök elmondta, a vita során nem született döntés annak a magyar javaslatnak az ügyében, hogy a menekülttáborokat az unió területén kívül kellene létrehozni. Magyarországnak továbbra is az az álláspontja, hogy a migránsokat, a gazdasági bevándorlókat és a tényleges menekülteket egymástól külön lehessen választani. Ennek feltételei az unió területén nem adottak. Sokkal humánusabb nem beengedni a menekültstátuszra nem jogosultakat, mintsem néhány hónap, vagy évnyi itt tartózkodás után erőszakkal eltávolítani őket az unió területéről - mondta.
Tuzson: A következő csúcson végleg le kell venni a napirendről a kvótát
A következő EU-csúcson azt szeretné elérni a magyar kormány, hogy a kötelező betelepítési kvóta kérdése végleg lekerüljön a napirendről - mondta Tuzson Bence, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár pénteken az M1 aktuális csatorna esti műsorában. Az államtitkár szerint jó lenne, ha az Európai Bizottság képes lenne visszavonni a kvótajavaslatot. Orbán Viktor miniszterelnök is ezt szerette volna elérni a mostani csúcson - tette hozzá. "Nem tudtuk elérni most, van egy patthelyzet, hiszen a bizottság elnöke nem akarja visszavonni ezt a javaslatot, viszont nem is lépett tovább e tekintetben a tanács, vagyis nincsen olyan döntés, ami Magyarország számára kedvezőtlen lenne" - mondta.
Az Európai Bizottság becsapta a nemzetállamokat a kötelező kvótára tett javaslatával - hangoztatta Orbán Viktor. A miniszterelnök leszögezte, hogy az Európai Unióban szabad, független államok társulnak, ennek pedig az "alfája és omegája" az, hogy a miniszterelnökök útmutatása alapján kell megindulnia a jogalkotásnak, az állam- illetve kormányfők pedig kétszer is csak önkéntes kvótáról állapodtak meg. Orbán Viktor "kültelki trükknek" nevezte a nemzetállamok kijátszását, aminek szerinte hosszabb távon több a kára, mint a haszna, ráadásul az Európai Bizottság csapta be a tagállamokat, amelyben a szerződések őreként a leginkább bíznak.
Ukrajna az uniós vízummentesség minden feltételének eleget tesz, Ukrajnának mielőbb meg kell kapnia a vízummentes utazás lehetőségét - jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök tudatta: az Európai Tanács arra kérte az Európai Bizottságot, hogy "ne fektesse" tovább az ügyet.
A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy a megbeszélések során nem kerülhetett szóba az Oroszország ellen elrendelt szankciók enyhítése a Szíriában kialakult helyzet miatt. A vitán ehelyett az a kérdés került napirendre, hogy a szíriai katonai akciók miatt az unió nyissa meg az újabb lépések lehetőségét Oroszországgal szemben. A tagországok vezetői végül világossá tették, hogy a nemzetközi jogszabályokkal ellentétes magatartást büntetlenül sehol sem lehet elkövetni, még Szíriában sem. Az uniós tanács úgy gondolta, hogy egy ilyen helyzetben az Európai Unió nem maradhat csöndben és ki kell állnia a civilek, az ártatlan áldozatok mellett, és mindent meg kell tennie az olyan katonai akciók megállítása, vagy lelassítása érdekében, amelyek civilek életét követelnék - hangsúlyozta Orbán Viktor, aki szerint megállapodtak abban, hogy decemberben visszatérnek a kérdésre.
Az uniónak szüksége van a hatékony kereskedelemvédelmi eszközökre
A találkozón elfogadott zárónyilatkozatban hangsúlyozták, a kereskedelempolitikában fontos a "társadalmi, környezeti és fogyasztóvédelmi sztenderdek teljes körű védelme, amelyek az európai életmód központi elemét jelentik". "A tisztességes verseny és a szabad kereskedelem biztosítása érdekében kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió hatékony kereskedelemvédelmi eszközökkel vegye fel a küzdelmet a globális kihívásokkal. Ehhez sürgős és kiegyensúlyozott megállapodásra van szükség a kereskedelemvédelmi eszközök mindegyikének átfogó modernizálásáról" - olvasható a szövegben.
Theresa May: A kilépésig Nagy-Britannia teljes jogú szereplő marad
Nagy-Britannia unióból való kilépése időt vesz igénybe, nehéz egyeztető tárgyalásokra lehet számítani, de mindaddig a szigetország teljes jogú szereplője marad az európai egységes piacnak - jelentette ki Theresa May brit miniszterelnök a csúcstalálkozót követően.
May kijelentette, a lehető legjobb kereskedelmi megállapodást szeretné kötni az Európai Unióval a kilépési tárgyalások folyamán. A lehető legjobb megállapodást az áruk és a szolgáltatások terén és hozzáférést az európai egységes piachoz - tette hozzá.
"Nem kívánjuk mások által használt egyezmények modelljét átemelni. Amit szeretnének, az egy új kapcsolat megteremtése az Európai Unió és a Nagy-Britannia között" - fogalmazott.
Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, Magyarország semmilyen bosszúállást sem szeretne látni Nagy-Britanniával szemben a kilépési tárgyalások folyamán.
Elmondta, hogy Magyarország demokratikus országként elfogadja, ha egy másik ország polgárai demokratikus eszközökkel a kilépés mellett döntenek. A döntést követően az unió feladata a megfelelő megoldás megtalálása lesz, amelyhez a brit miniszterelnök személye és hozzáállása biztosíték arra, hogy jó partner lesz a kilépésről folyatott tárgyalások folyamán és azt követően is - hangsúlyozta a miniszterelnök.
Tusk: Aggodalomra ad okot a CETA kérdése
Továbbra is aggodalomra ad okot az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) kérdése, amelyet egy kivételével mindegyik tagállam elfogadott, az ügy sokat árthat Európa megítélésének - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
"A polgárainkat egyre jobban aggasztja, hogy az általunk tárgyalt kereskedelmi megállapodások az ő érdekeiket szolgálják-e. Attól tartok, nem tudjuk folytatni a szabadkereskedelmi egyezmények megkötésére irányuló egyeztetéseket, ha nem bizonyítjuk, hogy komolyan vesszük az európai fogyasztók, munkások és vállalatok érdekeit" - mondta Tusk újságírók előtt. Mint mondta, az ülésen sikerült előrelépést elérni ebben a tekintetben, az uniós vezetők ugyanis elkötelezték magukat az EU kereskedelemvédelmi eszközeinek a korszerűsítése mellett. Hozzátette, nagy a különbség a protekcionizmus és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépés között.
Juncker: Remélhetőleg napokban sikerül megállapodni Vallóniával
Az Európai Bizottság elnöke bízik benne, hogy a napokban sikerül majd megállapodásra jutni az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodásról (CETA) az azt akadályozó belgiumi Vallónia tartomány parlamentjével. Jean-Claude Juncker sajtótájékoztatóján arról számolt be, a másik komoly akadály elhárult az egyezmény elől, Kanada ugyanis beleegyezett, hogy 2017. december 1-jén eltörli a vízumkényszert a román és bolgár állampolgárokkal szemben, amennyiben meg tudnak állapodni a CETA-ról.
"Megdöbbentő, hogy az Európai Uniónak a demokratikus alapelvek mindegyikét közismerten betartó Vietnammal minden további nélkül sikerült megállapodást kötnie, de amikor Kanadával állapodnánk meg, amely mint tudjuk ugye, totális diktatúra, akkor mindenki amiatt izgul, hogy nem tartjuk tiszteletben az emberi jogokat" - mondta az Európai Bizottság elnöke.
Merkel: Embertelenek az aleppói történések
Az Európai Uniónak minden lehetőséget nyitva kell hagynia arra az esetre, ha folytatódnak a civilek elleni "barbár" támadások a szíriai Aleppónál - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár. A német kancellár "embertelenségnek", "szavakkal nehezen leírhatónak" nevezte az aleppói történéseket, amelyek meglátása szerint egyértelműen sértik a nemzetközi humanitárius jogot. Mint mondta, a polgári célpontok elleni támadások elkövetőit felelősségre kell vonni. Merkel tartós tűzszünetre szólított fel, illetve arra, hogy a harcoló felek tegyék lehetővé a humanitárius segélyszállítmányok eljuttatását az ostromlott városban rekedt civilekhez.
Theresa May brit kormányfő Merkelhez hasonló véleményének adott hangot.
Kern: Ausztria követeli a határellenőrzések meghosszabbítását
Christian Kern osztrák kancellár megerősítette Ausztria követelését a határellenőrzések hat hónapos meghosszabbítására. Csak a múlt héten 600 menekült érkezett Ausztriába, akik túlnyomó többsége a balkáni útvonalon jött - közölte Kern.
Az osztrák kormányfő rámutatott, hogy "még mindig nem olyan a helyzet, amelyben teljes ellenőrzést gyakorolnának a bevándorlás felett". Nemzeti intézkedésekre van szükség, amíg ezt nem tudják biztosítani. Ugyanakkor hangsúlyozta: Ausztriának is érdekében áll, hogy ne legyenek belső határok, "kerítések és falak" Európában.
Kern emellett pozitív előrelépésként értékelte az EU határvédelmi ügynökségének (Frontex) átszervezését egy közös európai uniós határ- és parti őrséggé.
Jelenleg Brüsszel november közepéig engedélyezte a határellenőrzéseket Ausztriának, Németországnak, Dániának, Svédországnak és Norvégiának, mégpedig azon az alapon, hogy Görögország nem képes biztosítani az uniós külső határ védelmét.
Ausztria Magyarországgal és Szlovéniával közös határán hajthat végre határellenőrzéseket, a Brenner-hágóra azonban nem terjed ki az engedély.
Miro Cerar szlovén miniszterelnök ugyancsak Brüsszelben úgy nyilatkozott pénteken, hogy országának sikerült elérnie az EU-csúcson, hogy a határozatok közé felvették a schengeni - belső határellenőrzések nélküli - rendszerhez való visszatérést. A szlovén politikus rávilágított, hogy a dokumentum értelmében a határellenőrzések "átmeneti" jellegűek.
Hozzáfűzte: osztrák kollégája biztosította őt arról, hogy Ausztria döntését a határellenőrzések fenntartásáról a valós tényekhez fogja igazítani, így ahhoz - mondta Cerar -, hogy jelenleg nincsenek Szlovénián átutazó migránsok.
"Ez az oka annak, hogy miért számítunk arra, hogy az osztrákok biztosan nem fogják megzavarni a határátkelések normális menetét, egyben ez a garancia, amelyet Kern kancellártól kaptam, aki megérti, hogy bármilyen határlezárás árt a gazdaságnak, és a jószomszédi viszonynak is" - tette hozzá Cerar.
Az unió csak válaszol az orosz akciókra
Az unió nem kívánja fokozni a feszültséget Oroszországgal, csupán válaszokat ad az orosz akciókra - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke péntekre virradó éjszaka. Tusk elmondta, a tanácskozó vezetők az atrocitások auonnali beszüntetésére szólították fel a Szíriában szembenálló feleket. Kijelentette: az unió "minden rendelkezésre álló eszköz" alkalmazásának lehetőségét megfontolja Szíria és szövetségesei, köztük Oroszország ellen, ha az atrocitások folytatódnak. A migránsválsággal kapcsolatban beszámolt arról, hogy a vezetők megegyeztek abban, hogy nem lesz "a la carte" szolidaritás, hanem kidolgozzák a hatékony szolidaritás formáit. Szükséges a védelemre nem jogosult illegális bevándorlók visszafogadására és visszaintegrálására irányuló egyezmények erősítése Nigerrel, Malival, Nigériával, Etiópiával és Szenegállal. A brexittel kapcsolatban Tusk elmondta, hogy Theresa May brit miniszterelnök bejelentette, Nagy-Britannia legkésőbb 2017 márciusában bejelenti a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének megindítását.
Angela Merkel német kancellár kijelentette, Aleppó bombázása az emberiességi alapelvek semmibevételét jelenti, ezért mérlegelni kell minden elképzelhető válaszintézkedést. A Brexit kapcsán pozitív üzenetnek nevezte May nyilatkozatát, hogy az Egyesült Királyság a tényleges kilépésig teljes jogú tag kíván maradni.
Matteo Renzi olasz kormányfő közölte, nincs értelme szankciókkal fenyegetni Oroszországot.
Az afrikai migrációs hullám megfékezését sürgeti a csütörtöki záródokumentum
A csütörtök este elfogadott záródokumentumban az állam- és kormányfők a migrációs hullám megfékezésére tett erőfeszítések fokozását sűrgették. Különösen az Afrikából érkező bevándorlóáradat megfékezése, illetve a jogosulatlan menedékkérők visszaküldése érdekében kell eljárni - hangsúlyozza a zárónyilatkozat. A csúcsvezetők fontosnak tartják a Földközi-tengeren keresztül Olaszország felé irányuló migrációs hullám megfékezéséhez a migrációs származási és tranzitországokkal kötött partnerségi megállapodásokat, illetve a kiváltó okok helyben történő kezelését, például a belső menekültek támogatásával.
A helyzet tartós stabilizálása érdekében elengedhetetlen az Európai Unió és Törökország közötti migrációs egyezmény teljes körű végrehajtása és a nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekvő országok további támogatása. Az uniós állam- és kormányfők kívánatosnak tartják a Törökországból a görög szigetekre érkező menedékkérők visszatoloncolásának felgyorsítását is. A dokumentumban felszólítottja a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a menedékkérők Európai Unión belüli áthelyezésének felgyorsítása érdekében. Magyarország és Szlovákia ehhez a ponthoz különvéleményt fogalmazott meg. Az aláírók emellett kiemelték az uniós külső határok védelmének szükségességét.
