Minisztercserék Nagy-Britanniában: Philip Hammond lett az új külügyminiszter

Hammond elődje, William Hague előző éjjel teljesen váratlanul jelentette be lemondását, azzal egy időben, hogy Cameron a Konzervatív Párt vezette kormány eddigi legnagyobb átalakításába kezdett. A miniszterelnök célja nem hivatalos értesülések szerint az, hogy a Konzervatív Párt a jelenleginél fiatalabb kormánnyal és jóval több női kabinettaggal vághasson bele a 2015 májusában esedékes parlamenti választások kampányába. Hague távozása ennek ellenére komoly meglepetés, ilyen horderejű személycseréről nem szivárogtak ki értesülések.

Hammond személyében a belső kabinet egyik leginkább EU-szkeptikus tagja került a külügyi tárca élére. Philip Hammond nemrégiben, a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: ha nem sikerül érdemben újratárgyalni Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyrendszerét, akkor a kormányfő által a brit EU-tagság sorsáról kilátásba helyezett népszavazáson ő arra fog voksolni, hogy Nagy-Britannia távozzon az unióból. Hammond helyére is egy markánsan EU-szkeptikus politikus került: a kormányfő Michael Fallont, az üzleti ügyek minisztériumának eddigi energiaügyi államtitkárát nevezte ki védelmi miniszterré. Fallon néhány hete kijelentette a BBC-nek: a kormány azt fogja javasolni, hogy a választók a referendumon nemmel szavazzanak a brit EU-tagság jövőbeni fenntartására vonatkozó kérdésre, ha addig nem sikerül egyezségre jutni Brüsszellel a brit kormány által igényelt reformokról.

David Cameron tavaly jelentette be, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad a 2015 májusában esedékes parlamenti választások után, Nagy-Britanniában 2017-ig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal. A brit választók ennek eredménye alapján döntenének arról, hogy az EU-n belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat. A London által tervezett tárgyalások egyik központi eleme az Európai Unión belüli munkaerőmozgás szigorításának igénye. A brit kormány egyebek mellett olyan szabályozási rendszert szeretne, amely addig nem tenné lehetővé az új EU-tagállamokból érkezők korlátozás nélküli munkavállalását más uniós országokban, amíg az újonnan felvett tagországokban az egy főre jutó átlagjövedelem el nem ér egy bizonyos szintet. A brit sajtó által minap megszellőztetett - hivatalosan meg nem erősített - elképzelések szerint a brit kormány ezt visszamenőlegesen, tehát az EU-ba már felvett közép- és kelet-európai tagországokra is érvényesítené.