A NASA Hubble-űrtávcsövének több mint 25 éves adataiban olyan különleges kémiai nyomokat azonosítottak, amelyek szerint egy Jupiter méretű bolygó születhetett egy már elpusztult csillag szétszóródott anyagából. A körülbelül 250 fényévre található égitestet a kutatók „főnixbolygónak” is nevezik, mert a csillag halála után jöhetett létre.
A megfigyelések új lehetőséget vetnek fel. A bolygók születése talán akkor sem ér véget, amikor központi csillaguk már elveszítette eredeti fényét és energiatermelését.
Egy 25 éves rejtélyt oldottak meg a csillagászok
A világűrben még a halál sem feltétlenül jelenti egy történet végét. A csillagászok most olyan bizonyítékokra bukkantak, amelyek szerint egy csillag életének utolsó szakaszában szétszóródó anyagból új bolygó is kialakulhat.
A felfedezésről 2026. október 5-én számoltak be a Nature Astronomy című tudományos folyóiratban.
A Warwicki Egyetem vezetésével dolgozó nemzetközi kutatócsoport a HS 0209+0832 jelű fehér törpét vizsgálta, amely körülbelül 250 fényévre található a Földtől, a Cet csillagkép irányában. A különös égitestet már 1999-ben megfigyelte a NASA és az Európai Űrügynökség közös Hubble-űrtávcsöve.
A felvételek akkor több mint száz olyan színképi jellegzetességet mutattak, amelyek eredetét nem sikerült megfelelően azonosítani. A rejtély évtizedeken keresztül megoldatlan maradt. Jamie Williams, a Warwicki Egyetem doktorandusza most újra megvizsgálta az archív adatokat, korszerűbb atomfizikai adatbázisok segítségével.
Az eredmény megdöbbentő volt.
A kutatók a fehér törpe légkörében nagy mennyiségű nióbiumot, valamint más, szokatlan összetételű nehéz elemeket azonosítottak. A kémiai összetétel arra utal, hogy a csillag környezetében olyan égitest található, amely nem a csillag születésekor, hanem annak halála után keletkezhetett.
Egy csillag, amely már túl van saját életén
A HS 0209+0832 nem olyan csillag, mint a Nap. Pontosabban, egykor hasonló fejlődési utat járhatott be, de mára elveszítette külső rétegeit és fehér törpévé alakult. A fehér törpék olyan csillagmaradványok, amelyek már nem termelnek energiát a korábbihoz hasonló, tartós magfúziós folyamatok révén.
Ennek ellenére rendkívül forrók lehetnek, mert még hosszú ideig sugározzák korábban felhalmozott hőjüket. A most vizsgált fehér törpe felszíni hőmérséklete körülbelül 35 ezer Celsius-fok. A kutatók becslése szerint mindössze ötmillió éve alakult át fehér törpévé, ami csillagászati léptékkel rendkívül rövid idő.
Az ilyen csillagok kialakulásakor a korábbi vörös óriás külső rétegeinek jelentős része a világűrbe kerül.
Ez a szétszóródó gáz és por azonban nem feltétlenül tűnik el nyomtalanul. A tudósok most azt feltételezik, hogy az anyag egy része a csillag körül maradt, és abból új bolygó keletkezhetett.
Olyan elemet találtak, amely elárulhatta a bolygó születését
A felfedezés kulcsa egy viszonylag ritkán emlegetett kémiai elem, a nióbium volt. A nióbium a Földön is megtalálható, és különleges anyagtulajdonságai miatt több ipari és technológiai alkalmazásban használják.
A csillagászat számára azonban azért különösen fontos, mert a csillagok életének késői szakaszához kapcsolódó nukleáris folyamatok révén is létrejöhet.
A kutatók a fehér törpe légkörében a nióbium mellett szokatlanul sok rezet és cinket is azonosítottak. Ugyanakkor a bolygók kőzetanyagában gyakori szilícium és vas mennyisége viszonylag alacsonynak bizonyult. Ez az összetétel nem hasonlít a Naprendszer ismert kőzetbolygóinak vagy aszteroidáinak anyagára.
A kutatók szerint a különös kémiai mintázat olyan anyagra utalhat, amely az eredeti csillag vörös óriás korszakában keletkezett, majd a csillag külső rétegeinek elvesztésekor a környező térségbe jutott.
A nehéz elemek feldúsulása tehát egyfajta kozmikus ujjlenyomatként szolgálhat. Ez különböztetheti meg a hagyományos bolygókeletkezést attól a folyamattól, amelyben egy már elpusztult csillag anyagából születik új világ.
Egy Jupiter méretű bolygó rejtőzhet a fehér törpe mellett
A kutatók nemcsak a Hubble adatait elemezték. Felhasználták a korábban működő FUSE ultraibolya űrtávcső és a NASA TESS bolygókereső műholdjának megfigyeléseit is. A TESS a fehér törpe fényességében rendkívül kicsi, de szabályos változást azonosított.
A jelenség periódusa 4,399 nap volt.
Ez arra utalhat, hogy a csillag körül egy olyan bolygó kering, amely valamivel több mint négy földi nap alatt megkerüli központi égitestjét. A feltételezett bolygó megközelítőleg hatmillió kilométerre található a fehér törpétől.
Összehasonlításképpen: a Merkúr átlagosan körülbelül 58 millió kilométerre kering a Naptól.
Vagyis az új bolygójelölt közel tízszer kisebb távolságra lehet központi csillagától, mint a Merkúr a Naptól. A kutatók szerint egy Jupiterhez hasonló méretű gázóriásról lehet szó. A bolygót azonban még nem sikerült közvetlenül lefényképezni, ezért létezését és pontos tulajdonságait további megfigyelésekkel kell megerősíteni.
A csillag most éppen saját bolygóját pusztíthatja
A feltételezett főnixbolygó történetének talán legkülönösebb része, hogy a csillag halála után létrejött világ maga is fokozatosan pusztulhat.
A fehér törpe ugyanis rendkívül forró.
Erős sugárzása folyamatosan melegítheti a közelében keringő gázóriás felső légköri rétegeit. A bolygó légköréből ezért jelentős mennyiségű anyag szökhet el a világűrbe. A kutatók szerint az elszökő gáz egy része a csillag körül törmelékkorongot alkothat, majd visszahullhat a fehér törpe felszínére.
Ez magyarázhatja, miért találtak szokatlan kémiai elemeket a csillag légkörében.
A folyamat különös körforgást jelentene. Először a csillag halála során szétszóródott anyagból új bolygó születhetett. Most pedig a bolygó anyagának egy része ismét visszakerülhet a csillagba.
A kutatók ezt az elképzelést fotopárolgással, vagyis a nagy energiájú sugárzás által kiváltott légkörvesztéssel magyarázzák. A modell szerint a bolygó akár üstökösszerű, elnyúló anyagcsóvát is létrehozhat. Ennek közvetlen kimutatása a következő megfigyelések egyik fontos feladata lehet.
Átírhatja a bolygók születéséről alkotott elképzeléseinket
A hagyományos bolygókeletkezési elméletek szerint a bolygók fiatal csillagok körüli gáz- és porkorongokból alakulnak ki. A csillag és bolygói tehát nagyjából ugyanannak a kozmikus születési folyamatnak a részei. A Nap és a Naprendszer bolygói is ilyen módon jöttek létre, körülbelül 4,6 milliárd évvel ezelőtt.
A második generációs bolygók azonban egészen más történetet képviselnének.
Ezek nem a csillag születésekor megmaradt anyagból, hanem a csillag életének végén kilökődött gázból és porból alakulnának ki. Hasonló eredetű bolygók lehetőségét korábban már felvetették bizonyos pulzárok környezetében.
A fehér törpék esetében azonban eddig nem azonosítottak olyan bolygójelöltet, amelynek kémiai összetétele ennyire erősen utalt volna második generációs eredetre.
A mostani eredmény ezért különösen fontos.
A tudósok szerint a bolygókeletkezés nem feltétlenül kizárólag a csillagok fiatalkorában lehetséges. Megfelelő körülmények között egy csillag halála után is kialakulhat új bolygórendszer. A kutatás ugyanakkor egy másik lehetőséget sem zár ki: Elképzelhető, hogy egy korábban létrejött bolygómag később, a csillag által kilökött anyagból új légkört gyűjtött maga köré.
Ezért az égitest teljesen új bolygóként történő megszületése még nem tekinthető bizonyított ténynek.
A Nap halála után is születhetnek új bolygók?
A felfedezés természetesen saját Naprendszerünk jövőjével kapcsolatban is érdekes kérdéseket vet fel. A Nap körülbelül ötmilliárd év múlva vörös óriássá alakul, később pedig elveszíti külső rétegeit, és fehér törpeként folytatja fejlődését.
A folyamat során a belső bolygók súlyos károsodást szenvedhetnek vagy megsemmisülhetnek.
A távolabbi bolygók egy része azonban túlélheti a csillag átalakulását. Az új kutatás felveti annak lehetőségét, hogy az ilyen csillagmaradványok körül a kilökődött anyagból később új égitestek is születhetnek.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Nap körül biztosan létrejön majd egy második bolygónemzedék.
Az ilyen folyamatok kialakulásához megfelelő mennyiségű anyagra és különleges fizikai körülményekre lehet szükség. Arra sincs bizonyíték, hogy a feltételezett második generációs bolygók életre alkalmas környezetet biztosítanának.
A HS 0209+0832 körül feltételezett gázóriás például rendkívül erős sugárzásnak lehet kitéve, amely folyamatosan pusztíthatja légkörét.
A James Webb segíthet végleg megfejteni a rejtélyt
A csillagászok következő célja, hogy további megfigyelésekkel ellenőrizzék a bolygójelölt létezését.
Ebben a NASA James Webb-űrtávcsövének is fontos szerepe lehet.
Az infravörös tartományban működő műszerek segítségével a kutatók pontosabb információkat kaphatnak a feltételezett bolygó hőmérsékletéről, légköréről és keringési tulajdonságairól.
Ha sikerül megerősíteni a bolygó jelenlétét és második generációs eredetét, az új kutatási területet nyithat meg a csillagászatban. A tudósok ugyanis ezután más fehér törpék környezetében is kereshetnek hasonló kémiai nyomokat. Elképzelhető, hogy a világegyetemben sokkal több olyan bolygó létezik, amely központi csillagának halála után alakult ki.
A kutatók egyelőre nem tudják, milyen gyakori lehet ez a jelenség. A mostani felfedezés azonban új módszert kínál az ilyen világok azonosítására.
A halott csillagoknak is lehet második történetük
A csillagászat egyik legfontosabb felismerése, hogy a világegyetemben az anyag folyamatosan átalakul. A csillagok belsejében új elemek keletkeznek, amelyek később szétszóródhatnak a világűrben. Ezek az anyagok új csillagok, bolygók és más égitestek építőköveivé válhatnak.
A mostani felfedezés arra utal, hogy ez a kozmikus körforgás akár egyetlen csillagrendszeren belül is megismétlődhet.
A HS 0209+0832 körül feltételezett bolygó a kutatók szerint saját csillagának halála után jöhetett létre. Bár az égitest létezését még további megfigyeléseknek kell megerősíteniük, a kémiai bizonyítékok és a fényességváltozások már most figyelemre méltóak.
A kutatás új megvilágításba helyezi a bolygórendszerek fejlődéséről alkotott elképzeléseinket.
A világegyetem egyik legkülönösebb lehetősége tárult fel: Egy csillag halála nem feltétlenül jelenti bolygórendszerének végét. Lehetséges, hogy éppen a pusztulása teremti meg egy teljesen új világ születésének feltételeit.







