A távoltartás szigorítása, az intim felvételekkel való visszaélés önálló bűncselekménnyé nyilvánítása, a szívhangrendelet módosítása, az esemény utáni tabletta vénykötelességének megszüntetése és az Isztambuli Egyezmény ratifikációja is szerepel abban az intézkedéscsomagban, amelyet Magyar Péter Dublinból ismertetett.
Magyar Péter a Facebook-oldalán közzétett videóban jelentette be, hogy átfogó intézkedéscsomagot kezdeményeznek a nők elleni erőszak valamennyi formájának visszaszorítása érdekében.
A miniszterelnök a bejelentés elején arról beszélt, hogy szerinte az állam hosszú ideje nem fordít kellő figyelmet a bántalmazott, kiszolgáltatott helyzetben lévő nők problémáira. Úgy fogalmazott, hogy az a kormányzat, amely nem hallja meg a segítséget kérő nők hangját, magukra hagyja őket a félelmeikkel és a kiszolgáltatottságukkal.
Magyar Péter beszédében felidézte azokat a kijelentéseket, amelyek szerinte a nőket hagyományos szerepek közé szorítják, és azt sugallják, hogy a közélet nem nekik való, vagy hogy elsődleges feladatuk a gyermekvállalás és a gondoskodás. Hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben a társadalom természetesnek veszi a nők munkáját és gondoskodását, a segítségre szorulókat sok esetben magukra hagyják.
A miniszterelnök szerint a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés nem lehet ideológiai vita kérdése, hanem az állam egyik alapvető kötelessége.
Szigorítanák a távoltartás szabályait
A bejelentett intézkedéscsomag egyik legfontosabb eleme a büntetőjogi védelem megerősítése. Magyar Péter közlése szerint szigorítanák a távoltartás szabályait annak érdekében, hogy a bántalmazott nők a segítségkérés után is valódi biztonságban érezhessék magukat.
A miniszterelnök szerint elfogadhatatlan, hogy egy nőnek attól kelljen tartania, mikor jelenik meg ismét a bántalmazója az otthonánál vagy a munkahelyén.
A tervek között szerepel továbbá az intim felvételekkel való visszaélés önálló bűncselekményként történő nevesítése, valamint a szexuális önrendelkezés védelmének megerősítése. Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy egyértelművé kell tenni, hogy szexuális cselekményre kizárólag a másik fél önkéntes beleegyezésével kerülhet sor.
A kapcsolati erőszak áldozatai a tervek szerint különleges bánásmódban részesülnek a büntetőeljárások során is.
Módosítanák a szívhangrendeletet és az abortuszhoz kapcsolódó szabályozást
A bejelentés kitért a nők egészségügyi ellátására is. Magyar Péter közölte, hogy az egészségügyi tárca széles körű szakmai és társadalmi egyeztetést követően a szívhangrendelet módosítására tesz javaslatot.
Indoklása szerint a korábbi szabályozást az egészségügyi szakma és az érintettek megkérdezése nélkül vezették be, annak hatékonyságát pedig a terhességmegszakítások számának csökkentésében szerinte nem igazolták. Úgy véli, az előírás sok, egyébként is nehéz helyzetben lévő nőnek okozott további traumát.
Az új szabályozás a tervek szerint biztosítaná, hogy a megfelelő orvosi tájékoztatást és segítségnyújtást követően minden érintett nő maga dönthessen a terhességmegszakítás lehetőségéről, a szakmai ajánlásoknak megfelelően.
Ezzel párhuzamosan a várandós nők támogatását is megerősítenék. A cél, hogy az érintettek teljes körű tájékoztatást kapjanak az elérhető egészségügyi, szociális, anyagi és lelki segítségről, a különböző támogatási formákat pedig összehangolják és könnyebben hozzáférhetővé tegyék.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a változtatások során tiszteletben kell tartani a nők szabad döntését és méltóságát. A cél szerinte az, hogy minél kevesebb legyen a nem kívánt terhesség és az abortusz, ugyanakkor egyetlen nő se kerüljön olyan helyzetbe, hogy a megfelelő támogatás hiánya miatt ne érezze magát valódi döntési helyzetben.
Vény nélkül is elérhetővé tennék az esemény utáni tablettát
A politikus egy másik, régóta vitatott kérdésben is változtatást jelentett be: megszüntetnék az esemény utáni tabletta vénykötelességét.
A javaslat célja, hogy a sürgősségi fogamzásgátlás időben és minden érintett nő, illetve fiatal számára elérhető legyen. Magyar Péter szerint ezzel számos nem kívánt terhességet és abortuszt lehetne megelőzni.
Az intézkedéscsomag része lenne a menstruációs szegénység elleni fellépés is. A tervek szerint a rászoruló nők és lányok segítséget kapnának ahhoz, hogy hozzáférjenek az alapvető higiéniai termékekhez. A politikus szerint senkinek nem kellene választania az ilyen termékek megvásárlása és más nélkülözhetetlen kiadások között.
A támogatást megfelelő tájékoztatással is összekapcsolnák.
Kezdeményezik az Isztambuli Egyezmény ratifikációját
A dublini bejelentés egyik fontos elemeként Magyar Péter közölte, hogy a Tisza-frakció 44 női képviselőjének javaslatára kezdeményezik az Országgyűlésnél az Isztambuli Egyezmény ratifikációját.
A nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését, illetve felszámolását célzó nemzetközi megállapodás konkrét kötelezettségeket ír elő a csatlakozó államok számára. Magyarország 2014-ben aláírta az egyezményt, ratifikációjára azonban eddig nem került sor.
Magyar Péter szerint a ratifikációval egyértelmű és számonkérhető vállalást tennének a nők elleni erőszak visszaszorítására. Hangsúlyozta, hogy az államnak minden rendelkezésére álló eszközzel fel kell lépnie a bántalmazások ellen: meg kell előznie az erőszakot, védenie kell az áldozatokat, és felelősségre kell vonnia az elkövetőket.
A miniszterelnök a bejelentés során arra is kitért, hogy szakértőkre hivatkozva évente mintegy 50 nő halálát hozta összefüggésbe a párkapcsolati erőszakkal. Ezt a tétlenség áraként említette, és arról beszélt, hogy rengeteg magyar ember van kitéve párkapcsolati bántalmazásnak.
A politikai viták helyett a nők biztonságára kell összpontosítani
Magyar Péter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy egy bántalmazott nő számára nem az a legfontosabb kérdés, hogy milyen kifejezések szerepelnek egy nemzetközi egyezményben, hanem az, hogy az állam miért nem védi meg őt és gyermekét az erőszaktól.
Hozzátette, hogy az intézkedéscsomag nem kizárólag a nőket érinti, hanem valamennyi magyar ember érdekét szolgálja. Meggyőződése szerint ahol a nők biztonságban élhetnek, ott a gyermekek is nagyobb biztonságban nőhetnek fel, a családoknak pedig kevesebb félelemmel kell szembenézniük.
Beszéde végén arról beszélt, hogy olyan országot szeretnének teremteni, ahol az emberek baj esetén számíthatnak az állam segítségére, és amelyet biztonságosabb környezetként adhatnak tovább a következő generációknak.
