A kommunista múlt feltárását szolgáló magyarországi intézkedésről számolt be kedden a Vecernji List. A horvát napilap „Csapás a besúgókra: minden családban áruló” című írásában azzal foglalkozott, hogy Magyar Péter miniszterelnök nyilvánosságra hozza a vasfüggöny korszakának magyar állambiztonsági iratait.
A cikk szerint a döntés mintegy 50-60 ezer olyan embert érinthet, akinek neve szerepel az egykori állambiztonság dokumentumaiban. Történészi becslések alapján közülük minden tizedik lehet még életben – ismertette a szerző.
Az írás felidézte: a magyar Országgyűlés szeptemberben elsöprő többséggel szavazta meg az iratok szélesebb körű hozzáférését lehetővé tevő törvényt. A nyilvánosságra hozatal napját tudatosan jelképes dátumhoz kötötték, november 4-éhez, az 1956-os forradalom szovjet leverésének évfordulójához.
Magyarországon 1945-től 1989-ig kiterjedt besúgóhálózat tevékenykedett, tagjai sokszor rokonaikról, barátaikról és kollégáikról is jelentéseket készítettek – mutatott rá a lap. A szerző értékelése szerint a békésen, fokozatosan végbemenő 1989-es rendszerváltás időt hagyott az akkori hatalomnak arra, hogy eltüntesse a kompromittáló állambiztonsági dokumentumokat.
A Vecernji List nemzetközi példákat is felsorolt. Németországban 1992-ben, Csehországban 2003-ban, Lettországban 2018-ban nyitották meg az egykori állambiztonsági iratokat. Magyarországon a rendszerváltás óta több mint három évtized telt el, mire sor kerül erre a lépésre – emlékeztetett az újság.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert idézve a lap azt írta: a demokratikus társadalmaknak joguk van saját múltjuk megismeréséhez. Papp István történész az írásban úgy ítélte meg, hogy a dokumentumok közzététele ezen a területen a volt keleti blokk legátláthatóbb országai közé emelheti Magyarországot.
A múlt feltárásának személyes következményeire is kitért a cikk. Az iratok megnyitása súlyos konfliktusokat hozhat felszínre az érintettek életében és családjaiban.
A szerző párhuzamként említette azt a németországi kezdeményezést, amely révén a családok ellenőrizhették, hogy hozzátartozóiknak volt-e náci párttagságuk vagy SS-múltjuk. Külön hangsúlyozta azonban, hogy a két intézkedés természetét tekintve lényegesen eltér egymástól. Megítélése szerint ezek a lépések Európa máig lezáratlan történelmi kérdéseire irányítják a figyelmet, rendezésükben pedig a múlt megismerése fontos előrelépést hozhat, számolt be az MTI.
