A miniszterelnök az 1956. november 4-ei szovjet támadásra, a forradalom és szabadságharc leverésére emlékezett az Országgyűlés hétfői ülésén Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásában. Bejelentette, hogy megkezdik az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. Első lépésként ezen a héten megnyílnak az állambiztonsági nyilvántartások, majd a folyamat 2007. február 25-ig, a kommunizmus áldozatainak emléknapjáig a beszervezési dossziék közzétételével folytatódik.
„Szerdán lesz hetven éve, hogy november 4-én, hajnalban szovjet harckocsik indultak a magyar szabadság ellen. Egy ország ébredt arra, hogy idegen fegyverekkel veszik el tőle mindazt, amit a forradalom dicsőséges napjaiban kivívott”.
„A forradalom leverésének hetvenedik évfordulóján megkésve, de megkezdjük az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. Két lépésben tesszük hozzáférhetővé a dokumentumokat. Ezen a héten megnyíltak az első állambiztonsági nyilvántartások. Február 25-ig, a kommunizmus áldozatainak emléknapjáig a beszervezési dossziék közzétételével folytatódik a közös múlt feltárása” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Úgy fogalmazott, hogy Kádár Jánosék tudták, a hatalmuk megszilárdítása érdekében meg kell alázniuk, törniük és osztaniuk a nemzetet. „El kellett érniük, hogy emberek meggondolják, kinek mit mondanak a munkahelyükön, mit mesélnek az otthonukban, kiben bíznak a barátaik közül. Elérték, hogy egy ártatlannak tűnő beszélgetés után rettegniük kelljen a magyaroknak. Az állambiztonság, ahogy Rákosi, úgy Kádár rendszerében is a saját népe ellen fordult. Behatolt a családok, a munkahelyek, az egyházi és baráti közösségek életébe” – folytatta Magyar Péter.
A miniszterelnök a diktatúra egyik legsúlyosabb örökségének tartja, hogy a bizalmat használta fel egymás ellen, és ezzel az örökséggel nem nézett szembe az új politikai elit.
„Az egymást követő kormányok folyamatosan ígérgettek, majd amikor hatalomra kerültek, egymással összefogva elszabotálták a múlt feltárását és az ügynökakták, az elnyomórendszer bűneinek valós bemutatását. A 2026-os rendszerváltás egyik legfontosabb vállalását és egyben harminchat éves adósságot törlesztünk most azokkal szemben, akiket megfigyeltek, megzsaroltak és azokkal szemben is, akik máig nem tudják, mi történt a szüleikkel, a nagyszüleikkel, a családjukkal – szögezte le a kormányfő.
Magyar Péter ezt követően kitért a Prágában tartott cseh-magyar első közös kormányülésre, ahol arról tárgyaltak, hogyan juthatnak új piacokhoz a magyar vállalkozások, és miként profitálhatnak a magyar diákok a közös megállapodásokból. Szó volt a Prága és Budapest közötti gyorsvasúti összeköttetés előkészítéséről is.
A közös kormányülés tavasszal Budapesten folytatódik, novemberben pedig Pozsonyban újabb Visegrádi Csúcsot tartanak. Hivatalosan is megkezdődik a kapcsolatfelvétel az új szerb kormánnyal.
Emlékeztetett, hogy elsőként gratulált a szerb választáson győztes ellenzéknek, akiknek képviselői köszönetet mondtak az április 12-i választáson győztes magyaroknak, mert ők adtak erőt számukra.
A kormányfő felidézte, hogy Orbán Anita külügyminiszter megállapodást írt alá amerikai kollégájával, amely többek között Magyarország orosz energiafüggőség csökkentését is érintette.
Közölte, hogy Berlinbe is ellátogat, ahol a német kancellárral tárgyal. A kormányfőt a külügyminiszter, a gazdasági miniszter, a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter is elkíséri. Magyar Péter emellett Dubajba is elutazik, ahol további tárgyalásokat folytat az uniós kormányfőkkel.
Cikkünk frissül.
