Komoly és átfogó reformokat harangozott be Lannert Judit az újonnan létrehozott, gyermekeket is nevesítő oktatási minisztérium vezetőjeként egy szakmai konferencián. A tárcavezető hangsúlyozta: a globális kihívásokra és a hazai oktatási válságra nincs egyetlen univerzális recept, de a megoldást csak a pedagógusok, a diákok és a szélesebb társadalom bevonásával, a nulláról indulva lehet megtalálni.
A miniszter a Suliszerviz Oktatási és Szakértői Iroda, valamint a Suliszerviz Pedagógiai Intézet konferenciáján tartott előadásában mérföldkőnek nevezte az önálló oktatási tárca létrejöttét. Ugyanakkor figyelmeztetett: egy intézmény önmagában nem orvosolja a problémákat. Ehhez széles körű társadalmi párbeszédre, és – mint fogalmazott – a „fejekben történő változásra” van szükség.
Lannert Judit kiemelte, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) PISA-felmérései alapján az oktatás világszerte krízisben van. Ennek hátterében többek között a demográfiai változások és a mesterséges intelligencia előretörése áll. „Bár ezek nem kizárólagosan hazai problémák, a válaszokat magunknak kell kidolgoznunk, mert nincsenek kész receptek” – jelentette ki a tárcavezető.
A miniszter szerint az elmúlt harminc év oktatáspolitikája nem hozta meg a várt eredményeket. „Ha megkérdezzük, mit várunk az oktatástól és az iskoláktól, az új minisztérium válasza határozott: induljunk el a nulláról” – szögezte le. Példaként a finn oktatási modellt hozta fel, szorgalmazva egy olyan, társadalmi konszenzuson alapuló hazai „aranyfonal” – egy közös értékkészlet – megteremtését, amely kijelöli az ágazat működésének sarokpontjait. Ezen értékek közé sorolta a gyermekközpontúságot, a méltányosságot, a befogadást, a minőségorientáltságot, valamint a partnerségen és adatokon alapuló szakpolitikát.
A tárca első lépésként egy átfogó demográfiai és infrastrukturális állapotfelmérést, egyfajta látleletet készít, amely kijelöli a további teendőket. Lannert Judit az egyik legsúlyosabb kihívásnak azt nevezte, hogy európai szinten a diákok mintegy harmada funkcionális analfabétának számít a 21. századi követelmények alapján. A megoldást az új módszertanokban, a nevelési gyakorlat megújításában és a belső motivációt ösztönző értékelési rendszerben látja, mind a diákok, mind a pedagógusok esetében.
A miniszter élesen bírálta az előző kormányzati ciklusok finanszírozási gyakorlatát. Rámutatott: az oktatásra fordított ezermilliárdok a gyakorlatban csupán néhány kiválasztott intézmény funkciótlan felújítását jelentették, miközben az ágazatot súlyos szakemberhiány és infrastrukturális (fizikai és digitális) lemaradás sújtja. A jövőben egy kiszámíthatóbb, átláthatóbb és hatékonyabb – közpénzekkel felelősen gazdálkodó – finanszírozási rendszer kialakítása a cél.
A fejlesztési prioritások között a hátrányos helyzetű tanulók célzott támogatása, a szakképzés és felnőttoktatás megújítása, valamint az egyetemi autonómia teljes körű helyreállítása is szerepel. A közoktatásban kiemelt cél a Jeney Lajos iskolafejlesztési program végrehajtása, a nyáron is használt intézmények klimatizálása, továbbá az iskolai bántalmazás visszaszorítása és a túlterheltség megszüntetése - írta meg az MTI.
A tantervi szabályozást illetően Lannert Judit megerősítette egy teljesen új Nemzeti Alaptanterv (NAT) kidolgozásának tervét, amihez megfelelő időt biztosítanak. Az átmeneti időszakban azonban azonnal felülvizsgálják a jelenlegi NAT-ot, és – ahogy fogalmazott – „kigyomlálnak belőle minden felesleges vackot”, különösen azokat a tartalmakat, amelyek gátolják a kritikai gondolkodást és feleslegesen terhelik a diákokat. Végezetül bejelentette: a tárca egy egységes, átlátható és a bürokráciát csökkentő adatszolgáltatási és adminisztrációs rendszer kiépítését is elindítja.
