Kettős arcát mutatja a jelenlegi amerikai–iráni válság, miközben Katar megpróbálja tető alá hozni a diplomáciai békemegállapodást, a színfalak mögött folyamatosak a fegyveres incidensek. A Hormuzi-szorosban végrehajtott célzott amerikai légicsapások, az iráni katonai vezetés keményvonalas követelései és az atomprogram körüli feszültségek egyelőre távol tartják a feleket a megegyezéstől.
A színfalak mögött zajló fegyveres konfrontációkról rántotta le a leplet az amerikai sajtó a héten. A Wall Street Journal és az Axios értesülései szerint az Egyesült Államok hadereje hétfő éjjel titkos, korlátozott védelmi csapásokat hajtott végre az iráni Qeshm (Keshm) szigeten. A katonai akció során megsemmisítettek egy iráni légvédelmi rakétakilövőt, miután az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) célba vett egy amerikai repülőgépet a Hormuzi-szoros felett. Az amerikai tisztségviselők szerint a fű alatt tartott hadműveletek célja, hogy megakadályozzák a kereskedelmi hajók elleni iráni támadásokat anélkül, hogy hivatalosan kiterjedt háborús konfliktust hirdetnének a keddi kongresszusi választások idején.
Donald Trump amerikai elnök a Fox Newsnak adott hétfői interjújában nyíltan figyelmeztette Teheránt: ha nem sikerül diplomáciai egyezségre jutni, az Egyesült Államok akár egy órán belül lecsaphat a „Pickaxe Mountain” nevű, az iráni atomprogramhoz köthető létesítményre. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vérontás elkerülése érdekében továbbra is a békés megállapodást preferálja. Ezzel párhuzamosan az iráni külügyminisztérium szóvivője, Esmaeil Baghaei „az évszázad legnagyobb és legdrágább hazugságának” nevezte az iráni atomprogram békés jellegének amerikai vitatását, amellyel szerinte Washington csupán a nyomásgyakorlást kívánja igazolni.
A diplomáciai fronton a katari közvetítők igyekeznek közelebb hozni az álláspontokat, és a felek jelenleg is vizsgálják a dohai javaslatokat. Egy név nélkül nyilatkozó magas rangú iráni tisztviselő azonban a Reutersnek elmondta: Teherán és Washington továbbra is nagyon távol áll a megállapodástól, mivel Irán nem hajlandó elfogadni az „eltúlzott amerikai követeléseket”.
Az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke, Ali Abdollahi öt szigorú feltételhez kötötte a regionális békét. Ezek között szerepel a gázai és libanoni harcok befejezése, a szankciók feloldása, a háborús jóvátétel fizetése, valamint – a Hormuzi-szoros kapcsán – a jelenlegi amerikai biztonsági keretrendszer felváltása egy új, Irán szuverenitását elismerő „Hormuz-mechanizmussal”. Mohammad Bagher Ghalibaf iráni parlamenti elnök kijelentette, hogy országa a legmagasabb szintű védelmi készültségben van, és „a labda most Washington térfelén pattog”, ha el akarják kerülni a háborút.
A feszültség hatására a globális energiapiacok is reagáltak: a Qeshm szigetet ért amerikai csapások hírére a Brent kőolaj hordónkénti ára kedden 105,25 dollárra emelkedett. A Hormuzi-szorosban tapasztalható fennakadások kapcsán Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi krízis rávilágított az alternatív és megbízható nemzetközi kereskedelmi útvonalak, köztük a Törökországot is érintő logisztikai folyosók fejlesztésének sürgető szükségességére.
Miközben a geopolitikai csatározások zajlanak, Iránban folytatódik a belső elnyomás. Kedd reggel Iszfahánban kivégeztek két férfit akiket a januári rendszerellenes tüntetésekkel összefüggésben ítéltek halálra. A kivégzések hírére a Brüsszelben tartózkodó Reza Pahlavi száműzött iráni trónörökös felszólította az európai kormányokat, hogy azonnal fejezzék be a teheráni rezsimmel szembeni „békéltető” politikát, és álljanak ki az iráni nép mellett – írta az Iranintl.
Ezek mellett a történelem Trump republikánusai ellen szól: a hivatalban lévő elnök pártja a második világháború óta két félidős választás kivételével minden alkalommal veszített a Kongresszusban. Trump népszerűségi mutatója történelmi mélypont közelében mozog, amit az Iránnal vívott háború és az ebből fakadó üzemanyagárak emelkedése miatti mély szavazói frusztráció húz le. A közvélemény-kutatások azonban azt mutatják, hogy a választókat leginkább a megfizethetőség aggasztja, és helytelenítik Trump kérdéskezelését, miután átfogó vámpolitikája és Irán februári megtámadása megnövelte a belföldi költségeket.
