Irán továbbra is a tárgyalásos rendezést szorgalmazza az Egyesült Államokkal és Izraellel fennálló konfliktusban, miután Donald Trump amerikai elnök elutasította a Hormuzi-szoros újranyitásáról és a fegyvernyugvásról szóló teheráni javaslatot. Washington azzal indokolta a döntést, hogy Teherán előre, érdemi garanciák nélkül követelte a szankciók feloldását.
Abbász Arakcsi iráni külügyminiszter a közösségi médiában hangsúlyozta, hogy a feltételeik világosak, és a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros újranyitása ezen feltételek teljesítésétől függ. A tárcavezető szerint a kialakult patthelyzetből kizárólag a diplomáciai párbeszéd jelenthet kiutat.
Irán a múlt heti ENSZ-közgyűlésen katari közvetítőkön keresztül juttatta el béketervét az amerikai félhez. A javaslat egy hétnapos ütemtervet irányzott elő a szoros újranyitására és a regionális harcok szüneteltetésére, amely alapot teremtett volna a szélesebb körű, akár a nukleáris programot is érintő tárgyalásokhoz.
Donald Trump szombaton bejelentette a tervek elutasítását, rámutatva, hogy a kulcsfontosságú vízi út megnyitásáért küzdő Irán jelenleg nehéz helyzetben van. Mike Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete vasárnap a CNN-nek nyilatkozva aláhúzta: az elnök azért vetette el az indítványt, mert Teherán mindent előre – a szankciók azonnali eltörlését és a befagyasztott vagyon felszabadítását – követelt anélkül, hogy biztosítékot nyújtott volna a jóhiszemű tárgyalásokra.
Az amerikai vezetés ugyanakkor nem zárta be teljesen az ajtót; Trump az Axiosnak adott vasárnapi interjújában jelezte, hogy a felek további egyeztetésekre számítanak a héten. Arakcsi közlése szerint a hivatalos közvetítők még nem adtak végleges tájékoztatást az amerikai elutasításról, így a válaszadást követően döntenek a további lépésekről.
Fokozódó regionális feszültség
Az Egyesült Államok gazdasági blokáddal igyekszik megtörni Teheránt, hogy megállítsa a Hormuzi-szorosban közlekedő hajók elleni támadásokat. Amir Hatam iráni katonai parancsnok arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus kritikus szakaszba lépett, és amennyiben Irán gazdasági mozgásterét elvágják, az a nemzetközi kereskedelemre is súlyos csapást mér.
A február végén amerikai és izraeli csapásokkal indult háború az egész térségre átterjedt. Szaúd-Arábia a hónap folyamán egyre mélyebben belekeveredett a harcokba, miután a jemeni húszi lázadók előrenyomulása veszélyezteti a szaúdi olajexportot és a határmenti biztonságot. A fokozódó kockázatok miatt Rijádban a közoktatási intézmények átmenetileg a távoktatásra álltak át. A húszik ellenőrzése alatt álló területeken, valamint a jemeni összecsapásokban továbbra is jelentős a civil áldozatok száma.
A szélesebb körű diplomáciai rendezés keretében a felek a nukleáris program jövőjéről is tárgyalhatnának. Maszúd Pezeskian iráni elnök a CBS televíziónak nyilatkozva megerősítette, hogy Teherán kész a nukleáris kérdésekről egyeztetni, ám visszautasítja a „kényszerítést és a zaklatást”, hozzátéve, hogy az ország hivatalos irányelve szerint nem törekszenek atomfegyver kifejlesztésére – írta a Reuters.
