Baka András köztársasági elnök felszólalásával kezdődött az Országgyűlés e heti plenáris ülése. Az állam fő két témában kért szót: az Ab. törvény módosításáról és a legfőbb ügyész jelöléséről beszélt.
A köztársasági elnök szerint az alkotmánybírók megválasztása nem függhet a mindenkori parlamenti többség bölcsességétől és belátásától. Mint mondta, az Ab. törvény módosítását annak ellenére írta alá, hogy e tekintetben nem nevezhető előremutatónak, de bízik abban, hogy az alkotmányozás folyamán ezt sikerül megfelelően rendezni. Kifogásolta azt is, hogy a kormány törvényi szinten határozta meg, miként kell az Alkotmánybíróságnak megválasztani a saját elnökét. Világossá tette, hogy csak azért nem élt a vétójával, mert azt akarta, hogy a megüresedő alkotmánybírói székeket mielőbb be lehessen tölteni.
Ami a Legfőbb Ügyészséget illeti, Baka András szerint a vádhatóság elvesztette a társadalom bizalmát, és ezt helyre kell állítani. A bizalomvesztés fő okát a vezetők vélt vagy valós politikai elköteleződésében látja. Mint mondta: „az ügyészség állapota ma rendkívül rossz”, „hihetetlen zavar látható”. Kiemelte, hogy a büntetőjogi legfőbbügyész-helyettesi poszt egy éve betöltetlen. Komoly bérfeszültség is terheli a rendszert. Ezzel együtt az államfő mégis úgy gondolja, hogy az ügyészségben hatalmas szellemi erő, szaktudás van, és megfelelő vezetéssel visszanyerheti az ön- és az emberek bizalmát.
Baka András figyelmeztetett: „a múlt jogsértéseinek feltárása csak jogállami módon történhet; a büntetőjogi felelősséget nem politikai szándék, hanem bizonyíték alapozhatja meg, nem politikai értékelés, hanem törvényes eljárás döntheti el. A jogállamnak azokkal szemben is tisztességesnek kell maradnia, akik korábban nem tisztelték annak intézményeit.”
Felhívta a figyelmet arra is, hogy rendkívül széleskörű egyeztetést folytatott, mielőtt megnevezte, kit jelöl a legfőbb ügyészi posztra. Arról is beszélt, hogy olyan személyt keresett, akinek a pályáját politikai kötődés nem terheli, ugyanakkor ismeri az egész rendszert, mert a szükséges reformokat „kívülről vagy külföldről nem lehet végrehajtani”.
Ezek után Magyar Péter szólalt fel. A beszédét azzal kezdte, hogy számba vette ki mindenki szerint szolgál idegen érdekeket a Tisza-kormány. Az ellenzéki képviselők eközben tértek vissza – a Mi Hazánk azért maradt távol, mert nem tehetettek fel kérdéseket a Házbizottságban. A Fidesz és a KDNP azért, mert illegitimnek tartják a köztársasági elnököt.
A kormányfő ezek után arról beszélt, mi szerint a magyar érdek, és hogyan szolgálja ezt a Tisza párt. Ennek kapcsán visszament egészen a Széchenyi Könyvtár és a Georgikon alapításáig. Mint mondta, sokszor eszébe jut ez, amikor „az elmúlt évek pusztítására gondol”, mert a múltban a leggazdagabbak adakoztak az ország javára, az Orbán-kormányok szerint pedig szerinte az ország adakozott a gazdagoknak. Ezzel csatolt át az autópályakoncessziók ügyére.
Azt is mondta, hogy magyar nemzeti tőkére valóban szükség van, és tényleg jó, ha a magyar vállalatok erősek, de szerinte a magyarokat „nem vigasztalja, ha nem a külföldiek, hanem a magyarok lopnak tőlük”. Arról is beszélt, hogy az elmúlt 16 évben meggazdagodott vállalkozók nem a szorgalmuknak köszönhették a sikerüket. Példaként ismét az M6-os koncessziót hozta fel, amit közpénzszivattyúnak nevezett. Hangsúlyozta, hogy a kormány értékelése szerint a szerződés súlyosan túl volt árazva, és jelezte, hogy a rendőrség a feljelentésük nyomán hűtlenkezelés miatt nyomozást rendelt el.
Beszélt az Opus-csoportról és a 4iG-ről is. Utóbbi esetében kifejezetten kritizálta a cégcsoport térnyerését a magyar hadiiparban. Azt is állította, hogy a 4iG ezek után külföldi kézre játszotta át a kritikus infrastruktúrát és a fegyvergyártást.
Magyar Péter értékelése szerint a Fidesz-körüli vállalkozók megszállták többek között a kamarákat, az egészségügyet, az állami tanácsadói piacot és az állami kommunikációt is, valamint leuralták a dohány- és kaszinókoncessziókat. Az agrárkamarát egy bunkósbothoz hasonlította, az egészségügyi kamaráról pedig azt mondta, hogy azt megbüntették az Orbán-kormánnyal szembeni kiállása miatt.
Ezek után azt mondta, hogy az isteni gondviselés és a választók bátorsága mentette meg az országot a teljes kifosztástól, majd leszögezte, hogy a Tisza visszaszerzi az állam és az emberek vagyonát. Aztán úgy fogalmazott: „legyen nemzeti minimum, hogy ami a magyaroké, azt vissza kell adni a magyaroknak.”
– Szerintem szólítsuk fel együtt azokat, akik jogtalanul bitorolják a vagyonukat, hogy adják vissza a népnek! – fogalmazott.
Magyar Péter, az országjárását felidézve, azt mondta: számtalan emberrel beszéltek, és nem kértek lehetetlent, csak az ordító igazságtalanságok megszüntetésén, és ők éppen ezen dolgoznak. Ennek kapcsán felidézte: ezért emelik meg a nyugdíjminimumot, emelik fal a béreket a gyermekvédelemben, az egészségügyi szakdolgozóknál, a rendvédelmi dolgozóknál, és ezért törölték el a kisvállalkozók kamarai tagdíját is.
Mint mondta, kedden lesz 133 napja, hogy a Tisza-kormány megalakult, és nem omlott össze az ország, mint azt egyesek feltételezték szerinte. Sőt, Magyarország működik, és jó úton halad – tette hozzá.
Toroczkai László (Mi Hazánk) kifogásolta, hogy a miniszterelnök többnyire megint csak az elmúlt 16 évről beszélt, aminek egyébként a közelmúltig ő maga és több kormánytag is a része volt. Ezek után jelezte, a pártja azért nem volt az ülésteremben Baka András felszólalásakor, mert nem tehettek fel kérdéseket, amivel szerinte korlátozták az ellenzék ellenőrzési jogát. A következőkben hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt a demokrácia látszatára sem ad, minden ellenzéki jelöltet leszavaznak, legyen szó akár az Alkotmánybíróságról, akár a médiatanácsról.
Rétvári Bence (KDNP) felidézte, hogy Magyar Péter tizennégy éven át próbált karriert építeni a Fideszben, sikertelenül, és szerinte ezért munkál benne dühös. Emlékeztetett arra is, hogy a parlamentarizmusban a képviselők feladata a kormány ellenőrzése, és nem a miniszterelnök feladata, hogy beszámoltassa a képviselőket. Ezek után az ukrán stratégiai tárolók Magyarországra telepítéséről beszélt, amelyről a kormány semmiféle tájékoztatást nem adott. Rámutatott, hogy olyan infrastruktúráról van szó, amelyet az ukránok sem mernek Ukrajnában felépíteni, hiszen orosz célpontnak számítanak. Ezzel, mint mondta, közelebb került hozzánk a háború. Ennek kapcsán emlékeztetett a lipcsei drónincidensre és az Észak-áramlat felrobbantására.
Kitért arra is, hogy a kampányban Magyar Péter rengeteg azonnali vállalást tett, amire ma már a kormány miniszterei és államtitkárai azt mondják: az nem számít, csak az, ami az írott programba le volt írva.
Bóka János (Fidesz) azzal kezdte, hogy Baka András „tevékenyen részt vett és részt vesz az alkotmányos intézmények szétversében”, ezért nem hallgatták meg a felszólalását. Ezek után leszögezte: az egészen biztosan nem magyar érdek, hogy ukrán kőolajtározó épüljön Magyarországon; az egészen biztosan nem magyar érdek, hogy csak adónövekményként kétszerannyit szedjenek be dízellel autózóktól, mint amennyit visszaadnak nekik; és biztosan nem magyar érdek, hogy leálljanak a gyorsforgalmi és autópályafejlesztések. Az ukrán tározók kapcsán azt kérdezte, hogy tudtak-e róla, végeztek-e kockázatelemzést, konzultáltak-e azon települések vezetőivel, akiket a beruházás és annak kockázatai érintenek.
Melléthei-Barna Márton (Tisza) szerint nem elég az Orbán-kormányok szerződéseinek átvilágítása, a politikusok vagyonosodási vizsgálatát is le kell folytatni, és a bűnösöket meg kell nevezni. Azt is jelezte, hogy azoknak a jogászoknak a felelősségét is vizsgálni kell, akik közreműködtek a problémás szerződések és ügyletek megkötésében. Valamint felvetette a hatóságok felelősségét is.
Magyar Péter a viszontválaszát azzal kezdte, hogy most is járja az országot, és az sem zavarja, ha leöntik borral, majd a Terror Háza előtti tüntetésről beszélt. Utána visszatért az országjárásra, és azt mondta: az emberek megkérték, hogy ne reagáljon az ellenzékre. Felvetette a házszabály módosítását is, mert „az emberek szerint” teljesen feleslegesek az ellenzéki felszólalások.
Aztán Toroczkai Lászlóhoz fordulva, aki panaszkodott az utak állapotára, megígérte, hogy elindítanak egy kátyúmentesítési programot. A vasúti beszerzések kapcsán pedig jelezte, hogy azok 2-3 évig is eltarthatnak, mert várólisták vannak. Arra válaszul, hogy az Alkotmánybíróságot és más testületeket kizárólag a Tisza jelöltjeivel töltöttek fel, azt mondta, hogy Toroczkai megkapta a végrehajtásokat vizsgáló bizottság vezetését.
Bóka Jánosnak és Rétvári Bencének azt ecsetelte hosszasan, milyen óriási összeg, amit Szijj László és Mészáros Lőrinc cégcsoportja az autópályakoncesszióért kapott volna. Ezek után leszögezte, hogy a Fidesznek és a KDNP-nek nincs joga számon kérni bármiféle béremelést.
Az ukrán tározók kapcsán azt mondta, hogy a tárgyalások még az Orbán-kormány idején indultak, sőt, azt is állította, hogy az Orbán-kormány fegyvert szállított Ukrajnának. Majd azt mondta, Magyarország nem is tagja a Kárpáti Nyolcaknak. Végül leszögezte: hogy amíg Tisza-kormány van, ilyen tározók nem épülnek, és ezt közölte Hernádi Zsolttal is.
Toroczkai László (Mi Hazánk) napirend előtti felszólalásában tételesen felidézte az ukrán Naftogaz vezetőjének nyilatkozatát, de hozzátette: ha igaz, amit Magyar Péter mond, az megnyugtató.
