Vlagyimir Putyin szerint a szervezet egy új, igazságosabb és többpólusú világrend egyik legerősebb hajtóerejévé válhat. A New Delhiben zajló csúcstalálkozó üzenete egyre világosabb: Peking és Moszkva már nem egyszerű gazdasági együttműködésként tekint a BRICS-re, hanem olyan intézményrendszert szeretne köré építeni, amely technológiai, pénzügyi és geopolitikai értelemben is önálló súlypontot képezhet a világban.
Újabb lépést tett Kína afelé, hogy a BRICS ne csupán feltörekvő gazdaságok laza együttműködése, hanem a világgazdaság egyik meghatározó pólusa legyen.
Hszi Csin-ping kínai elnök vasárnap, a New Delhiben rendezett BRICS-csúcstalálkozó záróülésén olyan kezdeményezéseket jelentett be, amelyek messze túlmutatnak a hagyományos kereskedelmi együttműködésen.
Kína vezetésével létrehoznának egy BRICS mesterségesintelligencia-nyíltforrású övezetet, amelyben a tagországok nagy nyelvi modellek fejlesztésében, AI-képzésben és egy közös, nyitott mesterségesintelligencia-ökoszisztéma kialakításában működnének együtt. Hszi ezen felül BRICS különleges gazdasági övezetek közötti partnerséget is javasolt, Kína pedig jövőre szolgáltatáskereskedelmi fórumot rendezne a csoport országai számára.
Ez már nem egyszerű diplomáciai deklaráció.
Kína a jövő egyik legfontosabb technológiáját vinné be a BRICS-be
A mesterséges intelligencia ma már nem pusztán technológiai verseny. Gazdasági, katonai, információs és végső soron hatalmi kérdés is. Aki saját nagy nyelvi modellekkel, számítási infrastruktúrával, adatokkal, szakemberekkel és mesterségesintelligencia-ökoszisztémával rendelkezik, annak a következő évtizedek világgazdaságában is nagyobb lesz a mozgástere.
Peking láthatóan ezt felismerve nem akarja kizárólag amerikai technológiai vállalatokra bízni a Globális Dél digitális jövőjét.
Hszi Csin-ping már korábban is az AI-együttműködés kiszélesítését sürgette. Kína létrehozta a China–BRICS Artificial Intelligence Development and Cooperation Centert, júliusban pedig a kínai elnök bejelentette, hogy fejlődő országok ezrei számára biztosítanak mesterségesintelligencia-képzési lehetőségeket és több nemzetközi AI-alkalmazási együttműködési központ kialakítását támogatják.
A vasárnapi bejelentés ehhez képest egy újabb szintet jelent: Peking immár egy BRICS-en belüli nyílt AI-ökoszisztéma kialakításáról beszél.
Ennek stratégiai jelentősége azért különösen nagy, mert miközben az Egyesült Államok vezető mesterségesintelligencia-vállalatai egyre komolyabban vitatják az AI biztonsági kockázatait és a fejlődés ütemének esetleges lassítását, Kína éppen a technológia szélesebb nemzetközi megosztását és a Globális Dél bevonását teszi külpolitikai programjának részévé.
Putyin: a BRICS az új világrend egyik hajtóereje
Miközben Hszi Csin-ping elsősorban gazdasági és technológiai eszközökről beszélt, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyértelmű geopolitikai keretet adott a folyamatnak.
Putyin szerint a BRICS erőteljes hajtóereje lehet egy új, igazságosabb és multipoláris világrend kialakulásának. Az orosz elnök arra sürgette a tagállamokat, hogy kapcsolják össze gazdaságaik versenyelőnyeit és mélyítsék az együttműködést.
Moszkva évek óta azt hangoztatja, hogy a hidegháború utáni, alapvetően amerikai dominanciára épülő nemzetközi rendszer korszaka lezárulóban van. Putyin álláspontja szerint egy többpólusú rendszerben nem egyetlen hatalmi központ határozná meg a politikai és gazdasági játékszabályokat.
Az orosz elnök korábban úgy fogalmazott, hogy a BRICS akár a multipoláris világrend egyik központi intézményévé is válhat. Moszkva hangsúlyozza ugyanakkor, hogy értelmezése szerint a szervezet nem valamely ország vagy országcsoport „ellen” szerveződik, hanem saját tagállamainak érdekeit kívánja hatékonyabban képviselni.
A különbség azonban egyre kevésbé szemantikai.
Ha a BRICS saját mesterségesintelligencia-hálózatot, kereskedelmi fórumokat, gazdasági övezetek közötti együttműködést, pénzügyi intézményeket és egyre szorosabb ellátási láncokat hoz létre, akkor a világban ténylegesen létrejöhet egy olyan gazdasági-technológiai rendszer, amelynek működése kevésbé függ a nyugati intézményektől.
Nem véletlenül beszélnek „Nagyobb BRICS-ről”
A szervezet eredetileg Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika együttműködésére épült. Azóta Iránnal, Egyiptommal, Etiópiával, az Egyesült Arab Emírségekkel, Indonéziával és más partnerországok bevonásával földrajzilag és politikailag is jóval szélesebb körré vált.
Kína és Oroszország egyre gyakrabban használja erre a „Greater BRICS”, vagyis „Nagyobb BRICS” kifejezést.
A kínai megközelítés szerint a szervezetnek a Globális Dél országainak nagyobb beleszólást kell biztosítania a világgazdaság és a nemzetközi intézményrendszer alakításába.
Hszi Csin-ping azt szeretné, ha a BRICS-tagok stabilabb közös ipari és ellátási láncokat építenének és fokozatosan egy integráltabb piac irányába mozdulnának el.
Ez különösen érzékeny kérdés egy olyan időszakban, amikor a világkereskedelmet egyre inkább vámháborúk, szankciók, technológiai korlátozások és geopolitikai blokkosodás alakítja.
India nélkül azonban nem lesz kínai–orosz tömb
Hiba volna ugyanakkor egyszerűen egy új „keleti NATO-ként” vagy kínai–orosz szövetségként értelmezni a BRICS-et.
India önálló nagyhatalmi politikát folytat és New Delhi sem Washington, sem Moszkva, sem Peking mögé nem kíván teljesen felsorakozni. India és Kína között ráadásul továbbra is léteznek komoly területi és gazdasági viták.
Narendra Modi indiai miniszterelnök a csúcstalálkozón azt hangsúlyozta, hogy a BRICS-ben kidolgozott megoldásoknak nem kizárólag a tagállamokat kell szolgálniuk, azokat a Globális Dél más országai számára is elérhetővé kell tenni.
Éppen ebben rejlik a BRICS ereje és gyengesége is.
Nem egységes ideológiai blokk. Tagjai sok kérdésben eltérő érdekeket képviselnek, olykor egymással is rivalizálnak. Ugyanakkor egyre több országot köt össze az a törekvés, hogy nagyobb önállóságot szerezzen a nyugati politikai, pénzügyi és technológiai központoktól.
A közel-keleti háborúban már megmutatta az erejét a fórum
A New Delhi-i találkozó ráadásul nem kizárólag gazdasági ügyekről szólt.
A BRICS-tagok közös nyilatkozatban szólítottak fel önmérsékletre és diplomáciai rendezésre a közel-keleti konfliktusban. Különösen figyelemre méltó, hogy a dokumentumot Irán és az Egyesült Arab Emírségek egyaránt támogatta, miközben Teherán és Washington között ismét fegyveres összecsapások zajlanak és a konfliktus az Öböl térségének más államaira is egyre nagyobb nyomást gyakorol.
Az iráni elnök és Abu-Dzabi koronahercege a csúcstalálkozó margóján személyesen is tárgyalt egymással, ez volt a két ország legmagasabb szintű találkozója a mostani konfliktus kezdete óta. Vagyis a BRICS már nem csupán gazdasági egyeztető fórumként próbálja meghatározni önmagát, hanem diplomáciai szereplőként is.
Nem egyik napról a másikra változik meg a világrend
A dollár dominanciája, az amerikai technológiai fölény vagy a nyugati pénzügyi intézményrendszer természetesen nem tűnik el egyetlen BRICS-csúcstalálkozó után. A tagországok érdekei sem mindig azonosak és nagy különbség van politikai deklarációk és működőképes közös intézmények létrehozása között.
A New Delhiből érkező üzenetet azonban nehéz félreérteni.
Kína technológiával és gazdasági integrációval, Oroszország geopolitikai vízióval, India pedig a Globális Dél önálló érdekérvényesítésének igényével adna nagyobb súlyt a BRICS-nek.
És miközben Európában és az Egyesült Államokban elsősorban arról folyik a vita, hogyan lehet megőrizni a jelenlegi világrend előnyeit, Pekingben és Moszkvában már egy olyan korszakra készülnek, amelyben nem egyetlen központ mondja meg, merre forduljon a világ.
A nagy kérdés ezért már talán nem az, hogy létrejön-e a multipoláris világrend, hanem az, hogy ki írja majd annak szabályait.
