A NASA Curiosity marsjárója ismét lenyűgöző felvételekkel gazdagította a vörös bolygóról szerzett ismereteinket. A rover a Mars egyik völgyében, a Valle Grande névre keresztelt területen haladva különleges geológiai képződményekre bukkant, amelyek közül az egyik leglátványosabb egy körülbelül hat méter magas, lapos tetejű sziklaképződmény, amelyet a kutatók „Miraflores” névre kereszteltek. A Curiosity 2026. június 11-én készített róla panorámaképet.
A marsjáró ugyanazon a környéken egy hatalmas, méhsejtszerű mintázatot is megörökített a felszínen. Az úgynevezett poligonális repedések egyenként nagyjából 4–8 centiméteresek, és ez a legnagyobb ilyen „poligontenger”, amelyet a Curiosity eddig talált. A tudósok egyelőre nem tudják pontosan, hogyan alakultak ki, de elképzelésük szerint a folyamat hasonlíthat a földi iszaprepedések kialakulásához: a hőmérséklet változása és a víz jelenléte hosszú idő alatt repedéseket hozhatott létre az üledékben.
Különösen érdekes, hogy a repedések egy része a közeli, meredek oldalú, lapos tetejű szikladomb oldalán is megfigyelhető. A Földön az ilyen képződmények elsősorban erózió és mállás során alakulnak ki: a környező, puhább kőzet fokozatosan lepusztul, miközben a keményebb rétegek megmaradnak. A Marson a kutatók szerint elsősorban a szél és a porviharok eróziós hatása formálhatja ezeket a képződményeket, ugyanakkor az sem kizárt, hogy a bolygó ősi, ma már eltűnt vizei is szerepet játszottak kialakulásukban.
A Curiosity 2012 augusztusa óta kutatja a Gale-krátert, amely egy mintegy 154 kilométer átmérőjű becsapódási medence. A marsjáró korábbi vizsgálatai azt is alátámasztották, hogy a kráterben több milliárd évvel ezelőtt tó lehetett. Ez azért különösen fontos, mert az egykori víz jelenléte arra utal, hogy a terület a távoli múltban akár a mikrobiális élet számára is kedvező környezetet biztosíthatott.
