A hosszú élet titkát gyakran a mediterrán étrenddel, a rendszeres mozgással, a megfelelő alvással vagy éppen az olívaolaj fogyasztásával hozzák összefüggésbe.
Egy friss szardíniai kutatás azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a hosszú és egészséges élethez nemcsak az számíthat, mit eszünk vagy mennyit mozgunk, hanem az is, hogyan állunk az élethez. A kutatók szerint a személyiség bizonyos vonásai, különösen a kíváncsiság és az új tapasztalatokra való nyitottság, szintén szerepet játszhatnak az egészséges öregedésben.
A vizsgálatban 125, 71 és 101 év közötti szardíniai ember vett részt. Közülük 55-en a sziget úgynevezett Kék Zónájában éltek, amely világszerte ismert a kiemelkedően magas várható élettartamról és a sok idős lakosról. A másik 70 résztvevő Szardínia egy másik vidéki térségéből származott. A két csoport életkor, nem, társadalmi-gazdasági körülmények és kognitív képességek szempontjából hasonló volt, így a kutatók többek között személyiségjegyeiket, lelki jóllétüket, problémamegoldó stratégiáikat és szabadidős tevékenységeiket hasonlították össze.
Az eredmények szerint a Kék Zónában élő idősek nyitottabbak voltak az új tapasztalatokra, hatékonyabban kezelték a mindennapi problémákat, fejlettebb érzelmi készségeket mutattak, és gyakrabban végeztek olyan tevékenységeket, amelyek szellemileg vagy fizikailag aktívan tartották őket. A kíváncsiság ebben az esetben nem pusztán azt jelenti, hogy valaki érdeklődik a világ iránt, hanem azt is, hogy idős korban is hajlandó új dolgokat kipróbálni, tanulni és alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
A különbség a szabadidő eltöltésében is jól látható volt. A Kék Zóna idősei átlagosan heti 11,3 órát fordítottak hobbikra és egyéb szabadidős tevékenységekre, míg a másik csoportban ez az érték 6,8 óra volt. A tevékenységek között szerepelt többek között a sport, az olvasás, a kertészkedés és különféle szellemi elfoglaltságok, amelyek sok esetben társas kapcsolatokkal is együtt jártak.
A kutatók szerint az alkalmazkodóképesség szintén fontos tényező lehet. Az öregedés természetes velejárója, hogy bizonyos képességek és lehetőségek idővel megváltoznak, ám ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az embernek teljesen fel kell hagynia korábbi tevékenységeivel. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy az aktivitás formáját kell az új körülményekhez igazítani. Egy korábban intenzív sportot végző ember például választhat könnyebb mozgásformát, miközben továbbra is aktív marad.
A kutatás ugyanakkor nem bizonyítja, hogy a kíváncsiság önmagában hosszabb életet biztosít. A vizsgálat viszonylag kis létszámú volt, keresztmetszeti módszerrel készült, és főként önállóan élő, jó állapotban lévő vidéki időseket vizsgáltak. Ezért nem lehet egyértelműen megmondani, hogy a nyitottság és az aktív életmód vezet-e egészségesebb öregedéshez, vagy éppen a kedvező körülmények és a jobb egészségi állapot segítik megőrizni ezeket a személyiségjegyeket.
A hosszú élet tehát továbbra is számos tényező összetett eredménye lehet: a genetika, a táplálkozás, a mozgás, a társas kapcsolatok, a környezet és az életkörülmények egyaránt szerepet játszhatnak benne. A szardíniai eredmények azonban arra utalnak, hogy az egészséges öregedéshez az is hozzátartozhat, hogy az ember idősebb korában se veszítse el érdeklődését a világ iránt. Az új dolgok megismerése, a tanulás, a társas kapcsolatok fenntartása és az aktív szabadidő eltöltése mind hozzájárulhat ahhoz, hogy az időskor ne a visszavonulásról, hanem az alkalmazkodásról és az élet folytatásáról szóljon - írja a focus.pl.
