A stressz sokak mindennapjainak része, legyen szó munkahelyi időnyomásról, családi kötelezettségekről vagy a folyamatos elérhetőségről.
Rövid távon a stressz hasznos lehet, hiszen fokozza a teljesítményt és segít megbirkózni a nehéz helyzetekkel. A probléma akkor kezdődik, amikor a szervezet hetekig vagy akár hónapokig nem tud megfelelően visszatérni a nyugalmi állapotba - írja a focus.de.
Stresszhelyzetben a szervezet többek között adrenalint és kortizolt termel. Ezek hatására felgyorsulhat a szívverés, emelkedhet a vérnyomás, és a test több energiát biztosít az izmok számára. Ez az úgynevezett stresszreakció eredetileg rövid ideig tartó megterhelések kezelésére szolgál. Ha azonban a feszültség tartóssá válik, a szervezet folyamatos készenléti állapotban maradhat, ami hosszabb távon számos szervrendszert megterhel.
A tartós stressz egyik kevésbé nyilvánvaló jele lehet a gyomor- és bélrendszeri panaszok megjelenése. A stressz és az emésztőrendszer működése között szoros kapcsolat áll fenn, ezért a lelki megterhelés hasi fájdalmat, puffadást, hasmenést vagy éppen székrekedést is kiválthat. Az emésztőrendszeri tünetek ezért nem feltétlenül pusztán étkezési problémára utalnak, hanem a szervezet túlterheltségének jelzései is lehetnek.
A krónikus stressz azonban nemcsak a gyomrot és a beleket érintheti. Figyelmeztető jel lehet az állandó kimerültség, az alvászavar, a koncentrációs nehézség, a gyakori fejfájás, az ingerlékenység és a belső nyugtalanság is. Ha ezek a panaszok hosszabb időn keresztül fennállnak, érdemes komolyan venni őket, és nem egyszerűen a rohanó élet természetes velejárójaként kezelni.
A tartósan magas stresszszint hosszabb távon az egészségügyi kockázatokat is növelheti. Összefüggésbe hozták többek között a magas vérnyomással, a szív- és érrendszeri betegségekkel, a 2-es típusú cukorbetegséggel, a túlsúllyal, valamint bizonyos szorongásos és depresszív állapotokkal. A stressz az agy működésére is hatással lehet: egyesek koncentrációs problémákat, feledékenységet vagy a tiszta gondolkodás nehézségét tapasztalhatják.
A jó hír, hogy a stressz kezelése tanulható, és már kisebb változtatások is segíthetnek. A rendszeres mozgás, a megfelelő mennyiségű alvás, a relaxációs technikák, például a meditáció vagy a légzőgyakorlatok, valamint a tudatosan beiktatott pihenőidő mind hozzájárulhatnak a szervezet tehermentesítéséhez. A társas kapcsolatok és a problémák megbízható emberekkel való megbeszélése szintén fontos szerepet játszhat.
A legfontosabb üzenet, hogy a pihenés nem luxus, hanem az egészség megőrzésének része. Ha a gyomor- és bélrendszeri panaszok vagy más stressztünetek tartósan visszatérnek, nem érdemes figyelmen kívül hagyni őket. A tüneteknek más, szervi oka is lehet, ezért elhúzódó vagy súlyos panaszok esetén orvosi kivizsgálás indokolt.
