Magyar Péter miniszterelnök nem vesz részt az Országgyűlés ülésén, mert az ankarai NATO-csúcsra utazott. A kormány részéről ezért Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szólalt fel napirend előtt.
A tárcavezető az uniós pénzekről beszélt; a tájékoztatása szerint közel 6000 milliárd forintot „tudnak és fognak” hazahozni, és ezt az összeget többek között infrastruktúrafejlesztésekre, beruházásokra fogják haza hozni.
Szerinte az Orbán-kormány „hazudott”, amikor azt mondta, hogy az uniós pénzek hazahozatalának a feltétele Ukrajna támogatása és a migránsok beengedése. Mint mondta: a Tisza-kormány sem támogatja Ukrajna gyorsított tagfelvételét, és nem engedi be az illegális migránsokat.
Vitézy szerint az sem igaz, hogy a Fidesz-KDNP haza tudta volna hozni az uniós forrásokat. Szerinte ezt bizonyítja, hogy nem indították el a helyreállítási tervben szereplő programok többségét, pedig ami augusztus végéig nem indul el, arra nem lehet lehívni a pénzeket.
Arról is beszélt, hogy szerinte „nem ismeri a valóságot, aki azt mondja”, hogy Magyarországnak nincs szüksége uniós forrásokra.
Hozzátette: „a legnagyobb hazugság” az volt, hogy az uniós pénzekért le kellett volna mondani az ország szuverenitásáról, szerinte csak a korrupcióról kellett.
Azt is kiemelte, hogy a korrupcióellenes harc, az átláthatóbb közélet mindenkinek az érdeke, a Tisza-kormány meg is tette, teszi a szükséges intézkedéseket.
Dúró Dóra (Mi Hazánk) azzal kezdte a felszólalását, hogy leszögezte: az uniós források járnak Magyarországnak, azok nem könyöradományok. Utána rámutatott: a pénzek hazahozatala még egyáltalán nem egy lezárt folyamat, amit az bizonyítja, hogy december 31-ig kért a kormány házszabálymódosítást a gyorsított jogalkotás érdekében. Ez szerinte arra utal, hogy további törvényeket is el kell még fogadni.
Felidézte Magyar Péter szavait is, aki korábban azt mondta, az uniós pénzekért „csak egy kicsi szuverenitásról kell lemondani”. Dúró Dóra szerint ez elfogadhatatlan, Magyarországnak inkább hatásköröket kellene visszavenni az uniótól. Sérelmezte azt is, hogy a Tisza-párti képviselők leszavazta a Mi Hazánk mentelmijog eltörlésére vonatkozó előterjesztését, pedig azt a kampányban ők is megígérték.
Külön kitért arra, hogy az Európai Ügyészség szerinte kettősmércét alkalmaz, politikailag elfogult, a Mi Hazánk éppen ezért javasolta egy magyar korrupcióellenes ügyészség felállítását, amelyben minden párt delegálhatna tagot, így az valóban elfogulatlan lehetne.
Rétvári Bence (KDNP) ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy az uniós pénzek járnak a magyar embereknek, azért cserébe, hogy Magyarország megnyitotta a piacait. Kitért arra is, hogy az előző kormány számos szupermérföldkövet teljesített, de szerinte nem is ez az érdekes, hanem az, mi vezetett oda, hogy nem kaptuk meg a nekünk járó forrásokat. Ebben szerinte komoly felelősség terheli az előző ellenzék pártjait – köztük a Tisza-pártot is -, amiért „folyamatosan feljelentgették” Brüsszelben Magyarországot, és mindent megtettek a pénzek visszatartása érdekében.
Felidézte azt az esetet is, amikor a migrációs paktum ellen tüntettek Magyar Péter erkélye alatt, és a miniszterelnök azt mondta: aki a migrációs paktum ellen van, az az uniós pénzek hazahozatala ellen van. Ez szerinte egyértelmű kijelentés, és arra utal, hogy a migráció és az uniós források ügye valóban össze volt és van kötve.
Tuzson Bence (Fidesz) felidézte, hogy néhány éve Vitézy Dávid még az ő kampányában vett részt, majd a „kicsi kis szuverenitás” elvételéről kezdett beszélni, ami nem áll meg a KEKVÁ-k megszüntetésénél és az Integritás Hatóság megerősítésénél. Ennek szerinte része a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítása is, amely példátlan jogköröket kapna. Hangsúlyozta: Brüsszelnek nem lett volna választása, mint odaadni, ami jár, a következő uniós költségvetéshez ugyanis egyhangúság kell, és egy következő Orbán-kormány mindaddig vétózott volna, amíg hozzá nem jutunk a pénzünkhöz.
Strompova Viktória (Tisza) ezek után azt hangoztatta: hogy a Tisza-kormánynak sikerült hazahozni az uniós pénzeket, az Orbán-kormánynak nem. Majd rátért a választókerülete problémáira, hogy „mi minden volt az, amire nem jutott pénz”.
Vitézy Dávid viszontválaszában kijelentette: az egyes projektkifizetésekhez kapcsolódóan még szükség lesz jogalkotásra. A Mi Hazánk felvetését a „frakció ügyészekről” nem tartja beilleszthetőnek a magyar jogrendszerbe. Tuzson Bence felszólalására reagálva emlékeztetett arra, hogy abban a kampányban olyan fejlesztések mellett álltak ki közösen, amelyet utána Lázár János nem valósított meg.
Novák Előd (Mi Hazánk) az abortuszról beszélt a napirend előtti felszólásában. Azt mondta, szerinte a legférfiasabb dolog az apaság, a nők számára pedig az anyaság a legnagyobb méltóság. Majd feltette a kérdést: ha egy baktérium életnek számít a Marson, akkor egy magzat miért nem számít életnek a Földön? Ezek után a védelmébe vette a szívhangrendeletet, és kifogásolta, hogy Forsthoffer Ágnes eltávolíttatta az ülésteremből a minden képviselő asztalára kihelyezett 10 hetes magzatot ábrázoló figurát. Végül hosszasan bírálta az abortuszszabályozás gyakorlatát.
Hegedűs Zsolt egészségégügyi miniszter szerint a Mi Hazánk egy abortuszvitát generál, majd azt mondta, hogy a szívhangrendeletet a „szakma megerőszakolásával” vezették be. Hangsúlyozta: hasonló jogszabály sehol a világon nincs, és a magzat szívhangjának kihangosítása károsíthatja a magzatot. Végül azt javasolta, hogy ha akarják, győzzék meg a társadalmat az abortusztörvény szigorításáról vagy eltörléséről.
Juhász Hajnalka (KDNP) a gyermekvédelem fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, ez egy olyan ügy, ami nem tűr megalkuvást, és bocsánatot kér minden gyermektől, akit valaha gyermekotthonban bántalmaztak. Ezek után a Semjén Zsolt elleni karaktergyilkossági kísérletről beszélt. És azt kérdezte: hol van a gyűlöletkeltők felelősségvállalása? Majd ismételten bocsánatot kért minden gyermektől, családtól, akit nem tudtak megvédeni. – Egy olyan Magyarországban hiszek, amely könyörtelen a bántalmazókkal, de igazságos az ártatlanokkal – fogalmozott végül.
Bóka János (Fidesz) felszólalását azzal kezdte, hogy a Tisza lépésről lépésre, tégláról téglára akarja lemondani a demokráciát és a jogállamot. Utalt ő is a „Zsolti bácsi” ügyre, majd azzal folytatta, hogy a kormány egyik napról a másikra rúgott ki több mint 30 nagykövetet, és számba vette azokat a további intézkedéseket, nyilatkozatokat, amelyek szerinte a Tisza önkényeskedését bizonyítja.
A kormány nevében Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes válaszolt. Felidézte a NER-születését, majd leszögezte: 2026. április 12-én pedig a választók többsége azt mondta, hogy vége van, ezért „most lépésről lépésre, tégláról téglára” lebontják az előző rendszert.
Kőszegi Krisztián (Tisza) az előző kormányokat bírálta, amiért szerinte nem tettek eleget a szegény családok támogatásáért, például nem adtak iskolakezdési támogatást, ellentétben a Tisza-kormánnyal.
Kátai-Németh Vilmos a kormány részéről azt felelte, hogy a Fidesz-KDNP csak a középosztályt és a gazdagokat támogatta, de ők mindenkire gondolnak, ezért döntöttek az iskolakezdési támogatás bevezetése mellett.
Az interpellációk sorát Németh Balázs kezdte, aki a vagyonvisszaszerzési hivatalról kérdezett. Felidézte, hogy a tervezet kapcsán a Helsinki Bizottság is felszólalt a jogállami garanciák teljes hiánya miatt. A hivatal jogköreiről szólva párhuzamot vont az új intézmény és az egykori ÁVH között. Bódis Péter, az igazságügyi tárca államtitkára szerint a cél pusztán a közvagyon visszaszerzése, és lesz megfelelő jogorvoslati rendszer is.
Szabadi István (Mi Hazánk) a szociális szférában dolgozók béremeléséről kérdezett. Felidézte, hogy az Orbán-kormány egyszer ugyan bevezetett egy 15 százalékos emelést, de „a rendes bérfelzárkóztatás 18 éve nem történt meg”. Kátai-Németh Vilmos szociális miniszter válaszában úgy fogalmazott, hogy a kormány a lehetőségeihez képest minden ígéretét be fogja tartani.
Farkas Csongor (Tisza) a vízhálózat felújításának lehetőségeiről érdeklődött. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter válaszában elmondta: a rendszer valóban rossz állapotban van, átlagosan csaknem 30 százaléka elfolyik az ivóvíznek. Hangsúlyozta: napokon belül kiírnak egy 50 milliárdos hálózatkorszerűsítési pályázatot. A következő években pedig új alapokra kívánják helyezni Magyarország vízpolitikáját.
Rétvári Bence (KDNP) interpellációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy plakáttörvény miatt rengeteg társasház esik el egy közös bevételi forrástól, amit például felújításokra fordíthattak. Ezért javasolta egy kártalanítási alap létrehozását. Vitézy Dávid a válaszában a városkép védelmének fontosságáról beszélt, majd jelezte, hogy sem az államnak, sem az önkormányzatoknak nincs kártalanítási kötelezettsége.
