Belföld

Felborítaná a magyar gazdaságot a 250 ezer eurós uniós sarc

Kovács István: Egyetlenegy bevándorlót sem lehet központilag rákényszeríteni a tagállamokra

Alapjaiban rengetné meg gazdaságunkat, ha Brüsszel bevezetné az állandó kvótarendszert. Amennyiben az illegális bevándorlókat nem fogadjuk be, évi 250 ezer euró bánatpénzt kellene fizetnünk utánuk – fejenként. Ezzel szemben egy magyar állampolgárra éves szinten csak 570 euró támogatás jut most – mondta lapunknak Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

sátortábor 20160613
Hétről hétre nő a migránsok sátortábora a magyar–szerb határon (Fotó: Nagy Balázs)

Mint ismert, az Európai Bizottság azzal állt elő, hogy a kvótarendszert elutasító országok fejenként 250 ezer eurót (csaknem nyolcvanmillió forint) fizessenek a befogadni nem kívánt menekültek után. Mindez úgy néz ki gazdasági szempontból, hogy a tagállamok népességét és GDP-jét alapul véve meghatároznak egy arányszámot. Ezt hívhatjuk akár kvótának is. Tehát minden tagállam az összes migráns annyiad részéért felel, amennyi az új kvóta alapján rá esik. A számítások szerint ez Magyarország esetében az összes migráns nagyjából 1,2 százaléka lenne – mondta lapunknak Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Úgy véli, lehetne vitatkozni azon, hogy ez sok vagy kevés, ez azonban tévútra vezet, hiszen az Alapjogokért Központ álláspontja szerint egyetlen migránst sem lehet központilag rákényszeríteni a tagállamokra.

Arra a kérdésünkre, hogy ez az arányszám hogyan jön ki, a szakértő szerint az Európai Bizottság által javasolt képletet kell alapul venni. Ez a következőképpen néz ki: az EU összesített GDP-jére vetítve a magyar GDP aránya, illetve a magyar népesség aránya az unió népességéhez képest. Ebből a két főadatból jönne ki az átlag százalékérték. Egyszerűbben fogalmazva: az EU területére érkező migránsok 1,2 százalékát utaztatnák Magyarországra, ha megvalósulna az Európai Bizottság javaslata. A szakértő hangsúlyozta: persze jelen pillanatban senki sem tudja, hogy mennyi migráns érkezhet, jósolni pedig felesleges. A bizottság szerint ugyanakkor az idén másfél millió migránsról beszélhetünk, erre a számra vetítve az 1,2 százalék tizennyolcezer embert jelentene. Azaz: Magyarországnak ennyi bevándorlót kellene átvennie az unió más tagállamaitól.

De mi történik akkor, ha Magyarország továbbra sem kér a migránsokból tettük fel a kérdést, mire Kovács István elmondta, a bizottsági javaslat szerint, egy másik tagállamnak kellene átvennie őket helyettünk, ám ki kellene fizetnünk a 250 ezer eurós büntetést, migránsonként és évente. Ezt a gigantikus összeget nem az uniós büdzsébe kellene befizetni, az az ország kapná meg, amelyik átvenné a kijelölt állam helyett a bevándorlókat. Az igazgató szerint megbecsülni is nehéz, hogy milyen gazdasági következményekkel járna a rendszer bevezetése, az azonban biztos, hogy a magyar nemzetgazdaság alapjaiban sínylené meg.

Kovács István az arányokat érzékeltetve azt mondta, hazánkban egy magyarra 570 euró jut évente az uniós költségvetésből. A szakértő szerint érdemes kiszámolni, hogy 18 ezer migránsszor 250 ezer euró, az 4,5 milliárd euró. Ami a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamán számolva 1417 milliárd forint, nagyjából a teljes magyar GDP négy százaléka. Ennyit fordítanak ma a büdzséből Magyarországon oktatásra – hangsúlyozta az igazgató. Hozzátette: tisztán látható, hogy egy újabb, a valóságtól elrugaszkodott brüsszeli javaslatról van szó, amit meg kell akadályozni, összefogva a visegrádi tagállamokkal és mindenki mással, aki hajlik a józan ész szavára. Ennek eszköze lehet az ősszel esedékes népszavazás is.

A szakértő szerint ahhoz, hogy a javaslatból jogszabály legyen, kell az Európai Parlament és a Tanács döntése is, azonban az EP-ben többségben vannak a baloldali és liberális frakciók, az Európai Tanács pedig – Magyarország tiltakozása ellenére is – tavaly szeptemberben már döntött a jelenlegi kvóták elődjéről. A cél tehát az, hogy ne fogadják el a jogszabályt, Magyarországnak ezen kell dolgoznia a következő időszakban, és ennek eszköze a népszavazás is – hangsúlyozta Kovács István.

Ahhoz, hogy megértsük, hogy a GDP mögött mekkora számok rejtőznek az unió egészében tudnunk kell, hogy tavaly az EU huszonnyolc tagállamának bruttó nemzeti összterméke elérte a 13 900 milliárd eurót. Ez az összeg 6,2 százalékkal magasabb az Egyesült Államok GDP-jénél. Az euróövezet (EA-19) 2015-ben az EU28 GDP-jének 72,6 százalékát adta. Az öt legnagyobb uniós tagállam gazdasága együttesen a teljes GDP 71,4 százalékát képviselte.


Tények a számok tükrében

- Minden elutasított illegális bevándorló után évente 250 ezer eurós büntetést kellene fizetni
- Ez a brüsszeli ötlet 1417 milliárd forintba kerülne a büdzsénknek
- Ez az összeg a teljes magyar GDP négy százaléka
- Ma egy magyar állampolgárra évente 570 eurónyi támogatás jut
- Hazánknak 18 ezer bevándorlót kellene befogadnia