Stofa György neve az elmúlt napokban került igazán a nyilvánosság figyelmének középpontjába, miután 2026. október 21-én elfogatóparancsot adtak ki ellene a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak vagyonkezelésével kapcsolatos büntetőeljárásban.
A gazdasági életben azonban már jóval korábban ismert szereplő volt. Az üzletember az elmúlt években több olyan társaság vezetésében is megfordult, amelyek közvetlenül vagy közvetve a jegybanki alapítványok több száz milliárd forintos vagyonához kapcsolódtak. Kapcsolatrendszerében különösen fontos szerepet töltött be Matolcsy Ádám, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének fia.
Stofa pályafutásának egyik legjelentősebb állomása az Optima Befektetési Zrt. vezetése volt. A társaság a jegybank által létrehozott alapítványok vagyonkezelésében játszott meghatározó szerepet. Ezek az alapítványok eredetileg közgazdasági oktatási, kutatási és tudományos célokra jöttek létre, vagyonuk jelentős részét azonban később különféle befektetésekbe, többek között ingatlanpiaci és vállalati érdekeltségekbe helyezték. Az Optima így nem egyszerű pénzügyi vállalkozásként működött, hanem egy rendkívül összetett befektetési hálózat központi szereplőjévé vált.
Stofa 2025 elejéig töltötte be a társaság vezérigazgatói tisztségét. Korábban a varsói központú GTC ingatlanvállalat vezetésében is szerepet vállalt, amelyhez az alapítványi vagyonból finanszírozott jelentős ingatlanbefektetések kapcsolódtak. Emellett más vállalatoknál, köztük energetikai és ingatlanhasznosítással foglalkozó társaságoknál is vezetői pozíciókat töltött be. Mindez azt jelenti, hogy Stofa nem kívülállóként, hanem a befektetési döntésekhez közel álló vállalatvezetőként ismerhette az érintett céghálózat működését.
A Matolcsy családhoz fűződő kapcsolata elsősorban üzleti természetű. Stofát hosszú ideje Matolcsy Ádám üzleti körének tagjaként tartják számon, és több olyan vállalkozásban vállalt szerepet, amelyek a volt jegybankelnök fiához vagy annak üzleti partnereihez kapcsolódtak. Neve korábban bútoripari, ingatlanpiaci és befektetési ügyletekben is felbukkant. A sajtóban a letelepedési kötvényekhez kapcsolódó üzleti tevékenységével összefüggésben is említették. A rendelkezésre álló adatok alapján ugyanakkor nem rokoni kapcsolatról van szó: Stofa jelentőségét a Matolcsy-körhöz fűződő üzleti együttműködése és vállalatvezetői tisztségei adják.
A mostani büntetőeljárás középpontjában egy 2025. február 28-án kötött értékpapír-kölcsönszerződés áll. A megállapodás egyik oldalán az Optima Befektetési Zrt., a másikon a Quartz Befektetési Alapkezelő által képviselt Közép-Európai III. Magántőkealap szerepelt. Az ügyészség szerint a szerződés nem a megjelölt gazdasági célt szolgálta, hanem valójában arra irányult, hogy a PADME Alapítvány vagyona feletti rendelkezési jog olyan személyi körhöz kerüljön, amelyre Matolcsy György a jegybankelnöki mandátumának lejárta után is befolyást gyakorolhat.
A nyomozó hatóság álláspontja szerint a konstrukció célja az lehetett, hogy a volt jegybankelnök és fia továbbra is saját elképzeléseik szerint rendelkezzenek az alapítványi befektetések felett, és azokból vagyoni előnyhöz jussanak. Az ügyészség szerint az ügylet több százmillió forintos vagyoni hátrányt okozott. Ezek egyelőre a büntetőeljárásban megfogalmazott gyanúk, nem jogerősen megállapított tények.
Stofa szerepe azért különösen fontos a nyomozás szempontjából, mert korábbi vállalatvezetői tisztségei révén közvetlen rálátása lehetett a vagyonkezelési folyamatokra. A sajtó korábbi értesülései szerint a vitatott szerződést az Optima részéről ő írta alá. Ez azonban önmagában még nem bizonyítja, hogy tudott volna az ügyészség által feltételezett jogellenes célról, vagy részt vett volna bűncselekmény elkövetésében. A büntetőjogi felelősség megállapításához a hatóságoknak az érintettek konkrét cselekményeit és szándékát is bizonyítaniuk kell.
A kérdés azonban az, hogy hol lehet most Stofa György, és miért nem sikerült még kihallgatni? A 2026. október 24-én rendelkezésre álló információk szerint az üzletember tartózkodási helye továbbra sem ismert a nyilvánosság előtt. A hatóságok Matolcsy Ádámmal együtt szerették volna gyanúsítottként kihallgatni, de egyikük sem tartózkodott Magyarországon, ezért országos elfogatóparancsot adtak ki ellenük. Az ügyészség nemzetközi elfogatóparancs kibocsátását is kezdeményezte, amelyről a bíróságnak kell döntenie. A legfrissebb beszámolók szerint ez a nemzetközi intézkedés még nem lépett hatályba.
Arról egyelőre nincs megbízható információ, hogy Stofa melyik országban tartózkodik. Külföldi üzleti kapcsolatai és korábbi nemzetközi vállalatvezetői tisztségei önmagukban nem alkalmasak arra, hogy jelenlegi tartózkodási helyére következtessünk. Az sem ismert, hogy mikor hagyta el Magyarországot, illetve távozása összefüggött-e a büntetőeljárással. Bár a körözés alapján a hatóságok keresik, ebből nem következik automatikusan, hogy bizonyíthatóan a felelősségre vonás elől menekült el.
Stofa üzleti múltjában a jegybanki érdekeltségeken túl más figyelemre méltó befektetések is szerepelnek. Neve a székesfehérvár-csalapusztai Kégl-kastély tulajdonosi változása kapcsán is felmerült, miután az érdekeltségébe tartozó SRES Zrt. megszerezte a műemlék épületet birtokló társaságot. A Matolcsy Ádámhoz kapcsolt görögországi, míkonoszi Villa Nicole ügye körül szintén beszámoltak Stofa üzleti szerepéről. Ezek a kapcsolatok az üzletember tevékenységének szélesebb körét mutatják, de nem bizonyítják, hogy az említett ingatlanügyletek bűncselekményhez kapcsolódnának.
A nyomozás időzítése sem mellékes. Matolcsy Györgyöt október 21-én vették őrizetbe, majd október 23-án a bíróság egy hónapra elrendelte a letartóztatását. A döntés indokai között a szökés, az elrejtőzés és a tanúk befolyásolásának veszélye szerepelt. A volt jegybankelnök és az ügy többi érintettjének büntetőjogi felelősségéről azonban még nem született jogerős ítélet.
Stofa György története azért lehet különösen fontos az MNB-ügy további alakulása szempontjából, mert személyében találkozik a jegybanki alapítványok vagyonkezelése, a Matolcsy Ádámhoz fűződő üzleti kapcsolatrendszer és a vitatott pénzügyi tranzakciók világa. Ha a hatóságoknak sikerül kihallgatniuk, vallomása és a rendelkezésre álló üzleti dokumentumok segíthetnek tisztázni, ki milyen döntést hozott a jegybanki alapítványok vagyonával kapcsolatban.
A legfontosabb kérdések egyelőre nyitottak: pontosan milyen szerepet tulajdonít neki az ügyészség a vitatott szerződés létrejöttében, milyen információkkal rendelkezhet a Matolcsy-kör pénzügyi ügyleteiről, és mikor kerülhet a magyar hatóságok elé? A válaszok nemcsak Stofa György személyes felelőssége, hanem a teljes jegybanki vagyonkezelési ügy feltárása szempontjából is jelentősek lehetnek.
