Olyan gyermekvédelmi rendszert kell létrehoznunk, ahol nem a gyerekek bátorságán múlik, hogy a visszaélések kiderüljenek – mondta Gyurkó Szilvia. A kormány gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára a csütörtöki sajtótájékoztatón emlékeztetett: a bicskei otthonban történtek átvizsgálását az első intézkedéseinek egyikével rendelte el a kabinet.
Gyurkó Szilvia azt mondta, a csapata „heroikus küzdelmet folytatott”, mivel senki korábban nem vizsgálta az otthonban történteket, az iratanyag töredékes volt, egyes dokumentumok az évek során eltűntek vagy eltűntették. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a sajtó is szelektíven kezelte a botrányt, leginkább a kegyelmi ügyre fókuszált.
Külön kitért arra, hogy a bántalmazás miatt elítélt Vásárhelyi János kapcsán már 1990-ben, tehát jóval Bicske előtt is felmerült a gyanú, hogy szexuális visszaéléseket követett el. Ennek ellenére a pályafutása során több intézményben dolgozhatott, később még díszpolgár is lett. Az államtitkár hangsúlyozta: legalább egy munkatársa és gyerekek jelezték a problémát, de ennek nem lett következménye. Az előbbi eset dokumentációja nem maradt fenn, a gyermekek jelzéseinek azonban a vizsgálat során megtalálták nyomait, ezeket Gyurkó Szilvia részletesen ismertette.
Rendőrségi eljárás is indult az ügyben, de a gyerekek valamiért visszavonták a vallomásukat. Összességében tehát 2016-ig minden ügy zátonyra futott, vagy azzal a megállapítással zárult, hogy minden rendben van.
A fordulópontot egy utógondozott öngyilkossága hozta el. Ez volt az a pont, amikor néhány gyerek ismét a rendőrséghez fordult. Ennek kapcsán az államtitkár hangsúlyozta: a fiú, aki meghalt, korábban már megkísérelt véget vetni az életének, de ezt akkor „lepapírozták”.
– Egyetlen elkövető sem tudja önmaga kijátszani a rendszert – szögezte le Gyurkó Szilvia, aki szerint nyilvánvaló, hogy rendszerszintű probléma van.
Mint mondta: voltak olyan sértettek, akiket menet közben kártalanítottak, cserébe viszont titoktartási kötelezvényt írattak alá velük. Ez, szögezte le, többet ártott, mint használt. Éppen ezért a kormány kísérleti jelleggel létrehoz egy 1 milliárd forintos gyermekjóvátételi alapot, amelynek nem az lesz a célja, hogy a szőnyeg alá lehessen söpörni a botrányokat, hanem az, hogy valódi segítséget nyújtson az áldozatoknak. – Ez a kísréleti program ebben a formában egyedülálló Európában – tette hozzá.
Magyar Péter ezek után köszönetet mondott a vizsgálat résztvevőinek, és arra biztatott mindenki, aki áldozattá vált, vagy a jövőben sérelem éri, hogy kérjen segítséget.
A miniszterelnök felidézte, hogy a kampányban ígéretet tett a gyermekvédelmi rendszerben tapasztalható visszásságok, visszaélések feltárására. Hangsúlyozta: a mindenkori állam kötelessége, hogy gondoskodjon azokról a gyerekekről, akikről a szüleik valamiért nem képesek, és eközben folyamatosan az ő érdekeiket kell mindenek elé helyeznie.
A kormányfő kiemelte: a történtekért az előző kormányok és az ágazati igazgatás valamennyi szereplőjét felelősség terheli, mert lehetőségük lett volna fellépni a visszaélések, bántalmazások ellen, de nem tettek semmit. Erre tekintettel fel is szólított mindenkit, hogy adjanak számot arról, mit tudtak, ki és miért titkolózott.
– Legkésőbb 2016 óta a magyar állam tudta, hogy mi történt Bicskén. Ekkor kellett volna egy átfogó vizsgálatot indítani, feltárni az egész ügyet, és megfelelő támogatást nyújtani az áldozatoknak. Ezzel együtt a gyermekvédelem teljes rendszerét át kellett volna vizsgálni, de ez elmaradt – mondta Magyar Péter. Úgy fogalmazott: „hét hosszú évig nem volt idejük az áldozatokra, de pillanatok alatt átnyomták valahogy Kónya Endre kegyelmi kérvényét.”
– A mi kormányunk, a Tisza-kormány felelőssége most kezdődik. Olyan közvetlen jelzési utat hozunk létre a gyermekeknek, amely megkerüli az intézményi hierarchiát, így egyetlen jelzés sem kerülhet vissza annak a vezetőnek a kezéhez, akit a bejelentés érint. Súlyos esetben kötelező lesz a független vizsgálat. Az eljárásba beépülnek az előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatok, a dolgozókkal és a gondozottakkal az anonimitásukat biztosító beszélgetések. A vezetők esetében szigorodik a felfüggesztésre, eltiltásra vonatkozó szabályozás – sorolta a miniszterelnök.
A béreket feszegető kérdésre válaszolva Magyar Péter azt mondta: minden területen leszakadások vannak, „amelyek Pintér Sándor alá tartoztak”. Ezeken nem lehet egyik napról a másikra elérni a felzárkózást, de dolgozik rajta a kormány.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy különbséget kell tenni a politikai és jogi felelősség között. Szerinte az előző kormányok tudatában voltak annak, hogy baj van, így a politikai felelősségük mindenképpen megáll. Gyurkó Szilvia ehhez hozzátette: mérhetetlenül dühösek lettek a vizsgálat során, mert az általuk feltárt anyagokból az derült ki, hogy a „rendszer falat emelt az igazság és a gyerekek közé”, és a cél végig az eltusolás, a megúszás volt. Mint mondta: a rendszer elsősorban a vezetőkhöz, és általában önmagához, nem a gyerekekhez volt lojális.
Magyar Péter ugyancsak egy kérdésre válaszul nem zárta ki, hogy további vizsgálatok is lesznek, de szerinte a hangsúlyt immár a rendszer reformjára, a körülmények javítására, az áldozatok megsegítésére kell helyezni. Gyurkó Szilvia ugyanakkor közölte: most is vannak előkészítés alatt ellenőzrések, mivel április óta megváltozott a légkör, és egyre több jelzést kapnak. – Ha a jogi felelősség felmerül, megtesszük a szükséges lépéseket. A bicskei otthon esetében ilyet nem találtunk – mondta.
A kegyelmi ügyről szólva Magyar Péter azt emelte ki, hogy példátlanul gyorsan, a szakmai ajánlásokkal szembe menve zajlott az egész, bizonyítéka nincs, de nem tudja elképzelni, hogy nem szerepelt a kérdés valamelyik kormányülésen.
