„Ma Tarr Zoltán miniszter úrral megnyitottuk a 2026. évi Kulturális Diplomáciai Értekezletet a Külügyminisztériumban” – írta Facebook-bejegyzésében Orbán Anita külügyminiszter.
„2022 után a kulturális diplomácia szakmai irányítása a kulturális tárcához tartozott, miközben a külképviseleti működés egy része a külügynél maradt. Most a külpolitika és a kulturális diplomácia ismét egységes külügyi irányítás alá került, természetesen a kultúráért felelős tárcával szoros együttműködésben” magyarázta a politikus.
„Ez azért fontos, mert Magyarország külföldi képviselete nem ér véget a politikai tárgyalóasztalnál. A kultúránk, a tudományunk és az alkotóink ugyanúgy kapcsolatokat és bizalmat építenek hazánknak a világban” – írta.
„A klasszikus diplomácia és a kulturális diplomácia egymást erősítő eszközök” – zárta bejegyzését a miniszter.
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a külföldi magyar kulturális intézetek igazgatói, attaséi, oktatási és kulturális diplomatái előtt mondott beszédében kiemelte: a kulturális diplomácia célja nemcsak megmutatni Magyarországot a világnak, hanem bekapcsolni a kulturális vérkeringésbe.
Hangsúlyozta, hogy „a Liszt Intézetekre nem kiállítótérként tekintünk, hanem aktív térként, ahol a maga megújulását kereső és azon dolgozó nemzet beszélgetést kezdeményez, és büszkén osztja meg a világgal tapasztalatait, értékeit és lendületét”.
„A kulturális gyógyulás a társadalom számára az egyik, ha nem a legfontosabb dolog, mert visszaállít egy nemzeti minimumot. Azt, hogy a különböző világnézetű, különböző háttérből érkező, különböző ízlésű és különböző identitású emberek ugyanazon közösség legitim részei” – hangsúlyozta a miniszter.
Kitért arra, hogy a Fidesz kulturális rendszere nem ismert mást, mint tiltottat és támogatottat, utóbbi az lehetett, aki a kormány barátja volt, tiltott pedig mindenki más, aki ezzel nem értett egyet. Hozzáfűzte: a történelmi feladat nem egy rendszer elsöprése, hanem egy nemzet felnövése a túlélésből a felelős szabadság, az együttérző szolidaritás, a valódi teljesítmény és a hosszú távú belső erő világába.
„Magyarország az elmúlt években meg tudta mutatni, hogy akkor is képes nemzetközi szinten elismert gondolkodókat, írókat, Nobel-díjasokat is adni a világnak, amikor a kultúrát cserben hagyja az állam, és saját kitüntetettjeiről sem vesz tudomást, elhallgatja” – fejtette ki Tarr Zoltán.
Tarr Zoltán szerint a kulturális stratégia építése a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium és a külügyi tárca partneri együttműködésében, egymást kiegészítve tud a lehető legmagasabb szintre jutni. „Mi vagyunk a javaslattevők, a programok befogadói és támogatói, és a munkatársak, az intézményvezetők kiválasztásában is meghatározó egyetértési joggal veszünk részt”.
„A kultúra politikai, külpolitikai értelemben is nagyon erős soft power eszköz. Az identitáson, érzelmi és racionális asszociációkon, a pozicionáláson és a márkaépítésen keresztül hatása a GDP-ben is érdemben kimutatható. A kulturális identitás nemzetközi, küldetés alapú jelenlétét is tudatosan kell gondozni” – hangsúlyozta a kulturális tárca vezetője.
Újságírói kérdésekre válaszolva Tarr Zoltán úgy fogalmazott: bizonyos értelemben fájdalmas a kulturális intézetek elengedése a külügyi tárcához, ugyanakkor örömteli is. Hozzáfűzte: az elmúlt másfél évtizedben alapvetően csak a fenntartást finanszírozták, így a kulturális diplomácia kevés érdemi, tartalmi tevékenységet tudott végezni.
„A mostani felállást indokolja, hogy a Külügyminisztérium van a leginkább tisztában azzal a helyzettel, amelyet az intézetek napi szinten átélnek. Bár a Nemzeti Kulturális Alapnak nem ez lett volna a feladata, mégis annak keretéből támogatták ezeket. Mi tartalmi munkára szeretnénk jelentős finanszírozásbővítést adni, ami komoly kihívás lesz a gazdasági örökséget figyelembe véve” – jelentette ki.
Tarr Zoltán szólt arról, hogy a kekvák megszüntetésével az államhoz visszakerült több mint negyven kulturális ingatlan hasznosításáról a következő hónapokban fognak egyeztetést lefolytatni a külügyi, a pénzügyi és a közlekedési tárcával, de az érintett határon túli magyar közösségekkel is.
Velkey György László is részt vett az értekezleten, szerinte mindez „lehetőséget ad arra, hogy áttekintsük az elmúlt év tapasztalatait, megosszuk egymással a jó gyakorlatokat, és közösen gondolkodjunk a magyar kulturális diplomácia jövőjéről. Most különösen fontos ez a közös munka: az új külügyi stratégiában a kulturális diplomáciának is fontos szerepe van.”
„Egy panelbeszélgetésben is részt vettem, ahol az előttünk álló együttműködési lehetőségekről beszélgettünk Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkárral, Sári Zsolt közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkárral és Csaba Gábor kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkárral” – írta.
