A kormány döntött az orvosi kamara jogosultságainak visszaállításáról - jelentette be Köböl Anita, hangsúlyozva: a jövőben csak az praktizálhat, aki tagja a szervezetnek.
Köböl Anita emlékeztetett: a kormány már korábban döntött arról, hogy 5 százalékra csökkenti a tűzifa ÁFÁ-ját. A szabályozás szeptember 15-én lép hatályba, és hogy a különbséget ne nyelhessék le az értékesítők, a kabinet rögzítette az árakat az állami erdőgazdaságoknál. Ezzel együtt a szociális tűzifakeretet megduplázzák.
A kormány úgy határozott, hogy megerősíti Magyarország részvételét az unió boszniai békefenntartó műveletében.
A kormányszóvivő azt is bejelentette, hogy a kabinet szeretné megerősíteni a nehéz helyzetbe jutott családokat, ezért új adósságkezelési-tanácsadási szolgáltatás elindításáról döntött. Ha valaki nem tudja fizetni a hitelét, a hitelezőnek a jövőben a családi csődvédelmi szolgáltatáshoz irányítja, ahol segítenek megtalálni a legjobb megoldást a helyzet rendezésére.
Átalakítják a Deák Ferenc ösztöndíjat: a program sokkal inkább gyakorlatorientált lesz; a résztvevők egy félévet tölthetnek mentorálás mellett az igazságügyi tárcánál.
Emellett az kormány eltörölné a szabályozott tevékenységeket felügyelő hatóságának vétójoga a koncessziós szerződések megkötésénél és felmondásánál, ezzel együtt megszűnne a koncessziós tanács is.
Magyar Péter hozzátette: szerinte ez azért fontos, mert a jelenlegi rendszer nem olcsóbbá, hanem drágábbá és nem biztonságosabbá, hanem a magánérdekeknek kiszolgáltatottabbá tette a koncessziós eljárásokat.
A miniszterelnök ezek után leszögezte: a sajtóhírekkel ellentétben a paksi fenékküszöbbel minden rendben van, a beruházás jól halad, és semmi nem fenyegeti az erőmű hűtését. Mint mondta: a Duna vízfolyásának szűkítése miatt felgyorsult az áramlás, ezért mélyül a fenék, de ez nem okoz kezelhetetlen problémát, csak több követ kell bedolgozni a fenékküszöb védelme érdekében.
Visszatérve a koncessziós ügyekre, Magyar Péter azt mondta: reményei szerint egy-két héten belül megszületik a döntés a kaszinó- és dohánykoncesszióról. Ennek kapcsán hangsúlyozta: a dohányáruk esetében egyszerre fontos, hogy minél több adóbevétel keletkezzen, és azt felcímkézve az egészségügyi kiadásokra fordítsák, ugyanakkor az is, hogy ne legyen könnyebb dohánytermékeket árusítani.
A MOHU-ról szólva azt emelte ki, hogy rengeteg panasz érkezett a kormányhoz. – A magyar emberek joggal várják el, hogy ha van egy országos rendszer, akkor az működjön, a szemetet vigyék el – fogalmazott. Ezért a kormány átvilágította a szerződéseket, és arra jutott, hogy a teljes hulladékgazdálkodás átalakításra szorul. E tekintetben három cél van: legyen jobb minőségű a szolgáltatás, kerüljön kevesebbe és sokkal több hulladék legyen újrahasznosítva.
A miniszterelnök egy prezentációt is bemutatott, amely szerint Magyarországnak bírságot is fizetnie kell, mert a magyar hulladékgazdálkodási rendszer nem teljesíti az uniós előírásokat. Hangsúlyozta: ez nem egyszeri eset, a vállalt célok rendre nem teljesülnek, és ennek tetejében folyamatosak a panaszok a MOHU-ra a lakosság, a cégek, a közületek és a települések részéről is.
– A kormány álláspontja az, hogy a MOHU-nak teljesítenie kell a vállalásait – tette hozzá, jelezve, hogy ezzel több mint 90 milliárd forinttal lehetne csökkenteni a hulladékgazdálkodási kiadásokat 2027 végére.
A kormány foglalkozott a javítóintézetekből kikerülő gyerekek reintegrációjával is. Gyurkó Szilvia államtitkársága készített egy átfogó jelentést a fennálló viszonyokról, amely Magyar Péter szerint megrázó, és anonimizálva nyilvánosságra fogják hozni. Szerinte ebből kiderül, hogy a politikai vezetők is tudtak arról, milyen bántalmazások történnek az otthonokban.
Ennek kapcsán felidézte, hogy létrehoznak egy kártalanítási alapot 1 milliárd forint kezdőösszeggel, és azt szeretnék, ha a gyermekvédelem büdzséje felülről nyitott lenne.
Külön kiemelte, hogy a több pénz mellett több férőhelyre és nevelőre is szükség lenne. Jelezte továbbá, hogy október 1-től a javítóintézetek visszakerülnek a büntetés-végrehajtástól a gyermekvédelem rendszerébe, és ezzel együtt megkezdődik a fejlesztés is, amire 3 év alatt 3 milliárd forintot biztosítanak.
Magyar Péter hangsúlyozta: a javítóintézetbe kerülő gyerekeket nem lehet általában bűnözőként kezelni, legtöbbjük nagyon rossz körülmények között élt, ezért támogatásra, segítségre, fejlesztésre van szükségük, és a kormány ennek megfelelően szeretne eljárni.
Kitért arra is, hogy nem feledkeztek el a béremelésekről sem, de egy „totálisan kivéreztetett országot” vettek át. Ennek ellenére ígéretet tett arra, hogy a kormány hamarosan dönt ez ügyben is, és két lépcsőben emelkedhetnek a fizetések a szociális és gyermekvédelmi ellátásban.
Magyar Péter beszélt az ukrajnai háborúról is, és jelezte: az unió többségi álláspontjával szemben Magyarország fenntartja azt a gyakorlatot, hogy menekültstátust ad a sorozás elől ide érkezőknek.
Bejelentette továbbá, hogy létrehoznak egy környezetvédelmi főhatóságot, valamint szigorítani fognak a környezetvédelmi szabályokon, és a vizsgálatokon is. Szerinte az előző kormány e téren iparpárti volt, nem lépett fel a szennyezőkkel szemben, a Tisza viszont a magyar emberek egészségét helyezi az első helyre.
– Véget vetünk annak a gyakorlatnak, amelyben a gazdasági és a politikai érdekek felírhatták a környezetvédelmi és egészségügyi érdekeket. A jövőben egyetlen beruházás érdekében sem fogunk engedni ebből – szögezte le.
Kiemelte: nemcsak egy főhatóságot hoznak létre, hanem erősebb eszközöket is adnak a kezébe, hogy a nagy ipari vállalatokat visszatartsák a szabályszegéstől. Ennek kapcsán arról beszélt, hogy eddig hiába szabtak ki a hatóságok egy magas büntetést, a bíróságok ezt rendszerint enyhítették. Ezért a jövőben bevezetik a három csapás elvet, és a kiróható bírság legkisebb összegét a harmadik szabályszegés esetén az árbevétel fél százalékában, de minimum 5 millió forintban határozzák meg.
A nyugdíjminimum emeléséről szólva visszautasította azokat a kritikákat, amelyek szerint a kormány azoknak kedvez, akik nem dolgozták le a teljeskörű juttatáshoz előírt időt.
