Magyarország nem lesz a NATO politikai egységének gyenge láncszeme, kiáll a szövetség egysége és szolidaritása mellett – jelentette ki Orbán Anita miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter hétfőn a Bledi Stratégiai Fórum külügyminiszteri panelbeszélgetésén.
A magyar diplomácia vezetője hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a NATO-ban a védelmi kiadásokkal és a katonai képességekkel kapcsolatban vállalt célok teljesítése mellett. Magyarország geostratégiai helyzetéből adódóan a katonai mobilitás fejlesztésén is dolgozik, valamint befogadó nemzeti támogatást nyújt a szövetség számára – tette hozzá.
Orbán Anita szerint a NATO erejéhez nemcsak katonai képességekre és politikai egységre, hanem ellenálló társadalmakra is szükség van. Felidézte, hogy Magyarország a közelmúltbeli választási folyamat során példátlan külföldi beavatkozással, valamint dezinformációs és félretájékoztatási kampánnyal szembesült. Mint mondta, az új kormány tapasztalata szerint ezek ellen átlátható kommunikációval és tényekkel kell fellépni.
A külügyminiszter stratégiai jelentőségűnek nevezte Közép-Európában az észak-déli összeköttetések további fejlesztését. Kiemelte az energetikai, a közlekedési és a digitális hálózatok összekapcsolásának fontosságát, valamint a földgáz- és kőolajellátás forrásainak diverzifikálását. Orbán Anita szerint a vasúti és közúti összeköttetéseket a Balti-tengertől az Adriáig tovább kell fejleszteni. Ezek együttesen olyan biztonsági folyosót hozhatnak létre, amely növeli a térség ellenálló képességét, és hozzájárul a NATO keleti szárnyának megerősítéséhez a jelenlegi és jövőbeli fenyegetésekkel szemben – fogalmazott.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország néhány hete csatlakozott a Nyugat-Balkán Barátai csoporthoz, amelynek Horvátország és Szlovénia is tagja. Hozzátette: Magyarország a Nyugat-Balkán valamennyi fővárosában külön szakértőt jelölt ki, hogy segítse a fogadó ország kormányát az uniós csatlakozási folyamatban, emellett különmegbízottat is kinevezett a Nyugat-Balkán ügyeinek kezelésére.
Orbán Anita sajnálatosnak nevezte, hogy Horvátország 2013-as csatlakozása óta egyetlen újabb ország sem vált az Európai Unió tagjává. A bővítést az EU egyik legfontosabb külpolitikai eszközének nevezte.
A külügyminiszter szerint bár Európa geopolitikai és gazdasági súlya csökkent, az uniós egységes piac továbbra is az európai integráció egyik legvonzóbb eleme, ezért azt tovább kell bővíteni és mélyíteni. Hangsúlyozta: Magyarország továbbra is az érdemeken alapuló bővítés híve, és úgy látja, több nyugat-balkáni ország már közel került a szükséges feltételek teljesítéséhez. Reményét fejezte ki, hogy Montenegró még az idén lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat.
Nyugat-Balkán nélkül nincs biztonság Közép-Európában
Közép-Európa nem lehet stabil és biztonságos térség stabil Nyugat-Balkán nélkül – jelentette ki Tone Kajzer szlovén külügyminiszter hétfőn a Bledi Stratégiai Fórum külügyminiszteri panelbeszélgetésén.
A szlovén diplomácia vezetője szerint a romló geopolitikai helyzetben Közép- és Délkelet-Európa jelentősége tovább növekszik, ezért a térség országainak a közöttük fennálló nézeteltérések helyett az együttműködésre és ellenálló képességük közös erősítésére kell összpontosítaniuk.
A miniszter az illegális migrációt, az energiabiztonságot és az ellátási láncok biztonságát nevezte a legfontosabb közös kihívásoknak. Hozzátette: Közép-Európa országainak konkrét együttműködési tervet kell kidolgozniuk ezek kezelésére, amivel nemcsak saját biztonságukat és versenyképességüket, hanem az Európai Unió egészét is erősíthetik.
Az Európai Uniónak gyorsabban és pragmatikusabban kell cselekednie a Nyugat-Balkánon, mert a bővítés már nem pusztán technikai folyamat, hanem stratégiai kérdés – jelentette ki Tone Kajzer.
A szlovén diplomácia vezetője szerint a geopolitikai környezet alapvetően megváltozott azóta, hogy Szlovénia több mint húsz évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz. Úgy vélte, a Nyugat-Balkánon hatalmi vákuum alakult ki, és ha az EU nem lép gyorsan, hanem tovább halogatja a bővítést, stratégiai helyzete romlani fog.
Hangsúlyozta, hogy az uniós csatlakozás alapvető feltételeit teljesíteni kell, a bővítést azonban nem szabad kizárólag technikai és bürokratikus folyamatként kezelni. „Pragmatikusabbnak kell lennünk” – fogalmazott. Hozzátette, hogy Szlovénia ezt az álláspontot fogja képviselni uniós partnereivel folytatott egyeztetésein.
A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió eredendően békeprojekt, miközben a kontinensen immár ötödik éve háború zajlik. Mint mondta, a békét ma már nem lehet magától értetődőnek tekinteni, ezért az uniónak saját és polgárai érdekeit szem előtt tartva kell meghoznia stratégiai döntéseit.
Oroszország tartós veszélyt jelent Európára?
Oroszország hosszú távú fenyegetést jelent az euroatlanti biztonságra, és ez nem csupán az ukrajnai háborúhoz, hanem Moszkva hosszabb ideje tanúsított magatartásához kapcsolódik – jelentette ki Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszter hétfőn a Bledi Stratégiai Fórum külügyminiszteri panelbeszélgetésén.
A horvát diplomácia vezetője szerint Európának egyszerre több biztonsági kihívással kell szembenéznie: az orosz fenyegetés mellett a déli szomszédság instabilitásával, valamint a kiber- és hibrid fenyegetésekkel és az erősödő globális versennyel is. Hangsúlyozta, hogy Horvátország ezért támogatja a NATO-nak a biztonságot minden irányból szemlélő, úgynevezett 360 fokos megközelítését.
Kiemelte a transzatlanti együttműködés fontosságát is. Mint mondta, Európának nem szabad eltávolodnia az Egyesült Államoktól, ellenkezőleg, tovább kell erősíteni a transzatlanti kapcsolatokat és az egységet.
A horvát miniszter szerint a jelenlegi, kihívásokkal teli időszakban az európai országoknak szolidaritásra és közös fellépésre van szükségük az agresszióval, az instabilitással és a nemzetközi jog megsértésével szemben. Hozzátette: a szabályokon alapuló nemzetközi rend és a nemzetközi jog tiszteletben tartása alapvető jelentőségű.
Az Európai Unió bővítésének növekvő geopolitikai jelentősége nem vezethet a csatlakozási feltételek enyhítéséhez, a tagjelölt országokat továbbra is saját teljesítményük alapján kell megítélni – jelentette ki Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszter hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon.
Hangsúlyozta: Horvátország stratégiai nemzeti érdeke, hogy a Nyugat-Balkán országai az Európai Unió tagjaivá váljanak. Az uniós bővítést az EU legerősebb és egyben egyik legkevésbé költséges külpolitikai eszközének, valamint „a békébe történő legjobb befektetésnek” nevezte.
A horvát külügyminiszter szerint ugyanakkor a geopolitikai megfontolások nem írhatják felül az érdemeken alapuló megközelítést, és a csatlakozási folyamatot sem előre meghatározott dátumoknak kell vezérelniük. „Ha készen álltok, az Európai Unió tagjává váltok” – fogalmazott.
A miniszter a Nyugat-Balkán két tartós problémájaként a háborús múlt máig rendezetlen kérdéseit és egyes országok demokratikus működésének hiányosságait emelte ki. Hangsúlyozta: az uniós csatlakozás nem egyszerűen új országok felvételéről szól, hanem az európai értékek, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásáról is. Grlic Radman kiemelte, hogy Horvátország támogatja Albánia, Montenegró, valamint Bosznia-Hercegovina európai integrációját, és kész megosztani saját csatlakozási tapasztalatait a tagjelölt országokkal. A szintén tagjelölt Szerbiát nem említette.
Észak-Macedónia is sürgeti az EU-bővítést
A Nyugat-Balkán ellenálló képességének erősítéséhez nem elegendő az infrastruktúra és a gazdasági összeköttetések fejlesztése, ahhoz politikai befektetésre, vagyis az Európai Unió bővítésére is szükség van – jelentette ki Timcso Mucunszki északmacedón külügyminiszter hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon.
A tárcavezető szerint Észak-Macedónia NATO-tagsága az információmegosztás, az ellenálló képesség és az elrettentés területén is előnyt jelent, a térséget érő biztonsági fenyegetések azonban továbbra is jelen vannak.
Timcso Mucunszki Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben Moszkva befolyását nevezte az egyik legfontosabb veszélynek, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nem szabad alábecsülni a Kínából érkező káros befolyást, valamint az iráni tevékenységet sem. A hagyományos biztonsági veszélyek mellett a kibertámadásokra és a térséggel szembeni gazdasági nyomásgyakorlási kísérletekre is fel kell készülni – tette hozzá.
