Megérkeztünk a Bledi Stratégai Fórumra, a csodálatos Bledi-tó partjára. Szlovénia miniszterelnökének meghívására közép-európai kormányfőkkel tárgyalunk Európa jövőjéről – fogalmazott Magyar Péter Facebook-posztjában.
„Az első megbeszélésnek helyet adó Vila Bled megérdemel egy részletes bemutatást” – írta a miniszterelnök posztjában.
„A története szinte leképezi a 20. századi Közép-Európa történelmét. A Bledi-tó partján eredetileg 1883–1885 között épített villát az osztrák arisztokrata Windischgrätz család, majd 1922-ben I. Sándor, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság későbbi jugoszláv királya vásárolta meg. A királyi család nyári rezidenciaként használta, és új palotát is terveztek ide Jože Plečnik tervei alapján, ám Sándor 1934-es meggyilkolása, majd a második világháború miatt az elképzelés nem valósult meg.
A háború után Tito jugoszláv elnök nyári rezidenciájává alakították a birtokot; a ma látható épület Vinko Glanz tervei alapján 1947-re készült el. Tito itt nemcsak pihent, hanem valóságos diplomáciai központot működtetett: vendége volt többek között Nikita Hruscsov, Haile Selassie, Dzsaváharlál Nehru, Indira Gandhi, Gamal Abdel Nasszer és Kim Ir Szen.
A villa ma is őrzi Tito lakosztályát, dolgozószobáját, privát liftjét és egykori mozitermét, amelynek monumentális, 1947-es falfestménye Jugoszlávia második világháborús történetét meséli el. A parkban álló Belvedere pavilon eredetileg a soha meg nem épült királyi rezidencia része lett volna, Tito idején pedig informális teázások és találkozók helyszíne lett.
1984-ben a Vila Bled szállodaként nyitotta meg kapuit, így ma különleges módon egyszerre luxushotel és a királyi Jugoszlávia, Tito állama és a modern Szlovénia történelmi emlékhelye” – fogalmazott posztjában a miniszterelnök.
Az elmúlt időszakban a kormánynak több válsággal kellett szembenéznie. Ilyen volt például az energiaellátás a szélsőséges időjárás miatt, de az óriási, példátlan összefogással sikerült megoldást találni – mondta.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a kormány jelentős költségvetési hiányt örökölt, de azt sikerült három hónap alatt 2,5 milliárd euróval csökkentenie.
Az illegális bevándorlás elleni küzdelem kérdését felhozva a a kormányfő azt mondta, „nagyon nehéz megmagyarázni a magyaroknak, hogy miért bánnak Magyarországgal igazságtalanul” Brüsszelben.
Emlékeztetett arra, hogy egy uniós bírósági döntés értelmében az országnak jelentős összeget kell fizetnie naponta, „csak mert védjük a közös európai határokat”. „Ez szerintem nem tisztességes” – húzta alá hozzátéve, hogy a határok védelme az egyik legfontosabb feladata egy uniós tagállamnak.
Hangoztatta továbbá, hogy „az EU-ban a jelenlegi helyzetben olyan kérdésekre kell összpontosítani, mint gazdasági együttműködés és a versenyképesség”.
Úgy fogalmazott: „el kell döntenünk, hogy az Európai Unió pusztán túl akar élni, vagy győzni”, mert ez különböző megközelítésmódokat igényel. Szerinte azonban még mindig nem az utóbbi a vezető nézet Brüsszelben. Hangsúlyozta, hogy Közép-Európában mindenképpen a győzni akaró megközelítésmódon kell fáradozni.
A kormány konstruktív szereplő az EU-ban
Magyarország konstruktívabb szereplő lett az Európai Unióban az új kormány alatt, „de ez nem jelenti azt, hogy nem a magyar érdekeket védelmeznénk minden percben” – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon, ahol az uniós politikai vezetés megerősítésének és a versenyképesség javításának szükségességéről, valamint a közép-európai együttműködésben rejlő lehetőségekről is beszélt.
A kormányfő szerint Magyarország kész az eddiginél konstruktívabb szerepet vállalni az Európai Unióban. „Nem nagy feladat konstruktívabbnak lenni annál, mint amilyenek korábban voltunk” – jegyezte meg. Leszögezte: a miniszterelnök feladata a magyar emberek érdekeinek képviselete, ahogyan minden uniós tagállamnak a saját érdekeit kell képviselnie.
Magyar Péter felidézte, hogy hivatalba lépése után Brüsszelben Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének egyértelműen megmondta: „a pénzünkért jöttünk”. A három-négy évre befagyasztott, 16,4 milliárd eurónyi magyar uniós forrásról folytatott tárgyalást gördülékenynek nevezte; közlése szerint egyetlen nap alatt hozzájutottak a pénzhez, a bizottsági elnöknek pedig jelezte, hogy később még visszatér.
A magyar miniszterelnök a politikai vezetés hiányát nevezte az Európai Unió egyik súlyos problémájának. Mint mondta, az unió működését erősen meghatározza a bürokrácia, valamint az intézmények versengése az egyre nagyobb hatáskörökért. Ideje visszatérni az unió alapító atyáinak eredeti elképzeléseihez, és ismét a gazdasági együttműködést és a versenyképességet állítani a középpontba – hangsúlyozta.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az EU intézményközi kérdésekkel, belső szabályokkal és bürokráciával foglalkozik, Kína új atomerőművek és elektromosautó-gyárak építésére készül. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanácsban már megkezdődött a vita arról, miként alkalmazkodjon az unió a megváltozott körülményekhez, hiszen a helyzet ma teljesen más, mint az 1990-es években volt. Ehhez szerinte valódi politikai vezetésre van szükség.
Az Európai Uniónak rövid, közép- és hosszú távú stratégiára egyaránt szüksége van – mutatott rá a magyar miniszterelnök. Három stratégiai területet emelt ki: az energiabiztonságot, a védelmi ipart és a mesterséges intelligenciát. Figyelmeztetett továbbá, hogy ha Európa elszalasztja a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőséget, és nem fordít nagyobb figyelmet az oktatásra és a kutatás-fejlesztésre, „akkor mindent elveszíthet”, és nem tölthet be többé meghatározó szerepet a világban.
Andrej Babis cseh miniszterelnökkel egyetértve a jövő évben Európában tartandó választásokat is kulcsfontosságúnak nevezte a kontinens jövője szempontjából.
A közép-európai együttműködés lehetőségei közül kiemelte a Varsót, Budapestet, Prágát és Pozsonyt összekötő nagy sebességű vasúti kapcsolat tervét. Szorgalmazta, hogy a fejlesztés kerüljön be az Európai Unió következő többéves pénzügyi keretébe, és a térség országai közösen lépjenek fel Brüsszelben az ehhez szükséges uniós forrásokért.
Az európai uniós problémák megoldásában az őszinte beszéd fontosságát emelte ki, és a kettős beszéd kerülését sürgette, főként Brüsszelben. Az ideológiai kérdések helyett meglátása szerint az energiabiztonságra, az energetikai összeköttetésekre és a regionális együttműködésre kell összpontosítani. Ennek kapcsán a közép-európai együttműködés újjáépítését és a nyugat-balkáni országok évtizedek óta húzódó uniós csatlakozásának felgyorsítását szorgalmazta. Úgy vélte, ha sikerül őszintén és egyenesen tárgyalni a valós problémákról, akkor a nehézségek is megoldhatók. „Remélem, még nem késő” – tette hozzá.
„A tettekben hiszek” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint az elmúlt két év egyik legfontosabb tanulsága, hogy még a legkedvezőtlenebb körülmények között is bármi lehetséges. Közép-Európának is megvan a lehetősége arra, hogy Európa központjává váljon, ehhez azonban a térség országainak még sok feladatot kell közösen elvégezniük – hangsúlyozta.
